Mikszáthra licitálva pontosan a főétkezésre koncentrálok: hogy miként tudja elkölteni egy átlagos munkanapon a tárcavezető az elé tálalt fogásokat. A menü részleteit szemérmesen mellőzzük ezúttal, mert az ízvilág és a külcsín elvonná a figyelmet a mikorról. Meg a hogyanról. Bizonyára a kabinetfőnök két tanácskozás, egyeztetés vagy (munka)vizit között beiktatja a programba azt a félórácskát, amíg a miniszter úr kalóriákat vesz magához, szusszan egyet a desszert vagy kávé környékén, hogy megújhodó lendülettel vesse magát a nemzet pallérozását szavatoló felelősségteljes, ám annál felemelőbb munkába. Eközben egy hetedikes diáklány például csütörtökön 9 órát tölt el a suliban zsinórban, maszkkal… Ebédjét pedig átutalja estebédnek, ha nem épp másnapra halasztja, de figyelem: ez nem lottóhalmozvány, hogy akkor meg többet profitál a prolongálás fejében.

A miniszter tehát azt eszi, amit kifőznek neki; amennyiben fegyelmezett, márpedig a hosszú karriernek ez velejárója, tehát ha magaviseletből színjelesre hajt, akkor edzett gyomra nem fog tiltakozni. Megeshet ugyan, hogy elnézést kér és önkritikát gyakorol: magára vállalta például, hogy az eléje tálalt Képzett (avagy művelt) Románia fantázianevű lecsót úgy melegében bekebelezi, csak hát túl nagy adag volt egyszerre, munkatársai meg nem tudták azt az irdatlan porciót kellőképpen el(ő)készíteni, így az elnöki asztalról hiányzik egyelőre ez a gasztronómiai élmény. Még egy apró jóváhagyás, és máris be lehet gyúrni a szalvétát a gallér mögé…

Az már csak mellékzönge, hogy az újramelegített projektet közvitára bocsátották, és annak lejárta október kilencedike, hogy több mint 150 civil szervezet nehezményezte a valós konzultáció hiányát, konkrétan rákérdezve a szövegben pontatlanul megfogalmazott tételekre. Eközben brit tudósok tényleg neves grémiuma kutatást tett közzé arról, hogy mitől szoronganak a fiatalok: tíz országból mintegy 10 ezer kérdőív adatait összegezve arra jutottak, hogy a 16–25 éves korosztály 45%-a a klímával kapcsolatos félelmekkel szembesül, háromnegyedük véli úgy, hogy rémisztő jövőre számíthatnak, és 64% gondolja azt, hogy a kormányok nem tesznek eleget a nagymértékű klímaválság elkerüléséért.

A bukaresti kormány országos oktatási terve szándéknyilatkozatnál több, reformnál kevesebb, de a szentenciát enyhíti némileg, hogy a kabinet Gondoskodunk a gyermekekről címmel programot indít a koronavírus-járvány kiskorúakra gyakorolt pszichológiai hatásait csökkentendő. A még csak tervezetként emlegetett intenció jóhiszeműségében nincs okom kételkedni. Mint ahogyan annak a gigaáruházláncnak a szemfülességében sem, amely reklámjában ultrajutányos áron vásárolható színes nyomtatókról harsog, hogy a (negyedik hullámos) tanévkezdést minél profibban, mondhatni zökkenőmentesen abszolváljuk.

(Nyitókép forrása: Nosalty.hu)