Hét hónap kényszerszünet után a George Orwell Állatfarm című kisregénye alapján készült zenés előadást mutatja be pénteken az 50 százalékos teremkapacitással újranyílt Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Az Állatfarm csak az egyik a színház zárt ajtók mögött elkészült, „bespájzolt” előadásai közül, hamarosan a Rómó és Júliát és az Utas és holdvilágot is bemutatják, mondta el a hétfői sajtótájékoztatón Csép Zoltán programigazgató. Mint fogalmazott, az Orwell széles körben ismert műve nyomán készült „tavaszias hangulatú zenés előadás” ősbemutató, Lénárd Róbert ugyanis a kolozsvári színház felkérésére írta a szövegkönyvet (a dalszövegekkel együtt), Klemm Dávid és Erős Ervin pedig erre az alkalomra szerzett zenét a produkcióhoz.

A rendező-díszlettervező a vajdasági Puskás Zoltán, aki az Óz, a nagy varázsló és A dzsungel könyve című musicaleket követően harmadik alkalommal dolgozik a kolozsvári színház társulatával. Az Újvidéki Színház állandó rendezőjeként is dolgozó alkotó a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Kolozsvárt a „második otthonának” érzi, a várostól és a színháztól szeretet, bizalmat és szakmai alázatot kapott, ami egyben nagy felelősséget is jelent. Mivel előző kolozsvári rendezései olyan darabokból készültek, amelyeket máshol is színpadra állított már, úgy érezte, adósa a társulatnak egy olyan előadással, amellyel itt foglalkozik először, árulta el.

Puskás Zoltán elmondta, Orwell Állatfarmját azért választotta, mert reflektál a világ mai helyzetére. „Fő motívuma a darabnak és az aktuális politikai helyzetnek, nem országokra lebontva, hanem az egész világon, a félelem” – magyarázta a rendező, hozzátéve, hogy előadásával arra szeretett volna rámutatni, hogy mennyire jelen vannak ma is azok a politikai eszközök, amelyeket a sztálinista rendszer allegóriájaként született mű bemutat. Orwell az mintázta meg, hogy a „mindenki egyenlő” elve hogyan alakul át fokozatosan diktatúrává, ez pedig a rendező szerint nem áll távol attól, ami a környezetében megfigyelhető. „Szerbiából jövünk, és én nagyon érzem azt a diktatórikus rendszert, ami nálunk egyre jobban uralkodik” – fogalmazott. Mint mondta Orwell kisregényében a cenzúrázás motívuma is jelen van, ami meglátása szerint ma is érinti a sajtót, Magyarországon is.

Ami a formát illeti, Puskás Zoltán elárulta, hogy Pintér Béla Parasztoperája volt a minta, ebből kiindulva született meg az a musical és rockopera között elhelyezkedő zenés mű, amelyben a színészek 90 százalékban dalban mesélik el a történetet. A zeneszerzőknek nem volt könnyű dolguk, ugyanis az 1 óra 40 perces előadáshoz 1 óra 15 percnyi zenét – 21 dalt – kellett alig két hónap alatt előállítaniuk. Erős Ervin a 2021-ben bemutatott Óz, a nagy varázslóban is dolgozott, most pedig azzal a Klemm Dáviddal tért vissza Kolozsvárra, aki 5-6 éve állandó alkotótársa. Az Állatfarm hangzásvilága „keményebb”, „lázadó”, punk-, hard rock- és metál elemeket tartalmaz, de időnként „lágyabb, musicales”, anélkül, hogy eklektikussá válna, magyarázta Erős Ervin.

Az állatszereplők jelmezei nem „tipikusak”, ehelyett finom utalások vezetik majd rá a nézőt arra, hogy melyik állatkaraktert látja, mondta el Ledenják Andrea jelmeztervező, Puskás Zoltán rendszeres alkotótársa, aki a rendező mindkét korábbi kolozsvári munkájában részt vett. Amellett, hogy a rendezői koncepcióhoz illeszkednie kellett a jelmezeknek, kihívás volt az is, hogy a színészek könnyen mozogjanak bennük, hiszen az előadásnak fontos része a tánc. Nem is akármilyen táncról van szó, hanem rendkívül „keményről”, amelyet a hosszú dalbetétek még nehezebbé tettek, árulták el az alkotók. „Húsz perc fitnesszel kezdődik az előadás a színészeknek” – fogalmazott Puskás Zoltán, aki a komfortzónából való előnyös kilépésként értékelte, hogy ezúttal állandó alkotótársa, Gyenes Ildikó helyett Jakab Melinda kolozsvári koreográfussal dolgozott együtt.

A Mollie lovat alakító Vindis Andrea jó hangulatú próbafolyamatról számolt be. „Csodálatos volt az első perctől az utolsóig, nagyon jó hangulat jellemezte, minden költői túlzás nélkül. Nem azért, mert ez egy könnyed téma vagy könnyű előadás lenne, hanem azért, mert Pusi (Puskás Zoltán, szerk. megj.) pontosan tudta az első pillanattól kezdve, hogy mit akar, nagyon határozott kézzel és instrukciókkal irányított minket. Keményen megdolgoztunk mindnyájan azért, hogy a koreográfiák megszülessenek, vártuk, mint a gyermekek a karácsony estét, hogy mikor jön az újabb dal, mert az első próbán talán csak az első 5-6 dalt hallgattuk, folyamatosan érkeztek az újabbak, és ezért még inkább magunkénak érezzük az előadást, mert mi vagyunk az elsők, akik megszólaltathatjuk ezeket” – idézte fel a színésznő.

Puskás Zoltán elárulta, hogy Orwell kisregényének nyitott befejezéséhez hasonlóan a színpadi változatban sem javasolnak egyértelmű megoldást a diktatúra irányába vezető folyamat megelőzésére vagy feloldására, mégsem fejezik be az előadás anélkül, hogy fel ne mutatnának legalább egy minimális reményt arra, hogy a helyzet változhat.

A Magyarország Kormánya és a Bethlen Gábor Alap támogatásával készült előadásban Viola Gábor, Fogarasi Alpár, Farkas Loránd, Buzási András, Albert Csilla, Szűcs Ervin, Kicsid Gizella, Vindis Andrea, Balla Szabolcs, Pethő Anikó, Gedő Zsolt, Kiss Tamás, Laczkó Vass Róbert, Kántor Melinda, Tőtszegi Zsuzsa, Román Eszter, Imre Éva, Varga Csilla, Marosán Csaba, Kali Andrea, Balázs Ádám, Ferencz Ádám, Gáspár-Barra Szilárd, Kerekes Ákos, Sárosi Áron, Lőrincz-Szabó Venczel, Magyari Gusztáv-Tivadar, ifj. Csiszér József, Dubovan Viktor, Nagy János, Szallos Norbert és Szőcs Szilárd látható.

Az Állatfarmot péntek este héttől mutatják be, a nemrég bejelentett lazítás értelmében több nézőt engedhetnek be az eredetileg tervezettnél, így erre az előadásra is felszabadultak még helyek, de a május 22-ei és 28-ai előadásokra is vásárolhatóak jegyek a színház jegypénztárában (hétköznap 10 és 14 óra között), valamint online.