Vendégelőadások, nagysikerű kolozsvári előadások és a budapesti Nemzeti Színház produkciója is látható lesz a sétatéri színházban a 13. Kolozsvári Magyar Napok alatt, közölték pénteken a szervezők.

A korábbi évekhez hasonlóan a Kincses Kolozsvár Egyesület – szoros partneri együttműködésben a Kolozsvári Állami Magyar Színházzal – idén is számos előadást szerepeltet a Kolozsvári Magyar Napok programkínálatában.

A Kolozsvári Magyar Napok ünnepi nyitógáláját idén is a Kolozsvári Magyar Állami Színház nagytermében szervezik meg augusztus 14-én, vasárnap 19 órától. Az ünnepi köszöntőket követően a budapesti Duna Művészegyüttes és a Göncöl Zenekar Szerelmünk, Kalotaszeg című produkcióját láthatja a közönség Juhász Zsolt rendezésében.

A formáció évekre visszatekintő általános törekvése, hogy a néptáncot kiemelje a műfaj megszokott színpadi kereteiből, és olyan összetett táncszínházi előadásokat hozzon létre, amelyek az autentikusság jegyeit hordozzák magukon, ugyanakkor innovatív szellemiségük, modernségük a mai színházi elemek egyenrangú társává teszik a néptáncot és a népzenét. Ez alapján készült el a nyitógálán bemutatásra kerülő előadása is, mely színpadi keretek között idézi meg Kalotaszeg tájegységének különleges és egyedi vonásait, a levegő csodálatos tisztaságát, a dombok szeszélyes vonalait, a szántók, a kaszálók színfoltjait, a különleges és a világon egyedi viselet- és táncbéli gazdagságát. A Magyar Napok nyitógáláján való részvétel ingyenes, a helyfoglalás pedig az érkezés sorrendjében lehetséges.

Ugyancsak a színház nagytermében lesz látható augusztus 16-án 19 órától – a Kincses Kolozsvár Egyesület szervezésében – a Székesfehérvári Balett Színház Fantomfájdalom című egyfelvonásos táncdrámája Egerházi Attila rendező-koreográfus színrevitelében. Az alkotók egy nagy történelmi pannó megrajzolása helyett hétköznapi emberek sorsain, küzdelmein és tragédiáin keresztül mutatják be a magyar nemzet szétszakítottságát, valamint a mindenkori politika és háború embert próbáló és a történelmet visszafordíthatatlanul alakító hatásait.

Szilágyi Enikő egyéni előadása, ifjabb és idősebb Vidnyánszky Attila rendezései a programban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt négy előadással is bekapcsolódik a programsorozatba, a színház iránt érdeklődők pedig a sétatéri színház produkciói mellett két vendégelőadást is megtekinthetnek. Ezekre belépőjegyek augusztus 7-ig online vásárolhatók a www.biletmaster.ro weboldalon, augusztus 8-tól pedig a színház jegypénztárában is.

Augusztus 16-án 20 órától a Gyulai Várszínház vendégelőadása, Szilágyi Enikő Jászai Mari naplójából, vallomásaiból és a színésznő egyéni reflexióiból készült Mi lennék nélküled? című egyéni estje lesz műsoron a színház stúdiótermében. Az előadásban elhangzanak Babits Mihály, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Szőcs Géza versei és szövegrészletei is. A Jászai Mari emlékét megidéző előadás tükröt kíván tartani a jelen kulturális életnek, a nemzetüket és nemzetük érdekeit megtagadóknak, illetve az azt féltve óvóknak. Hogyan látta száz évvel ezelőtt, és hogyan látja ma egy magyar színművész a színház, az anyanyelv és a nemzeti kultúra fontosságát, szakmájának kiküszöbölhetetlen nehézségeit, az igazságkeresés konfliktusait, a művészi minőség igenléséért folytatott nemes harcot, a protekcionizmus elleni kétségbeesett küzdelmet, amelyeket a szakmai elismertség és siker sem feledtethet? Hogyan lehet, ha lehet megmaradni nemzeti értékőrzőnek a globalizáció mindent elsodró viharában? Ezekkel és még sok más izgalmas kérdéssel szembesíti nézőit a Gyulai Várszínház előadása.

Szerdán, augusztus 17-én 20 órától a színház stúdiótermében a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház közös produkcióját, az évad végén nagy sikerrel bemutatott Ifjú barbárok című előadást lehet megtekinteni ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. Az előadás Bartók Béla és Kodály Zoltán életéből inspirálódva, Vecsei H. Miklós szövege és az alkotócsapat improvizációi alapján jött létre, különleges színfoltja pedig, hogy élőben kíséri a Tokos Zenekar.

„Bartók Béla nagyhatású zongoraművét Allegro Barbaronak nevezi el, afféle öngúnyként, hiszen kritikusai rengetegszer írták róla, hogy úgy csapdossa a zongorát, mint valami barbár. Egyáltalán nem értették a zenéjét. Szinte az amerikai „jazz-buborék” volt az első, aki egészében átláthatta Bartók zsenialitását. Ma, ha valaki nem úszik az árral, azt hasonlóképp barbárnak nézik, pedig jól látható, hogy maga a világ árja nem a legjobb mederben halad. Bátorítást kell adnunk egymásnak és mindazoknak, akik megpróbálnak új utakon járni” – jegyzi meg Vecsei H. Miklós az útkeresés kapcsán az előadás műsorfüzetében.

Csütörtökön, augusztus 18-án 19 órától ifj. Vidnyánszky Attila első kolozsvári rendezése a Rómeó és Júlia című előadás látható a színház stúdiótermében, amelyet a rendező a 2020/2021-es évadban állított színpadra. Az előadást azóta is töretlen sikerrel, folyamatos teltházzal játssza a kolozsvári magyar színház. „A színészek parádés játéka pedig lenyűgöz, ahogy váltanak a groteszkről a lírába, a komédiából a drámába és fordítva. Egy hangsúllyal, tekintettel, gesztussal, mozdulattal képesek egész történeteket elmesélni. Kézdi Imola úgy affektál, mint a gazdag férfiak felesége szokott, és elhallgat, mint a leigázott asszonyok; Szűcs Ervin Capuletje azt hiszi, attól erős, mert parancsol; Albert Csilla csupa élet Dadusa időnként megsértődik és ellenállhatatlan. Váta Lóránd vérbeli komédiázása, Imre Éva vibráló Mercutioja, Farkas Lóránd (Paris) színei, hangjai, Bodolai Balázs (Tybald) önteltsége, Bogdán Zsolt sunyi Lőrincz barátja, Gedő Zsolt (Benvolio) ezer színű, hangú játéka, Kiss Tamás (Rómeó) kamaszos bája, hiteles játéka, Román Eszter érzékeny őszintesége, mind telitalálat. Nemhiába híresek a kolozsvári színművészek, csak velük lehetett hitelesen színre vinni ezt a groteszk kortárs előadást” – írja az előadásról Simon Judit színházkritikus.

Szombaton, augusztus 20-án 19 órától, a magyar államalapítás ünnepén, a színház nagytermében a hosszú évek után Kolozsvárra visszatérő budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes nagyszabású produkciója, a Vidnyánszky Attila által rendezett és Zsuráfszky Zoltál által koreografált Csíksomlyói passió látható. A Nemzeti Színház mostani Csíksomlyói passiója keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, az európai kultuszközösség esélyeire hívja fel a figyelmet. Egy olyan új színpadi nyelv megteremtését tűzi ki célul, melyben a bibliai történet 18. századi interpretációja, valamint Szőcs Géza kortárs költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és azzal a néptánc alapú koreográfiával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő. A Csíksomlyói passió főbb szerepeiben Berecz András, Tóth Auguszta, Berettyán Nándor, Rátóti Zoltán, Barta Ágnes, Horváth Lajos Ottó, Schnell Ádám, Barta Ágnes, Farkas Dénes, Ács Eszter, Tóth László, Bordás Roland, Berettyán Sándor, valamint Szabó Sebestyén László látható.

Gálaműsor Kolozsvár Főterén, a Budapesti Operettszínház művészeivel

A Magyar Napok záróeseményének idén is a főtéri nagyszínpad ad helyet, ahol – műsorváltozás miatt, a korábban meghirdetett A csárdáskirálynő című előadás helyett – a Budapesti Operettszínház Összetartozunk című gálaestje lesz látható. Az elődás része annak a programsorozatnak, amelyet Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója 2020-ban, a Trianoni békediktátum aláírásának centenáriumi évében indított útjára. A sorozatban az operett, mint a legnépszerűbb hungarikum hivatott kulturális hidat képezni az anyaország és elcsatolt területei között.

„Ezzel az adóságtörlesztéssel tartozunk mind saját magunk, mind elcsatolt nemzettársaink felé. A nemes feladat szolgálatába pedig a szavakon túl a tetteket állítjuk, kulturális missziónkat és a zene univerzális, egyetemes nyelvét” – fogalmazott korábban a teátrum főigazgatója. A gálaest folyamán a magyar operettirodalom legnépszerűbb szerzőinek örökzöldjei csendülnek fel a Budapesti Operettszínház szólistáinak – Fischl Mónika, Kiss Diána, Dancs Annamari, Oszvald Marika, Dolhai Attila, Vadász Zsolt, Peller Károly és Laki Péter – előadásában. Közreműködik a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara, valamint Zenekara.