banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

A Tótékat rendezi Bocsárdi László Sepsiszentgyörgyön

Örkény István Tóték című darabját mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház október 19-én, kedden este 7 órától. Óriási lehetőség, de egyben óriási kihívás is a társulat számára, hogy rangjához méltóan tudjon megszólalni ez a rendkívül fontos szöveg, idézi Bocsárdi László rendezőt a színház közleménye.

„A Tótékban összefonódik a komikus a tragikussal, a fennkölt az alantassal, az ésszerű az értelmetlennel, de olyan lazán, fesztelenül, hogy úgy tűnik, nem más mindez, mint a legigazabb valóság. Egy bizarr alapötlet, néhány különös figura, és az abszurd határát feszegető groteszk helyzetek hosszú sora, melyek alatt az ember dől a nevetéstől, de közben érzi, hogy valójában a második világháború tragédiáját látja. Talán csak az tud ilyen könnyedén, vidáman, gátlások nélkül mesélni a huszadik század borzalmairól, aki maga is megjárta a poklok poklát” – olvasható a beharangozóban.fotók: Barabás Zsolt

Örkény István (1912–1979) jómódú nagypolgári családban született Budapesten. Édesapja határozott kérésére gyógyszerészeti és vegyészmérnöki diplomát is szerzett, de az irodalom vonzotta leginkább, első novelláját József Attila publikálta a legendás Szép Szó folyóiratban. Zsidó származása miatt a második világháború alatt behívták munkaszolgálatra. Négy és fél évet töltött a fronton, majd szovjet hadifogságba került, de hihetetlen lelkierővel ott is írt. Hazaérkezése után bekapcsolódott az irodalmi életbe, támogatta az épülő szocializmust, de csakhamar kiábrándult belőle. Az 1956-os forradalom alatt írt szövegeiért 1958–66 között szilenciumra ítéltetett, utána azonban gyors egymásutánban jelentek meg elbeszélés- és drámakötetei, kisregényei. Műveit számos nyelvre lefordították, egyperceseivel és két drámájával (Tóték, Macskajáték) nemzetközi hírnévre tett szert.

A Tóték először kisregény formájában jelent meg 1966-ban, majd egy évvel később Örkény átdolgozta drámává. Már 1970-es párizsi előadásával elnyerte a Fekete Humor Nagydíját. A mű valójában egy szürreális vízió a kiszolgáltatottságról. Kiindulópontja a félelem, mely lassan őrületté változik, miközben az egész történetet átitatja a humor.

„Tóték egyetlen fia az orosz fronton harcol, és rábeszéli idegkimerültségben szenvedő felettesét, hogy szüleinél, Mátraszentannán pihenje ki a háború fáradalmait. Az őrnagy meg is érkezik a hegyi faluba, a Tót család pedig mindent megtesz, hogy a kedvében járjon, abban a reményben, hogy így az őrnagy pártfogása alá veszi majd gyermeküket a harctéren. Ebben az ártatlan családi történetben a huszadik század minden iszonyatát felvázolja a szerző, de az éles hangú kritikán túl ott van benne az együttérzés és a szeretet is, a tévelygések mögött mindvégig érződik a kisember jó szándéka. Azonban idealistának sem nevezhető a darab, hisz az elnyomás odáig fokozódik, hogy végül már a legkegyetlenebb megtorlást is indokoltnak érezhetjük. Vajon meddig lehet tűrni a kiszolgáltatottságot a szeretet nevében? Mit tehet az ember, ha a legjobb szándéka is balul sül el? Vállalhatjuk-e a felelősséget ezért a feje tetejére állt világért?” – írja az előadásról a sepsiszentgyörgyi teátrum.

„A Tamási Áron Színház előadása nem konvencionális formában dolgozza fel Tóték történetét. A színpadkép rendkívül egyszerű, és talán épp ezért a drámai szövegen túl a kisregény is megjelenhet a produkcióban. „Örkény lelke” kitágítja a drámai idő fogalmát, így más síkon is meg tud szólalni az előadás, mint amit a darab feltételez” – teszik hozzá.

A főbb szerepekben Mátray Lászlót, Kónya-Ütő Bencét, D. Albu Annamáriát, Vass Zsuzsannát, Erdei Gábort, Nemes Leventét láthatja a közönség. A bemutatót követően október 21-én lesz újra műsoron az előadás.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_ZBiZ5lsB_MASZOL970x250px.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?