A vidéki – többek között az erdélyi – színjátszásról állított össze új virtuális kiállítást az OSZMI

Színről színre címmel a vidéki színjátszás 1854 és 1945 közötti korszakát mutatja be a Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (PIM - OSZMI) legújabb, hétfőtől elérhető virtuális kiállítása.

A vidéki színjátszás 1854 és 1945 közötti korszaka a magyar színháztörténet egyik legsokszínűbb, legmozgalmasabb periódusa. A városról városra járó színtársulatok útvonalát, a színészek pályafutását, a jelentősebb előadások helyét és idejét bemutató színháztörténeti leírások és lexikoncikkek bővelkednek az adatokban. A Színről színre című virtuális kiállításban ezt a hatalmas lexikális anyagot képekkel, szemelvényekkel, hangfelvételekkel és filmösszeállításokkal elevenítik meg – olvasható az OSZMI MTI- hez eljuttatott közleményében.

Mint írják, a pesti és a vidéki színjátszás a XIX. század második felétől külön utat járt be. A korszak elején a Nemzeti Színház példája lendületet adott a vidéki városok színházépítési törekvéseinek, valamint a színházigazgatók és színészek művészi célkitűzéseinek. Később azonban a centrum színjátszása egyre nagyobb távolságba került. Számos, vegyes összetételű együttes járta a vidéket, hiszen a legkitűnőbb művészek az ország első együtteséhez szerződtek; ráadásul a vidéken maradt társulatoknak újabb és újabb bemutatókat hirdetve, nap mint nap meg kellett küzdeniük a közönségért. A XX. század első felében bekövetkező történelmi sorsfordulók pedig újabb akadályokat gördítettek eléjük.A Kolozsvári Nemzeti Színház épülete | forrás: a kiállítás honlapja

A virtuális kiállításban a színházépületeket, színházigazgatókat és színészeket felidéző ábrázolásokat korabeli írások, memoárok és tanulmányok szövegrészletei egészítik ki, amelyek lehetőséget adnak az egyéni sajátosságok és összefüggések felismerésére. A színháztörténeti kisfilmek egy-egy jelentősebb város kiemelkedő színházi időszakát jelenítik meg. A színházigazgatók és színészek személyes élményeit olyan kortárs színművészek tolmácsolják, akik pályájuk során az emlékezésekben szereplő helyszínekhez kötődtek. A kiállításban a legfőbb pártoló, a közönség is helyet kap. A mára elfeledett vagy megváltozott alakban élő színházba járási szokásokat a múzeumpedagógia módszereivel hozzák ismerős közelségbe – áll a tárlat ismertetőjében.

A kiállításban látható képanyag a PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint az Országos Széchényi Könyvtár, Színháztörténeti Tár gyűjteményéből származik. A kiállítás kurátora Gajdó Tamás (színészek, színházigazgatók), Gerecs Katalin (színházba járási szokások – múzeumpedagógia) és Huber Beáta (színházépületek). A grafika és látvány Andorka Tímea munkája, a színháztörténeti filmeket Máté Csaba állította össze, a filmek narrátora Fesztbaum Béla színművész. A szemelvények felolvasásában közreműködő színművészek között van Bandi András Zsolt, Bogdán Zsolt, Gáspár Tibor, Gidró Katalin, Horváth Lajos Ottó, Horváth László Attila, Kardos M. Róbert, Lipics Zsolt, Mercs János, Sata Árpád és Szilágyi Tibor. A kiállítás itt érhető el.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_IQYcRuKP_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_300x250.png
banner_C0oT6SvR_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_970x250.png
banner_M68UqZcM_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_728x90.png

Kapcsolódók

Kimaradt?