Bár a koronavírus-járvány miatt nem volt egyértelmű, hogy sikerül-e megszervezni, szerdán, szeptember 29-én megszokott helyszínén, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában kezdődik a 29. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál. A programot sikerült visszatornázni a járvány előtti szintre: 40 versenyfilmet, emellett pedig friss magyar és román játékfilmeket mutatnak be, koncertek, színházi előadások, könyvbemutatók, beszélgetések és workshopok kíséretében. A következő években a fesztivál láthatóságán finomítanának, tudtuk meg a szemle új művészeti igazgatójától, Németh Szabolcs Elődtől.

Filmkritikusként és filmklub-szervezőként régóta aktív tagja vagy az erdélyi filmes életnek, az Alter-Native csapatához 2017-ben csatlakoztál társszervezőként, idéntől pedig te vagy a fesztivál művészeti igazgatója. Miben változtak a feladataid?

Öt évvel ezelőtt az akkori művészeti igazgató, Gáspárik Attila kért meg, hogy vállaljak feladatot, mert kellenek még emberek a szervezéshez. Az elején programokat találtam ki, előzsűriztem, és különböző filmek beszerzésén ügyködtem. Gyakorlatilag ez nem változott, csak annyiban, hogy most nekem is van beleszólásom abba, hogy a fesztiválon milyen nagyjátékfilmek, milyen események vannak, illetve arccal kell vállalnom a fesztivált, és nagy nyilvánosság előtt beszélnem róla. A feladatok nem változtak, a felelősség változott.

Mik lesznek idén a tartalmi újdonságok?

Az elmúlt két év azzal telt, hogy „keveset, de biztosat”. Nem tudtam nagy dolgokat kitalálni egyrészt a pandémia, másrészt a költségvetés limitáltsága miatt. De idén azért van olyan széleskörű programunk, mint amilyen egy „normális” évben szokott lenni, és megpróbálunk olyan programpontokat visszavezetni, amelyek az elmúlt években hiányoztak. Az aktuális nagyjátékfilmek mellett most végre van régi film is, levetítjük A tölgy (Balanța, r. Lucian Pintilie, 1992) című filmet, és három workshop is lesz a fesztivál alatt: Visky Ábel filmkészítő workshopot vezet, én kritikaíró workshopot, illetve zajlik egy drámaíró műhely is, Elise Wilk és Székely Csaba drámaírók vezetésével. Az, hogy szakmai fórumot is létesítsünk a fesztivál alatt, hosszú távú célkitűzés. A kritikaíró workshop már három éve működik, filmkészítő műhely volt korábban, de egy ideig szünetelt, és most sikerült újraindítani, drámaíró műhelyt pedig először szervezünk a fesztivál alatt.

Kapcsolódó

Változatos zenei csemegékkel készül a 29. Alter-Native

A 29. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon a versenyprogramba bekerült 40 rövidfilm, valamint a legújabb román és magyar játékfilmek mellett igazi zenecsemegékben is része lesz a közönségnek.

filmfesztivál Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál Marosvásárhely

Három éve szervezed és vezeted a kritikaíró workshopot a fesztiválon a Művészeti Egyetemmel partnerségben. Érződik ennek a képzésnek az eredménye például a fesztivál közönségén?

Egy résztvevő van, Marton Orsolya, aki elkezdett rendszeresen írni, nem tudom, hogy a workshop motiválta-e száz százalékban, mindenesetre utána kezdtek el megjelenni írásai a Filmtetten. De ha nem is írnak rendszeresen a résztvevők, remélem, hogy kicsit másként néznek filmet. Idén kevesebben jelentkeztek, öten, de nem csak a Művészeti Egyetem hallgatói, nagyon színes a társaság: van egy 11-ikes lány a művészeti iskolából, van egy bölcsész lány, van egy újságíró szakos és egy kommunikáció szakos filmrajongó.

Csatlakozott a szervezőkhöz a fiatal önkéntesekből álló Érted Egyesület is, és fesztivál hétfői sajtótájékoztatóján el is hangzott, hogy cél a szervezőcsapat és a közönség fiatalítása. Művészeti igazgatóként, tartalomban milyen utat látsz a fiatalok megszólítására?

Szerintem a tartalommal nincsenek nagy problémák, inkább olyan képességeink nincsenek meg, amik szükségesek a sikeres brandkommunikációhoz: jelen lenni a közösségi médiában, különböző kampányokat lebonyolítani. Ez a fesztivál harminc éves, az idők változtak és a fesztivál kevésbé, ezért úgy gondolom, hogy inkább formai dolgokra kell koncentrálni, mert a filmek önmagukért beszélnek. A rövidfilmes felhozatal még mindig egyedi Romániában. Van több, rövid alkotásokat bemutató fesztivál, diákfilmekkel, animációkkal, magyar rövidfilmekkel, de az, hogy egy fesztivál nemzetközi válogatást nyújt rövid animációkból, kisjátékfilmekből, dokumentumfilmekből, kísérleti filmekből egyaránt, egyedi. A filmek minősége jó, már csak azért is, mert rengeteget küldenek, több ezret, a világ minden tájáról, ezeket végignézzük, és az a 40-50, ami bekerül, annak tényleg ott van a helye. A fesztivál fontos azért is, mert a rövidfilmnek máshol nem nagyon van tere, interneten elvesztődik, moziba pedig nem kerül.

Amire szükség van, az tényleg a fiatalos lendület, az Érted diákszervezet pedig fontosnak tartotta, hogy önkéntes csapatával, energiájával támogasson minket, sok mindent átvállaltak, reméljük, hogy lesz új weblap és kommunikációs stratégia. Természetesen idén csak „halkan” terveztünk változtatásokat, mert a tét az volt, hogy lesz-e fesztivál vagy nem. Ezért is hoztuk megint előre a megszokott novemberi időpont helyett szeptember végére.

Kedden 2,02 ezrelék volt Marosvásárhelyen a koronavírus-fertőzés előfordulási rátája. Hogy látod, kell-e aggódnotok, hogy az utolsó pillanatban változtatni kell a programon?

Természetesen aggódni mindig kell, de úgy néz ki, hogy megússzuk, és 70 százalékos kapacitással tudjuk működtetni a Kultúrpalotát a fesztivál végéig. Tehát kevesebb embert engedhetünk be a Kultúrpalota nagytermébe és kistermébe, ahol a vetítések zajlanak, maszkot kell viselni, és sajnos meg kellett hoznunk azt az egyesek szerint diszkrimináló döntést, hogy csak az oltási vagy felgyógyulási igazolással rendelkezők vehetnek napi bérletet, de a többiek rendelkezésére áll a napi jegyvásárlás lehetősége, és a belépéshez szükséges gyorstesztet a helyszínen is lehet végezni.

Az Alter-Native filmfesztiválon a napijegy ára 15 lej, az öt napra szóló bérlet 40 lejbe kerül. A jegyek, bérletek megvásárolhatók a www.bilete.ro platformon, illetve a program alatt a helyszínen is. A belépési jogosultság, illetve a jegy vagy bérlet ellenőrzése után a résztvevők karszalagot kapnak, csak ezzel léphetnek be a programokra. A karszalagok a Kultúrpalota Enescu utcai bejáratánál igényelhetőek. A fesztivál programja itt érhető el.

Egy héttel az Alter-Native után kezdődik a Filmtettfeszt, amelyet a többi helyszín mellett idén először Marosvásárhelyen is megszerveznek. A bemutatott nagyjátékfilmek nem fedik egymást a két rendezvényen. Hogyan fogadta a hírt az Alter-Native-os csapat, történt-e egyeztetés a filmtettfesztes szervezőkkel?

Nem rivalizál a két rendezvény, nyilvánvaló, hogy a Filmtettfeszt keretében sokkal több magyar nagyjátékfilmet be lehet mutatni, mert mi koncentrálunk a román felhozatalra is, és csak öt nap áll rendelkezésünkre, hogy a vetítéseket lebonyolítsuk. Szerintem kiegészítjük egymást, és ez így van rendben, mert az a lényeg, hogy segítsük a filmeket közönség elé, és természetesen nem tudjuk a teljes egy éves magyar filmes palettát lefedni, mert rengeteg magyar játékfilm készül mostanában, úgyhogy bőven van, amit a Filmtett bemutasson, és bőven van, amit mi be tudunk mutatni.

Az Alter-Native és a Filmtettfeszt viszonyát jelzi, hogy bemutattok egy könyvet is, amely a Filmtett kiadványa…

Igen, fontosnak tartom, hogy a szakmai programokon és a vetítéseken túl is foglalkozzunk filmkultúrával a fesztivál keretében, például nagyközönség előtt bonyolítsunk le szakmai beszélgetéseket. A könyvbemutató, amit szerveztünk, ebbe az irányba mutat. Két tanulmánykötetet mutatunk be, de nem kell megijedni, mindkettő inkább ismeretterjesztő, mintsem magasröptű akadémiai szöveg, és gazdagon illusztrált. A mozisátortól a tévétoronyig című kötet megpróbálja körbejárni, hogy mit jelent az erdélyi film, ha létezik ilyen, szó van benne például arról, hogy milyen vetítések voltak Csíkszeredában a húszas években, a Magyar Adásról, a szocializmusban működő amatőr filmesekről, vagy olyan erdélyi magyar szakemberekről, akik a román filmiparban érvényesültek. A másik, Az ismeretlen Uránia szinte rokon kiadványa ennek a kötetnek, leginkább a magyar filmtörténettel foglalkozik a budapesti Uránia mozi kapcsán, ami az egyik legkultikusabb filmszínháza Budapestnek.

A filmes kultúra népszerűsítését filmklub-szervezéssel kezdted Marosvásárhelyen. Tervezel-e folytatást az Édentől keletre filmklubnak?

Mindenféleképpen szeretnék folytatást, mert egy városban sok filmes intézmény megfér, és a filmklub iránt is volt érdeklődés a járvány előtt. Sokan kérdezik tőlem, hogy mikor lesz, hát… amikor valami biztosan lehet tudni. Mivel azt is pályázati pénzből szervezzük, ha sikeresen pályázunk, akkor meg is kellene valósítani a vetítéseket. De mi van akkor, ha különböző dolgok közbeszólnak, járvány, betegség… A helyszínek is zárnak be mostanában, mi is elvesztettük a miénket, miután az András Lóránt Társulat felszámolta magát, és abból az épületből is kivonult, ahol a bázisa volt, és ahol a filmklubnak is teret adott. Amíg teljes mértékben nem jár le a járvány, addig nem hiszem, hogy belevágnék a filmklub tervezésébe.