Sokakat megrázott Novák Katalin köztársasági elnökasszony lemondása, nem csak Erdélyben, de Magyarországon is. Sokan sírnak utána! Sokan dicsérik erkölcsi nagyságát, politikai érettségét, hogy felelősséget vállalt tévedéséért. Ez igaz és jól is hangzik, de nem ártana, ha végre tisztességesen ismertetnék az illetékesek a közvéleménnyel az elnökasszony hibázásának a pontos természetét, mert hibázni sokféleképpen lehet. Például úgy, hogy kellő információ hiányában, az ügyet és a kegyelem alanyát, bűnének természetét nem ismerve írta alá a kegyelmi kérvényt, oda nem figyelő bűnös felületességből vagy ellenkezőleg, mások megnyugtató-biztató-követelő előterjesztésére? Jó lenne ismerni ennek a kegyelmi kérvénynek a pontos útját, de azt már tudjuk, hogy Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerülete püspökének tanácsa-biztatása jelentős szerepet játszott abban, hogy Novák Katalin a kegyelmi kérvényt aláírta, és azt is tudjuk, hogy a püspök úr beérte a sima bocsánatkéréssel és mea culpázással. Azóta még jobban csodáljuk Novák Katalint! És Varga Juditot.

Novák Katalin lemondásával és Varga Judit volt igazságügy-miniszter és potenciális Fidesz EP-listavezető közélettől való visszalépésével kapcsolatban bátran kijelenthetjük, hogy sem nem az ellenzék, sem nem az ellenzéki sajtó buktatta meg őket. Szeretnék ugyan nagyon, hogy így legyen, de Magyarországon az ellenzék politikailag továbbra is tehetetlen, és az is marad mindaddig, míg „öszödi” főnöküket el nem küldik a fenébe, de legalábbis nyugdíjba. Az is megállapítható, hogy a köztársasági elnök nem az utca emberének, a felháborodott tömegek nyomásának lett az áldozata, a Sándor-palota előtti tüntetés nem volt jelentős. Nem az ellenzék, és nem a tüntető tömegek felháborodása kényszerítette tehát az elnökasszonyt lemondásra, aki katari útját megszakítva, megmagyarázhatatlan gyorsasággal hazatért, hogy lemondhasson.

Az elnökasszony annak a rendszernek lett az áldozata, melyet maga segített felépíteni. Le kellett mondania nem kétséges, de a politikai felelőségvállalás gesztusa körül gyűlnek az ünneprontó kérdések. Nagyon meglepő, ahogyan Varga Judit volt férje, Magyar Péter az üggyel kapcsolatban megnyilvánult. Társadalmi média posztjai, majd a Partizánnak adott interjúja – több mint másfél millióan nézték már meg, nem lehet mellőzni – minden szempontból alkalmas arra, hogy mélyen felkavarja a kedélyeket, mert ez a fickó sok éve belső embere és haszonélvezője volt a rendszernek maga is, ezért a betyárbecsület szempontjából mindenképpen minősíthetetlen a megszólalása, viszont van bőven mondanivalója, lesz itt még látnivaló.

Ki a felelős Magyarország gondosan felépített imídzsű elnökasszonya bukásáért? Még nem tudjuk, majd kiderül. Mindenesetre Erdélyben szívesen látott vendég volt, és számos útjáról sok szép fényképet posztolt. Ő maga nem szegett meg semmiféle törvényt, az örvény mégis bekapta. Magyar Péter azt állítja, hogy az igazi felelősök megbújnak az asszonyok szoknyája mögött. Nagyon csúnya dolog ez, ha így van. Sajnálom e két asszonyt, mert annyi munka és erőfeszítés után eltűnnek a süllyesztőben. Nagyon remélem, hogy legalább családi, magánéletükben a jövőben megnyugszanak.

És a nemzet? A nemzet megérdemelne egy hozzá méltó elnököt. Nagy kár, hogy a mindenkori kormányzópárt és parlamenti többség választja ki az elnököt és nem a nép választja meg közvetlen szavazással. Nem hűséges pártkatonát, de egy autonóm, karakán egyéniséget képzelek el, egy tisztességes nőt vagy férfit, akiben meg lehet bízni, akire fel lehet nézni. Nem könnyű ilyen embert találni, de a kétharmados többséggel rendelkező kormányzópártnak most itt a lehetősége, hogy ország-világ előtt bizonyítson: ültessen méltó elnököt Novák Katalin helyébe a Sándor-palotába.

Csak azt szabad megsiratni, amit nem lehet elölről kezdeni. Ha Novák Katalin vagy Varga Judit politikai pályafutását valószínűleg már soha nem is kezdheti újra, nemzetünknek az újrakezdés megadatik. Az adott helyzetben a legbölcsebb egy pártpolitikától független, karizmatikus személyiség felkeresése-felkérése lenne, akit a hatalom és az ellenzék egyaránt elfogad. Képzeljük el a csodát: a végletekig megosztott és átpolitizált kis magyar világban egy mindannyiunk által tisztelt elnököt választani! Lehet találni ilyen embert a hazában?