Harag György színházrendező születésének kilencvenötödik, halálának harmincötödik évfordulója alkalmából, 2020-ban állt össze az az életmű-kiállítás, amely több magyarországi és romániai állomás után május 10-től Sepsiszentgyörgyön is látható lesz.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) hirdette meg az egyik legelismertebb magyar színházi rendező emlékévét 2020-ban, akkor Harag Györgyre könyvbemutatók, filmvetítés és diákszínjátszó-fesztivál mellett egy rangos életmű-kiállítással is megemlékeztek, melynek házigazdája elsőként a Gyulai Várszínház volt 2020 márciusában, majd Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Kolozsvár, Győr, Budapest, Szabadka és Bukarest voltak a kiállítás további helyszínei.

A vírushelyzetnek is tulajdonítható, hogy csupán most, 2022-ben jutott el Sepsiszentgyörgyre is a tárlat, ahol május 10-én 17 órától nyitják meg, és utána három héten át látogatható lesz a Tamási Áron Színház előcsarnokában, közölték pénteken a szervezők. A Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ Sepsiszentgyörgy közreműködésével megvalósult sepsiszentgyörgyi kiállítást Vargha Fruzsina alpolgármester nyitja meg. A rendezvényen köszöntőbeszédet mond Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet vezetője, Kovács Örs Levente, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének osztályvezetője és Bocsárdi László, a Tamási Áron Színház rendező-igazgatója.

Harag György (Margitta, 1925. június 4. – Marosvásárhely, 1985. július 10.) az 1962 utáni marosvásárhelyi és romániai színjátszás meghatározó egyénisége. Magyar és román társulatokkal egyaránt dolgozott, emellett külföldi felkéréseknek is eleget tett. 1975-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház főrendezője volt. Magyarországon a Gyulai Várszínházban, a Győri Kisfaludy Színházban, valamint Budapesten a Vígszínházban és a Nemzetiben, Délvidéken pedig az Újvidéki Színházban és a Szabadkai Népszínházban rendezett.

A „mesterrel” egykor együtt alkotó társulatok közül egyesek máig elevenen őrzik emlékezetét. A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Szatmárnémeti Északi Színház örökös tagjává avatta, az utóbbi intézmény magyar társulata 1993 óta Harag György nevét viseli. Harag György a sepsiszentgyörgyi színházban is rendezett: Guilherme Figueiredo A róka meg a szőlő című „hősi komédiáját” az 1961/62-es évadban állította színpadra.

A Sepsiszentgyörgyön is látható vándorkiállítás a neves rendező termékeny pályafutásának legfontosabb állomásait villantja fel bemutatókon és próbákon készült fényképek által. A mintegy 200 fotóból álló anyag nagyrészt a rendező özvegyétől, Harag Ilonától származik, aki több évtizeden át gondosan gyűjtötte és katalogizálta a férje rendezéseiről megjelent kritikákat, újságcikkeket, a vele készült televíziós felvételeket és rádióinterjúkat. A szóban forgó gyűjtemény egy részét korábban már kiállították, először 1992-ben, majd 1995-ben került a nagyközönség elé. A mostani, szerkezetében és tartalmában megújult és kibővített tárlat Harag Ilona és az MMA Kiadó közel két éven át folytatott együttműködésének eredménye.

„Több volt, mint Prospero, mert bája és varázslata divatok fölötti, éltető erőként az Élők Házából a szellem, az emberség rádium-sugárzásával érint és ébreszt bennünket. Harag György közelében, próbáit, előadásait nézve a szabadság állapotába juthattunk. Felszabadító hatalma által Tündérkertje volt a színház, amely álom-menedékül szolgált rém-idők közepette is. Igénye, szigora, mély művészete, embersége örökös bátorítás jámbor igyekezetünkben, hogy a magyar Tháliában ne piszkítsuk, hanem tisztítsuk és javítsuk a világot” – írja a korszakalkotó rendező-színigazgatóról Ablonczy László színháztörténész, a Nemzeti Színház volt direktora.