Csütörtök délután nyitották meg Csibi László filmrendező fotókiállítását a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. A Solitude című tárlatot Ledniczky Béla, művésznevén Belloni, augusztusban elhunyt kolozsvári magyar bűvész emlékének ajánlotta az alkotó.

Csibi László, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Karán működő Magyar Film és Média Intézet oktatója és vezetője megkeresésünkre elmondta, hogy 2018 óta dolgozott együtt Bellonival egy, az ő életét bemutató dokumentumfilmen, melynek munkálatai a váratlan távozás következtében új irányt kényszerültek venni. A csütörtökön megnyitott, legújabb fotókiállítását neki ajánlja.

„A Solitude az egyedüllét pillanatai előtt tiszteleg. A tárlat a társadalomtól való távolmaradás állapotának leírására tett törekvés, ahol a képek a természetet örökítik meg, amely magányában – évszaktól függetlenül – az időtlenség érzetét kelti a szemlélőben. A fekete fehérbe csomagolt tájak és fák a magányosság mementóiként, annak szépségére emlékeztetnek. Vidék, amely az egyedüllétre vágyó embert magához ragadja.(…). Egyedül lenni a magánnyal, talán erről szól minden kép. Szabálytalan felhők alatt a letaposott fűben sétálni, miközben a színek elkopnak, a világ egyre halványul, a fülekben a szélfújta erdők zizegése cseng. Fogytán az idő, tudjuk, aztán meglepődve vesszük tudomásul: véget ért.” – így hangzik az kiállítás összefoglalója. A képek, melyek sok szempontból kötődnek Bellonihoz, azokat a pillanatokat örökítik meg, amikor az ember kiszabadul a városi környezetből, és akár magányosan, akár másodmagával, elindul sétálni a természetbe.

Csibi László elmondta, hogy Ledniczky Béla elvesztése egyféle fekete-fehér képpé csomagolta be a vele közös múltat. Számára olyan ez, mint mikor az ember a régi időket igyekszik feltárni, és fekete-fehér, vagy éppen sárgás képeken tud már csak találkozni vele. Az ember az első időszakban még sokat emlékezik. A kiállítás, mely két hónappal a bűvész halála után nyílt meg, számos olyan képet tartalmaz, amelyet Bellonival közös útjai során készített, de van egy olyan is, amely épp a temetése napján készült.

A tárlat a magány témakörét járja körül. Csibi László Belloniban egy magányos embert ismert meg. Bűvészként sokáig reflektorfényben volt,  hiszen pályafutásának egy bizonyos időszakában még hatalmas érdeklődés övezte a mágiát. Belloni egy korábbi, Maszolnak adott interjúban elmesélte, hogy volt olyan éjszaka is, amikor öt helyre kellett menni egymás után, hogy előadja a műsorát. Ám a világ változik, s az elmúlt években Belloninak már komoly csatákat kellett vívnia, hogy bemutathassa produkcióját, hiszen ma már közel sem ragadja meg úgy az embereket a csoda és a mágia, mint régebben.

Csibi László 2018-ban kezdett együtt dolgozni Bellonival egy dokumentumfilmen. Elmondása szerint Ledniczky Béla hatalmas odaadással csinálta a műsorait. Egy olyan színes egyénisége volt Kolozsvárnak, akinek talán ma még nem érezzük a hiányát, de azt, amit ő tudott, szinte senki nem tudja már. Mint mondta, a filmes és a filmezett között általában kialakul egy olyan kapcsolat, mely túl szokta élni a filmet, ám ez a bűvész hirtelen halála miatt már nem fog kiderülni. Ennek ellenére reméli, hogy bár fontos óvatosan bánni a barát szóval, talán mégis kölcsönösen annak tartották egymást. Csibi László elmondta, hogy hálás, amiért az utolsó időszakban egészen közelről lehetett szemtanúja egy ilyen különleges ember életének. A Solitude című kiállítás, bár nem róla szól, az ő emlékének van ajánlva.