Nagyon sokszínű, kontrasztos, ám kritikus hangnemű Könczey Elemér első szépművészeti kiállítása, amelyet a Kolozsvári Magyar Napok keretén belül tekinthetnek meg a rendezvény résztvevői. A tárlat augusztus 27-ig látogatható a Bánffy-palotában.

Szombaton nyílt meg Könczey Elemér grafikusművész Hibrid címet viselő nagyszabású kiállítása a Szépművészeti Múzeumban, a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A Krónika napilap munkatársaként és főként karikaturistaként ismert művész tárlatát Lucian Nastasă-Kovács, a múzeum igazgatója nyitotta meg, aki elmondta, számára jelentős meglepetésként szolgált, amikor megtudta, Könczey festészettel is foglalkozik – már korábban is szerette volna, ha a művész karikatúrái helyet kaptak volna a kiállítótér falain.

Zakariás Ágota, a kiállítás kurátora megnyitó beszédében kihangsúlyozta: Könczey festményeinek és karikatúráinak világa nem áll olyan távol egymástól, még akkor sem, ha más formanyelvvel dolgoznak. Mint mondta, azért kapta a Hibrid nevet ez a mostani kiállítás, mert tematikusan és stilárisan is nagyon sokszínű válogatással találkozhatunk. „A templomi üvegfestményeket idéző munkáktól egészen a Basquiat-stílusú, azokat felelevenítő festményekig nagyon széles a paletta. A közös nevező azonban a karikatúrákból ismert kritikus hangnem” – fogalmazott. Könczey a koronavírus-járvány kirobbanását követően készítette munkáinak zömét, mivel ebben a periódusban tudott igazán elmélyülni az alkotómunkában. A kiállításhoz magyar és román nyelven is készült honlap, amelyet QR-kóddal is elérhetővé tettek, ami konkrét utalás az online és offline közötti hibriditásra.

A művészt Szántai János költő méltatta, aki a kiállítás hangulatát Karinthy Frigyes ismert novellájához, a Találkozás egy fiatalemberrel-hez hasonlította, és elmondta, ez az első alkalom, hogy Könczey kompakt vízióként tárja elénk festészetét. „Itt valóban találkozik a mi történetünk a betűbe vésettel. Én játszottam el a fiatalember szerepét, aki számonkéri a másiktól, a nagytól, az érettebb embertől a repülőgépet, az Északi-sarkot, a nagy szimfóniát, a rettenetes színjátékot a szürke láthatárról és gőgös istenekről, akik lüktetnek és vonaglanak a láthatár fölött. És akkor most itt a kérdés: akad-e, aki nem ismeri erdélyi végeinken, tájainkon Könczey Elemér nevét? Megkerülhetetlen” – fogalmazott Szántai. Rothko, Miró, Klee és Mondrian nevei merülhetnek fel a képek szemlélése közben, de akár Kondor Béla vagy FeLugossy László is eszünkbe juthat. Pontos diagnózist adnak korukról, akárha a sebész szikéje metszene valamit – fejtette ki.

Könczey Elemér köszönetét fejezte ki a Kincses Kolozsvár Egyesületnek és a múzeumnak a szervezésért, valamint családját emelte ki, aki ebben a hosszú és vívódásoktól sem mentes alkotói-szervezési folyamatban mellette állt. „Nagyon köszönöm ennek a hibrid világnak, amiben élünk, hogy a munkák létrejöhettek, és bízom abban, hogy erőt, témát fog szolgáltatni az elkövetkezendőkben.” – összegezte.