Ady András: Jegelve jó?

November hatodikán Berlinben jegelték a minszki fegyvernyugvást, s az előrejelzések szerint a jövő tavasz előtt a normandiai kvartett nem is veszi elő a kérdést. Mellesleg a február 12-én aláírt fegyvernyugvásnak jótékony csatolt áruja volt, hogy ez év végéig a felek végrehajtják a tüzérség-visszavonásokat, és a béke már-már tényként kezelhető. A fegyvernyugvás teljes hatályba helyezése tehát jegelve, és csak remélhető, hogy nem jégre téve. Mindenesetre a Berlinben tárgyaló Szergej Lavrov arca teljes erejéből izometrikus munkát végzett, hogy ne látsszon, mekkora mosolyt rejt. Az orosz elképzelés arról, hogy Délkelet- és Kelet-Ukrajnában fagyott konfliktust érjen el, nem csak meteorológiai törekvés, dolgozik e nemes projekten a mediáló Nyugat is.

Sok mindenben nincs konszenzus a német és a francia fél között, de abban igen, hogy engedni kell az orosz oldal vaskesztyűs kezére húzott csipkekesztyűs diplomácia feszítőerejének: a cél a minél kevesebb súrlódás és így esetleges araszolás a béke felé. Épp ezért támogatják az orosz elképzelést, miszerint a konfliktust csakis Kijev deeszkalálhatja, mégpedig szavazással. Demokratikusan hangzik, de ez azt jelenti, hogy Moszkva az így legitimált szakadár területeket akarja Kijevvel tárgyalóhelyzetbe hozni, s közismert, hogy ez mindezidáig mennyire sikerült a szakadárok és Kijev ellentétes elképzelései miatt.

Amennyiben a Nyugat ráveszi Kijevet, hogy elismerje a régiók néminemű autonómiáját, az oroszok egy föderális felállás garantálására gondolhatnak, a gond csak az, hogy sem Donyeck, sem Luhanszk teljes önállóságra vágyik, nem pedig speciális státusú régióságra. Ez is megfelel az oroszoknak, bár bekövetkezte esetén a nagy Ukrajna bezárul, Moszkva területet és kettős érzelmű lakosságot kap ugyan nagy, de régi ipari létesítményekkel – ám elveszti befolyásolási lehetőségét Ukrajnában.

Tehát a fagyasztás többek között arra is jó, nehogy valaki érdeklődjön, hogy mennyire hajtották végre a kis és közepes kaliberű (100 mm és alatta) tüzérség visszavonását a frontmélység 15-15 kilométeres sávjában, és mennyire halad e senkiföldjének az aknamentesítése. Annak feltétele, hogy a minszki egyezmények szerint Kijev visszaszerezhesse eredeti határvidéke feletti uralmát, szintén az all inclusive választások megszervezése, de ha a berlini jegelést nem is vesszük figyelembe, az mindenképpen figyelmeztető, ami a legutóbbi helyhatósági választásokon lezajlott. A szakadár települések kivételével a voksolás beindult, majd csikorogva megállt Mariupolban (Rinat Ahmetov oligarha voksokat nyomtatott, és ezt fájlalta Timosenko pártja), kissé keletebbre, Krasznoarmejszkban szintén bundahelyzet alakult ki, míg Dnyipropetrovszkban a néhai Janukovics-párt emberével ütközött Igor Kolomojszkij oligarha.

Hogy Ukrajnában a szavaztató politikai elit szénája nem csak a szavazás tisztántartására való képtelensége vagy szervezési bukták miatt áll gyanúsan, az is jelzi, hogy a Majdan után Vitalij Klicsko polgármesternek vagy huszonnyolc kihívója volt.

Fotó: nol.hu

Kimaradt?