Folyamatban van a tanintézetek átszervezése az első válságkezelési intézkedéscsomag közoktatásra vonatkozó előírásai alapján. Mint ismeretes, megemelték a kötelező létszámot, legalább 500 diák kell, hogy egy iskola önálló jogi személyiségként működhessen.

Kallós Zoltán, kisebbségi oktatásért felelős államtitkár a Maszol megkeresésére leszögezte, egyetlen magyar tanintézet jogi státusa sem változott, nem kellett összevonni magyar iskolákat.

Országos szinten zajlik az átszervezés

Az RMDSZ kiharcolta, hogy a 141/2025. számú törvényt úgy módosították, hogy legalább 300 diákkal működő kisebbségi intézmények megőrizhették a jogi személyiségüket, így nem kellett egyetlen magyar tannyelvű iskolát összevonni sem a nagyvárosokban, sem a szórványban, mutatott rá a szakpolitikus.

„A jelenlegi folyamatban az a legfontosabb elem, hogy a 141/2025. számú törvénybe sikerült bevinni azokat az előírásokat, melyek megvédik a kisebbségi iskolákat” – mondta Kallós Zoltán. Hozzátette, Hargita és Kovászna megyében, ahol a román tannyelvű iskolák is tulajdonképpen „kisebbségi intézménynek” minősülnek, egyetlen tanintézetet sem kellett összevonni, változatlan marad a oktatási hálózat.

Kapcsolódó

Megvédték a magyar iskolákat – Az RMDSZ szerint ismét bizonyított a kormányzati jelenlét

A magyar oktatási hálózatot hátrányosan érintő intézkedés bevezetését sikerült megakadályozni - jelentette be Csoma Botond.

anyanyelvi oktatás szórvány RMDSZ

Országos szinten azonban zajlik az átszervezés, az oktatási hálózatokat az utolsó pillanatban teljesen újra kell alakítani, összevonva az 500-as létszámnál kisebb, de eddig külön jogi személyiségekkel rendelkező tanintézményeket.

Az esetek többségében a megyei tanfelügyelőség és az érintett önkormányzat megegyezett, ugyanarra az álláspontra helyezkedtek az összevonások tekintetében, néhány esetben azonban ez nem történt meg, részletezte az államtitkár. Ilyen helyzetben az oktatási minisztérium kell meghozza a végleges döntést, ez szerdán megtörtént. „Igyekszünk betartani az elég szűk határidőket” – fejtette ki Kallós Zoltán.

Az összevonás nem jelent iskola-bezárást

Az oktatási miniszter rendelete alapján a tanfelügyelőségek és az önkormányzatok kellett beazonosítsák azokat a tanintézeteket, melyek már nem felelnek meg az új törvény értelmében a jogi személyiséggel rendelkező intézményekre vonatkozó feltételeknek.

Az oktatási minisztérium augusztus 8–11. között elemezte a helyzeteket, és döntött az érintett intézmények átszervezésének módjáról, amelyet ezt követően közölt az érintett tanfelügyelőségekkel. A közoktatás minőségét biztosító ügynökség (ARACIP) legkésőbb augusztus 25-ig átküldi a megyei tanfelügyelőségeknek azokat a miniszteri rendeleteket, amelyekkel jóváhagyták az oktatási intézmények átszervezését.

A rendeletek kézhezvételétől számított két munkanapon belül a tanfelügyelőségek kötelesek azokat továbbítani a helyi önkormányzatoknak, hogy az átszervezés eredményeként létrejött új állami közoktatási intézményeket automatikusan beilleszthessék az iskolahálózatba.
Például ha egy településen két vagy több, jogi személyiséggel rendelkező iskola működik, amelyek jelenleg 300–500 tanulóval rendelkeznek, ezeket összevonják. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kisebb iskolát bezárják, és a gyerekeket onnan elköltöztetik.

Az átszervezés nem hoz nagy megtakarítást

„Az az iskola, amelyet beolvasztanak, nem fog rendelkezni saját vezetéssel. Az igazgató elveszíti tisztségét, de nem a tanári állását! Továbbra is tanítani fog, ahogy eddig. Vagy akár az átvevő iskola igazgatóhelyettesi posztját is betöltheti”– magyarázta korábban Sorin Ion államtitkár.

Meglátása szerint az összevonás még segíthet is pedagógusok egy részének, mert lehetőségük nyílik arra, hogy a tanítási óraszámukat az átvevő intézményben kiegészítsék, így nem lesz szükség arra, hogy más jogi személyiséggel rendelkező tanintézetbe betanítsanak.

Az államtitkár több példát is felsorolt az átszervezésekre: „Egy líceum átvesz egy általános iskolát, egy általános iskola átvesz egy óvodát. Ha két óvoda, két líceum vagy két általános iskola egyesül, ott nincs általános szabály – a döntés a megyében vagy a városban születik meg.”

Sorin Ion arra is kitért, nem feltétlenül a pénzügyi megtakarítás volt a fő indok az átszervezésre, hanem az iskolahálózat, azaz a különálló egységek számának csökkentése. „Hosszabb távon, ha Romániában sor kerül egy közigazgatási-területi átszervezésre, ugyanez vár a kis falusi iskolákra is. Vannak jogi személyiségű iskoláink, amelyekben mindössze néhány tucat gyerek tanul” – mutatott rá az államtitkár.

A nagy kihívás az emelt kötelező óraszám miatt a pedagógusok „mozgatása”

Az oktatásban folytatódik a megszorító intézkedések gyakorlatba ültetése: augusztus 18-ig kell frissítsék az üresen maradt/ fenntartott tanári állások listáját, az alapján hogy 2025 őszétől átlagosan két órával nő a pedagógusok kötelező heti tanítási óraszáma. Valójában ez jelenti a legnagyobb kihívást, hiszen országszinten emiatt egy 300 ezres pedagógus-közösséget kell teljesen átmozgatni.

Mint megírtuk, Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő arra hívta fel a figyelmet, hogy augusztusban két-három hét alatt kell a pedagógusok „mozgását” véglegesíteni az új feltételek alapján, ez azt jelenti, hogy az elmúlt hét hónap alatt elvégzett munkát teljesen újra kell csinálni. Minden évben már januárban elkezdik ezt a folyamatot, melynek jól meghatározott kalendárium szerint több mint húsz mozzanata van.

Adminisztratív szempontból is hatalmas kihívás ezt két-három hét alatt újra leszervezni, össze kell hívni az iskolák vezetőtanácsait, az érintett pedagógusokkal egyeztetni kell, mindezt nehezíti, hogy zajlanak még a nyári szabadságolások.

Kapcsolódó

Megjelent a módszertan az oktatás átszervezésére – Hatalmas kihívás három hét alatt gyakorlatba ültetni

Az új tanévben, 2025 őszétől átlagosan két órával nő a pedagógusok kötelező heti tanítási óraszáma. Országszinten emiatt  egy 300 ezres pedagógus-közösséget kell teljesen átmozgatni.   

iskola költségcsökkentés megszorítások pedagógusok tanárok

A folyamat, olyan mint egy dominó, végig kell zongorázni a teljes átszervezést, és akkor derül ki, hányan maradnak a végén, akiknek nem lehet lefedni az órakötelezettségét, fejtette ki az oktatási szakember.

Az biztos, hogy a kinevezéssel nem rendelkező, helyettesítő szaktanárok kevesebben maradnak, mert valahonnan a pluszórákat össze kell szedni, és nekik már nem jut annyi, mint az előző években.