A különleges műemlékvédelmi vándortárlat megnyitójára péntek délben került sor a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban, ahol november 30-ig tekinthető meg a gyűjtemény.

Az interaktív kiállítás a Rómer Flóris Terv keretében és a Teleki László Alapítvány lebonyolításában megújult műemlékek felújításának folyamatába nyújt betekintést. A többéves, a határon túli magyar vonatkozású épített örökség megóvására és megismertetésére irányuló programban mintegy 300 műemléken történtek részleges és 30 műemléken teljes körű felújítások. A magyar kormány által finanszírozott kezdeményezésnek köszönhetően, olyan épületeket is sikerült megmenteni és szakszerűen felújítani, amelyekről korábban úgy tűnt, hogy végső pusztulásra lettek ítélve.

Néhány korábbi dél-erdélyi megállót követően (Vajdahunyad, Gyulafehérvár) érkezett Nagyenyedre a vándorkiállítás, abba a városba, amelynek körzetében több műemlék is megújult a Rómer Flóris Terv keretében.

Köszöntőjében Szász János nagyenyedi római katolikus plébános kiemelte: szórványvidéken nagyon fontos, hogy a műemlékeink minél szélesebb körben ismertté váljanak, példaként pedig az alapítvány és a program névadóit, Teleki Lászlót és Rómer Flórist hozta fel, röviden bemutatva munkásságukat.

Mivel a megnyitón jelen volt a Bethlen Gábor Kollégium több tanára és diákja, Szász János plébános rámutatott: szerencsére az Örökségünk Őrei vetélkedőbe a nagyenyedi diákság már a kezdetektől bekapcsolódott, a két program találkozik, hiszen közös a céljuk. „Ismerjétek meg a műemlékeket, vegyétek örökbe, de a szívetekbe is” – biztatta az ifjúságot a plébános.

Hegedűs Enikő művészettörténész elmondta: egy, az egész Kárpát-medencére kiterjedő, nagyon hasonló építészeti stílus létezik, ennélfogva a felújítások is nagyrészt hasonlóképp zajlanak, a legtöbb műemlékünk vidéki templom. A művészettörténész felhívta a diákok figyelmét a kiállításon kipróbálható érdekességekre, például az ásatás-ládikóra, a nagyító-kukucskálóra és arra buzdította őket, hogy ha örökbe fogadnak egy műemléket, figyeljenek oda a részletekre, és általában a régi ingatlanokra, hiszen „teljesen jellegtelen épületek is rejthetnek csodákat”.

Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese szerint a Rómer Flóris Terv rávilágított arra, mennyire gazdag, de vulnerábilis a Kárpát-medence épített öröksége. Az esperes kiemelte a Nagyenyed körzetében a programnak köszönhetően megújult műemlékeket, például a boroskrakkói,  magyarigeni, marosszentimrei, tompaházai templomokat vagy például a Szlovákiában levő borsi kastélyt, ahol II. Rákóczi Ferenc született, akiért az enyedi diákok is életüket áldozták. „Minden egyes kő, minden egyes templom a mi felelősségünk és a tiétek is, gyerekek. Ne csak a kövek beszéljenek, hanem a gyerekek is beszéljenek a kövekről”- hangzott az esperes diáksághoz szóló intelme.

Gudor Botond ekképp összegezte a kiállítás és a műemlékvédő program fontosságát a Maszolnak: „A kiállítás felhívta a figyelmet arra, hogy Nagyenyed közvetlen környezetében is értékes Árpád-kori és ugyanakkor veszélyeztetett, még közösséggel rendelkező templomaink vannak például Nagylakon, Enyedszentkirályon, Tövisen. Reméljük, hogy a Rómer Flóris Terv csodát művel a közeljövőben ezekkel a templomokkal is.”