Sörbirodalommá vált a székelyudvarhelyi múzeum

A szerző felvételeiNépszerű és sokak által kedvelt témát állított fókuszba a Székelyudvarhelyen szombaton megnyílt Ez sör! című vándorkiállítás. A június 25-ig megtekinthető tárlat látogatói minden lényegeset megtudhatnak a sörgyártás történetéről, a sörfogyasztás szokásairól, s annak történeti változásairól. 2023 augusztusáig Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson is látható lesz a magyar sörfőzést és annak kultúráját tágabb értelemben bemutató kiállítás.

Magyarországon már nyolc helyszínen bemutatták, így Székelyudvarhely összességében a kilencedik, de egyben első erdélyi állomása a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) és a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum Ez sör! című utazókiállításának.

„Amikor az ember arra kapja fel a fejét, hogy a múzeumban sörkiállítás van, elsőre ez szentségtörésnek tűnhet, viszont nem az” - mondta a szombati megnyitón Miklós Zoltán, a tárlatnak helyt adó Haáz Rezső Múzeum igazgatója. Hozzáfűzte, hogy tematikájának köszönhetően a kiállítás műfaji különlegességként könyvelhető el, megjegyezve, hogy a koronavírus-járvány másfél évet csúsztatta a szervezői munkát, így mostanáig várniuk kellett a megnyitóval. „Ez a kiállítás a magyarországi sörfogyasztás és a gasztrókultúra  évszázados és évezredes hagyományáról ad átfogó áttekintést, amelynek természetesen része az erdélyi serfőzés is” - fogalmazott.

Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátói Múzeum igazgatója. Az intézményvezető külön kiemelte, hogy a legrégebbi, folyamatosan működő ipari, üzemszerű magyarországi sörgyár Temesváron működik 1718 óta. Beszélt a székelyudvarhelyi sőrfőzésről kezdeteiről is, amikor pedig kitért a tárlat által is boncolgatott „Sört vagy bort iszik a magyar?” kérdésre, megjegyezte, hogy a pálinkáról sem lenne szabad megfeledkezni.

Pálfi Kinga székelyudvarhelyi alpolgármester kiemelte, hogy a múzeum rendszerbe foglalva ad át ismereteket, tudást, ezzel a többlettudással pedig a lehetőségek szerint józanabbul élhetünk és a jövőnket is egy kicsit másképp tervezhetjük meg. „Azt kívánom, hogy gyermeki kíváncsisággal járják végig a kiállítást, figyeljék, élvezzék, majd pedig felnőtt fejjel kóstoljanak, de úgy, hogy lehetőleg holnap emlékezzenek is az itt elsajátított tudásra” - tette hozzá alpolgármester, utalva a szombati esemény zárómomentumát jelentő sörkóstolóra.

Négy városban lesz látható

A gazdag tárgyi anyagot felvonultató kiállításon az érdeklődők megismerhetik a honfoglaló magyarok italfogyasztási szokásait, a középkorban tevékenykedő sernevelőket, a német, osztrák és cseh sörfőzőket, az ipari méretű sörgyártás korszakát, a legnagyobb magyar sörgyárak történetét, ahogy az állami sörfőzés időszakát is.

A látogatók megismerhetik, hogy mennyire volt a sörfogyasztás a hétköznapok része a különböző társadalmi rétegekben. A kiállítás igyekszik arra a kérdésre is választ adni, hogy vajon sör- vagy borivó-e a magyar, polgári vagy munkásital a sör? Mindezek mellett kiderül, milyen alapanyagokból és hogyan készül a „folyékony kenyér”, hogyan lesz az árpából maláta. Bemutatásra kerülnek az egyes korok sörtároló eszközei, megtudhatjuk, hogy mikor jelentek meg a sörcímkék, az alumíniumdobozok. A kiállításon elsősorban az MKVM gyűjteményeinek darabjai kerülnek bemutatásra: plakátok, reklámtáblák, palackok, aprónyomtatványok, eszközök, reklámtárgyak, ezeket műtárgymásolatokkal, sörfőzőházat megjelenítő makettel, sörgyárat és sörfőzőmedencét ábrázoló látványos installációkkal egészülnek ki.

Miklós Zoltán múzeumigazgatótól megtudtuk, hogy 2023. augusztusáig további három helyszínre viszik el a tárlatot, Székelyudvarhely után Marosvásárhely következik, majd Sepsiszentgyörgy és Gyergyószentmiklós, minden helyszínen 3-4 hónapon át lesz megtekinthető.

Székelyudvarhelyen a kiállítást a Múzeumok éjszakájával zárják, június 24-25-re kétnapos rendezvénysorozattal, a tárlat tematikájához kapcsolódó programokkal készül a Haáz Rezső Múzeum. Amolyan zenés, jazz-es két napunk lesz itt a múzeum udvarán, ahol akár a sörfőzést is meg lehet majd tapasztalni.

De addig is keressük a vendéglátósokkal az alkalmat, hogy miként tudnánk együttműködni, adott esetben kis létszámú, de minőségi kóstolórendezvényeket is összehozni – összegzett Miklós Zoltán múzeumigazgató.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?