Elkészültek a szilágylompérti református templom belső felújításával. A virágvasárnapi és a húsvéti istentiszteletet már a frissen festett falak között tartotta Bogya Árpád helyi lelkész, aki ezúttal nemcsak az elmúlt hónapok munkálatairól, hanem templomuk kazettás mennyezetéről is mesélt.

Minden kazetta egy-egy történetet tár a hívek elé, ezek jelentését csak kevesen ismerik. A mennyezetet a kolozsvári asztalosmester, Budai Sámuel és annak testvére készítette 1778-ban. Egykoron zsindelytető fedte a templomot, ezért az elmúlt évszázadokban gyakran beázott a mennyezet, amelynek nyomai néhol ma is látszanak. Néhány kazetta állagmegőrzésen esett át, viszont a teljes restaurálás nagy anyagi megterhelést jelentene a gyülekezet számára, és kevés cég vállalná a felújítást.

Kapcsolódó

Több titkot is rejt a felújítás alatt álló szilágylompérti református templom

Felújítás alatt áll a szilágylompérti kazettás mennyezetű református templom belső tere. A munkálatokat január elején kezdték el a padok szétszedésével, kihordásával, jelenleg a fal helyreállításán dolgoznak a munkások.

templomfelújítás épített örökség Szilágyság

Ma is érvényes üzeneteket tartalmaznak

„A kazettákon lévő motívumokról rengeteget lehet mesélni, hiszen én is sokat olvastam róluk, ugyanakkor gyakran meglátogatják templomunkat művészettörténészek, történészek, akik előadást tartanak az itt látható szimbólumok jelentéséről. Ilyenkor feltárulni látszik egy-egy újabb titok, üzenet, amit elődeink ismertek, viszont a mai embernek már tanulni, kutatni kell ezt a képes beszédet” – mondta a Maszolnak Bogya Árpád.

Számos kazettán látható a virág motívum, ez a világot és az életet is jelképezi. Ha hasonló „titkok” birtokában vagyunk, már érdeklődőbben figyelünk fel a mennyezetre, és próbáljuk megfejteni az ábrák jelentését. A kétfejű sas Mária Terézia tiszteletére készült, mert a madár mellett ott van a monogram is. A két fej mozgást, a sas éberségét, fokozott figyelést jelképez – ismertette a lelkész.

A színeknek is van mondanivalójuk: a fehér farkas a tisztaságot, a szentséget jelképezi, a szájában lévő virág a teremtést, a teremtő Isten képét. Az állat valójában állapot, a tisztaság állapota, a teremtő Isten, amint életre kelti a világot, mondván: legyen. A mellette lévő bárány az áldozati bárányra utal.

Minden kazettának meghatározott helye van. A szószékkel szemben lévő korona Isten teremtő Igéjére utal, amelynek ki kell jutnia a templomból. A szószék fölötti csillag a szeretetről szóló Igét jelképezi, ugyanis a lelkésznek az igazságot bele kell ágyaznia a szeretetbe.

A két – egy fehér és egy sötét – viaskodó oroszlán és szamár üzenete is az igehirdetésre vonatkozik. Az előzőek harca az Ige megértésére, elfogadására vagy elutasítására mutat, a jó és a rossz folyamatos harcára. A terhet cipelő szamár az Ige súlyát jelképezi: „nem könnyű feladat az Ige szolgálatában állni”.

A bejárat fölött lévő szem, a mindent látó Istent jelenti, azt üzeni, a belépőn, a híveken rajta van Isten tekintete, és ennek tudatában kell élnünk.

Mindennek részletnek jelentése van

A lelkész kedvenc kazettáján Noé bárkáját látjuk. Ez hordozza a kazettás mennyezet központi üzenetét. „Minden kazettának van egy fő üzenete, itt a fő üzenetet a bárka hordozza. Özönvízkor a bárka jelentette az életet, megmaradást: aki benne volt, megmaradt, aki nem, az elveszett. Az itteni bárka épületként szolgál, amelynek tetején olyan csillag van, ami a református templomokon szokott lenni. Ennek a templomnak nincs tornya, mint ahogy a templomunkon sem volt egykoron, később építették hozzá. A bárka Isten házát jelképezi, amelynek megtartató ereje van a mindenkori sokszor bizonytalan világban. Egy másik kazettán a hajóban ember van, aki megtartást jelent a család számára. Ő az, aki a helyén van, aki megkapta Istentől a szerepét, megtartó erővé tud válni egy közösség számára, legyen az tanár, lelkész, vezető ember. A legfontosabb: mindenki a maga helyén legyen. A kétfejű ember is a folyamatot, a mozgást jelképezi, azt az embert, aki még keresi a helyét. Azért van két feje, mert még nem tudja, hol az ő helye, mi a szerepe a világban. A letisztult fej már tudja, mit akar, hol a helye, oda tud állni mások elé, tud irányt, példát mutatni” – részletezte a lelkész.

A harang Isten hívását, megszólítását jelenti. Hív a templomba, az Ige közelébe. Azért egyedi a szilágylompérti templom, mert a szkíta és keresztény, valamint az ősmagyar motívumok keveredése itt lelhető fel a leginkább. A garabonciás, aki meglovagolja és legyőzi a sárkányt, ősmagyar motívum. A „sorsszerencse kereke” jó üzenettel bír: középen a sors asszonya, aki az emberi életet irányítja. Van, aki fent marad a keréken, van, aki leesik róla. A sarokból lenyúló kéz kötélen tartja a sors asszonyát, ezzel jelezve: nem az történik, amit a sors akar, hiszen mindent föntről irányítanak. Azok maradnak fenn a sors kerekén, akik valamilyen formában kapcsolódnak a fenti kötelékhez, akik távol vannak tőle, azok leesnek. Ez a szimbólum általános tanítás is egyben: nincs véletlenszerűség a világban, a kérdés, mennyire vagyunk közel a gondviselőhöz – mutatott rá a lelkész.

A bibliai Jónás három kazettán is megjelenik, külön-külön üzenettel. Az egyiken elnyeli a cethal, a másikon feltűnik a megújult Jónás, a harmadikon az újjászületett, megvilágosodott bibliai személy, aki betöltötte küldetését. Üzenete: mindannyiunknak megbízatásunk, küldetésünk van, azt kell megtalálnunk, és betöltenünk.

„Elődeink értették ezeket a történeteket. Az istentisztelet alatt gyakran felnéztek a mennyezetre, értelmezték a nekik szóló üzenetet, és minden istentisztelet után lelkiekben gazdagabban tértek haza. Igehirdetés közben én is gyakran utalok egy-egy jelenetre, és jó arra gondolni, hogy egykoron elődeink is ezeket tanulmányozták, értelmezték, nekünk pedig kötelességünk megőrizni és átadni a következő generációnak, akik sokat tanulhatnak belőle” – zárta a lelkész.