Csütörtökön startolt a Mediawave filmfesztivál karavánjának első napja a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán – ott jártunk.

Mire számíthatott a néző egy ilyen filmes estén? A sokszínűség jegyében fogant programfelhozatal nem okozott csalódást, viszont meglovagolta a különböző kultúrákra, mozzanatokra és furcsábbnál furcsább élethelyzetekre kíváncsi mozizó érzelmi hullámait. Az alkotások gyors egymásutánban váltakoztak, kisjátékfilm követett animációs rövidfilmet szünet nélkül, ami egyszerre volt ugyan kaotikus, de hívott távolabbi utazásokra is – mire felszusszantunk, sírtunk, nevettünk volna, már jött is a következő. Az est során levetített filmek közül most három kiemelkedő alkotást ajánlunk.

Belos Carnavais (2020)

Thiago B. Mendonça brazil rendező rövidfilmje Dadinho szambazenész és mester, a Velha Guarda da Camisa Verde e Branco főnöke saját szambaiskolája színeiben (zöld és fehér) rivális területre lép: testvére temetésére, aki ötven évvel azelőtt a Vai-Vai szambaiskola fekete-fehérjére cserélte. A szertartáson találkozik az özvegy (Dadinho régi szerelme) szerepében Maria Helena Tommal, valamint más São Pauló-i szambatáncosokkal, akik a különböző iskolák zászlóit viszik az elhunyt szambaművész tiszteletére. A rövidfilm egy fiktív szituációból kiindulva dokumentálja egy univerzum rituáléit és hagyományait: a mély vallási szinkretizmust, a búcsú részét képező cachaça-t és az imát helyettesítő zenét. A részletekre odafigyelő forgatással és a nagyszerű Cristina Amaral elegáns vágásával a finom kellékek és gesztusok kiemelkednek, felidézve a karnevál központi szerepét az ott élők életében. Színes temetési menet viszi a koporsót, amely még a szomorúságban is elevenen lüktet.

Tótem loba (2021)

Verónica Echegui spanyol rendezői debütje ez a rövidfilm, amelyet egy 17 éves korában átélt személyes élmény ihletett, és Estíbaliz, egy tinédzser történetét meséli el, aki barátnője, Raquel szülővárosába érkezik az ünnepek alkalmával. Amikor leszáll az éjszaka, a közösségi ünnepet szokásos módon mindent átitat a tánc, zene és ivászat. Éjfél után azonban valami megváltozik, és ami egy vidám hétvégének tűnt, végül rémálommá válik a lány számára. A férfiak farkasnak öltözve indulnak vadászni a nőkre, ami a helyiek szerint egyáltalán nem meglepő, és a szokást mindenki elfogadja – barátnője társaságába keveredett Esti azonban kételkedik. Echegui így vallott alkotásáról, amely a nők elleni erőszak hipernormalizációját mutatja meg: „Számomra lényeges volt, hogy megmutassam annak fontosságát, hogy az ember - ebben az esetben - hallgasson önmagára, és hogy ha van valami, ami a valóságban nem tűnik normálisnak, és nem számít, hogy a tömeg (az emberek) mennyire mondják, hogy ez normális, akkor is érvényesítened kell azt, amit érzel".

Memories of Crossing (2021)

Alberto Segre francia rendező kisjátékfilmje román koprodukcióban jött létre. 1989 novemberében vagyunk. A híres tornász, Diana Dumitrescu elmenekül a román diktatúra elől, amikor más szökevényekkel együtt letartóztatják a magyar határon. Egészen fiatal korától kezdve arra képezték, hogy a legkeményebb próbatételeket is leküzdje, a legveszélyesebb mutatványokban is sikerrel járjon. A túléléséért folytatott végső versenyben tudja, hogy csak egy győztes lehet. A film a több ezernyi romániai, a határon átszökni próbáló menekült előtt is tiszteleg, akik számára jóval harminc évvel a forradalom után sem érkezett el az igazságszolgáltatás.