Az új tanévben, 2025 őszétől átlagosan két órával nő a pedagógusok kötelező heti tanítási óraszáma. Országszinten emiatt  egy 300 ezres pedagógus-közösséget kell teljesen átmozgatni, hívta fel a figyelmet Kiss Imre. A háromszéki főtanfelügyelő a Maszol megkeresésére leszögezte, az oktatás szenvedi meg a legjobban a megszorításokat. 

A költségcsökkentő intézkedéseket szabályozó törvény alapján pénteken megjelent a hivatalos közlönyben 2025–2026-os tanévre közoktatási intézmények átszervezésére és az osztályok kialakítására vonatkozó módszertan.

Ezt 141/2025-ös – közismert nevén a „Bolojan-törvény” – írja elő, amely módosítja és kiegészíti a 198/2023-as számú közoktatási törvényt. A 2025–2026-os tanévre a pedagógusok újraelosztása augusztus 8. után, de augusztus 22-ig meg kell történjen.

Ez az első alkalom, hogy 1995 óta nő a tanítási óraszám. Akkor, a pedagógusok jogállásáról szóló törvény alapján, a közoktatásban dolgozó tanárok heti normáját 18 órában határozták meg, bár ez a szabály csak két évvel később lépett hatályba.

A 2025–2026-os tanévre vonatkozó új tanári mobilitási naptárt, amely a tanárok áthelyezését, a megbízatásuk folytatásának ütemezését tartalmazza – az új, megemelt óraszámok bevezetése alapján – az oktatási minisztérium 2025. július 30-án bocsátotta közvitára, a meghallgatás augusztus 8-án, pénteken zárul le.

A mobilitási naptár mellékletként kapcsolódik a pedagógusok tanítási normáinak meghatározásáról szóló eljáráshoz. Ennek értelmében azok a főállású tanárok, akiknek nem jön ki a kötelező heti 20 órájuk, tevékenységcsökkentés (restrângere de activitate) alá esnek, csökken a fizetésük is. A pedagógusok önként is dönthetnek a normájuk és ezzel a fizetésük csökkentése mellett, ha nem elégedettek a más iskolákban felkínált órákkal.

Kivárnak, és reménykednek, hogy mégsem lép minden szigorítás hatályba

Amíg a módszertanokat miniszteri rendelettel nem fogadják el, mindenki kénytelen kivárni, hiszen bármilyen átszervezés, intézkedés során hivatkozni kell a jogszabályra, a 2025/141-es törvény pedig leszögezi, hogy ki kell dolgozni az alkalmazására a procedúrákat, hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Hozzátette, a közvita pénteken zárul le, ha Daniel David alá is írja azonnal a miniszteri rendeleteket, azok leghamarabb hétfőtől lépnek életbe, akkortól lehet hivatalosan elkezdeni az átszervezéseket.

Három nagy átalakításra lesz szükség: az első a tanintézmények összevonása, ha nincs meg az előírt diáklétszám, a második az osztályok „átgyúrása”, mert azok szintjén is megemelkedik a kötelező létszám, a harmadik pedig abból adódik, hogy a pedagógusok órakötelezettsége átlagosan plusz két órával növekszik.

Sokan még mindig abban reménykednek, hogy a szakszervezetek kiharcolnak engedményeket a törvényhez képest, és utolsó pillanatban az átszervezések valamelyik mozzanatáról lemondanak, vagy elhalasztják, mutatott rá a háromszéki főtanfelügyelő. Kifejtette, ha ez megtörténik, nagyon gyorsan rendeletekkel lehetne szabályozni. Ennek ellenére a tanintézmények vezetői, a tanfelügyelőségek számolgatnak, készülnek.

Hét hónap munkáját kell két-három hét alatt „újrazongorázni”

Aggasztó, hogy augusztusban két-három hét alatt kell a pedagógusok „mozgását” véglegesíteni az új feltételek alapján, hiszen ez azt jelenti, hogy az elmúlt hét hónap alatt elvégzett munkát teljesen újra kell csinálni, mutatott rá Kiss Imre. Minden évben már januárban elkezdik ezt a folyamatot, melynek jól meghatározott kalendárium szerint több mint húsz mozzanata van.

Adminisztratív szempontból is hatalmas kihívás ezt két-három hét alatt újra leszervezni, össze kell hívni az iskolák vezetőtanácsait, az érintett pedagógusokkal egyeztetni kell, mindezt nehezíti, hogy zajlanak még a nyári szabadságolások.

Kapcsolódó

Káosz az oktatásban a megszorító intézkedések miatt – Semmibe veszik a pedagógusok munkáját?

Pedagógusállások szűnnek meg, az oktatási hálózatokat utolsó pillanatban teljesen újra kell szervezni, csorbul az oktatás minősége. 

iskola költségcsökkentés pedagógusok tanárok megszorítások szakszervezet RMPSZ RMDSZ szórvány

„Az oktatási rendszer szenvedte meg legjobban a megszorításokat. Más ágazatban megvontak, vagy lecsökkentettek egy-egy pótlékot, ám az oktatásban egy 300 ezres pedagógus-közösséget kell teljesen átmozgatni” – szögezte le Kiss Imre.

Veszélyben a helyettesítő pedagógusok

A folyamat, olyan mint egy dominó, végig kell zongorázni a teljes átszervezést, és akkor derül ki, hányan maradnak a végén, akiknek nem lehet lefedni az órakötelezettségét, fejtette ki az oktatási szakember.

Arra számítanak, hogy Kovászna megyében a kinevezett pedagógusok közül keveset érint majd az átalakítás, az is lehet, hogy senkit. Az iskolák számolnak, és eddig még nem érkezett olyan visszajelzés, hogy egy kinevezett tanárnak nem tudják biztosítani a kötelező óraszámot, ha a tanintézmények egymás között ezt megszervezik, mondta Kiss Imre. Ugyanakkor rámutatott, még mindenki nem egyeztetett, mindezt megyei szintű koordinációval lehet véglegesíteni, amikor hivatalosan beindul a folyamat a miniszteri rendeletek megjelenése után. Abban bíznak, nem lesznek sokan, akik kinevezett tanárként az utcára kerülnek.

Az viszont biztos, hogy a kinevezéssel nem rendelkező, helyettesítő szaktanárok kevesebben maradnak, mert valahonnan a pluszórákat össze kell szedni, és nekik már nem jut annyi, mint az előző években, részletezte a főtanfelügyelő. A helyettesítő pedagógusokkal szemben a rendszernek nincs kötelezettsége, egy évig alkalmazzák őket, amikor lejár a szerződésük, a főállásúak által el nem foglalt, megmaradó tanórákra pályázhatnak. „Ők is mind kiváló szakemberek, szakmaiság szempontjából nincs semmi különbség egy kinevezett és egy helyettesítő szakképzett pedagógus között” – szögezte le a főtanfelügyelő.

A gond az, hogy ilyen körülmények között is maradnak majd töredék, lefedetlen órák különböző tanintézményekben, és kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy azokat ki fogja bevállalni a lecsökkentett óradíjért. Nehezen elképzelhető, hogy egy külsős, betanító pedagógus bevállal heti két órát 50 lejért, fogalmazta meg aggályait a főtanfelügyelő.

Még azt sem látják, hogy az iskolaigazgatók, tanfelügyelők megnövelt tanítási kötelezettségét miként oldják meg. Például egy tanfelügyelőnek az eddigi heti két óra helyett már tízet kell tanítania, ez gyakorlatilag egy fél tanári állást jelent, vagyis másfél munkahelyen kell helyt állniuk egy fizetésért. Hasonló a helyzet az igazgatók, igazgatóhelyettesek esetében, a feladatkör nem változott, sőt még nagyobb az elvárás, de több órát kell tanítaniuk, egyelőre nem látják, miként fog ez működni, hogyan tudnak majd helyt állni.

Az átszervezési folyamat végén tudják majd összesíteni, hány főállású tanárt kellett elmozdítani, hány helyettesítő pedagógusnak nem hosszabbították meg a szerződését, mindez milyen különbséget jelent a rendszerben a „békeidőhöz” képest.

A Bolojan-törvény szerint az új tanítási normák a következők:

• Általános iskolai tanítók és tanárok esetében megmarad az „egy tanító egy osztály” típusú norma, azonban heti 2 felzárkóztató óra is kötelező lesz.
• Általános iskolai, középiskolai, posztliceális oktatásban dolgozó tanárok, valamint művészeti, sport- vagy egyéb iskolán kívüli oktatási intézményekben dolgozók esetében a norma 20 órára nő hetente, amennyiben rendelkeznek legalább tanári alapdiplomával.
        – Kivételt képeznek azok a tanárok, akik I. fokozattal vagy emeritus címmel rendelkeznek, és mentorként is dolgoznak – számukra a heti norma 18 óra lesz.
• Gyakorlati oktatók és mesteroktatók esetében a norma:
  – 26 óra hetente, ha van felsőfokú végzettségük
   – 22 óra, ha I. fokozattal és mentori tevékenységgel rendelkeznek
• Sajátos nevelési igényű (SNI) oktatásban:
    – 18 óra hetente a tanítási és terápiás tevékenységet végző tanároknak,
    – 22 óra hetente az óvónőknek és mesteroktatóknak

Azok a pedagógusok, akik több mint 25 év szakmai tapasztalattal rendelkeznek és I. fokozatú besorolásúak heti 2 órával csökkentett normát kaphatnak fizetéscsökkenés nélkül.