Megszokott és új helyszínekkel, a mottó szerint „kerekedő”, azaz a járvány előtti, „békebeli” időkhöz közel álló programkínálattal startolt kedden a vasárnapig tartó 12. Kolozsvári Magyar Napok. A Kolozsvári Magyar Operában szervezett nyitógála felszólalói a rendezvény első évtizedét értékelték, a „frontvonalban” dolgozó fiatal önkénteseknek mondtak köszönetet, és a járványhelyzetre reflektáltak.

A közel egy hetes rendezvénysorozat Huszka Jenő és Szilágyi László Sissi, a magyar királyné című operettjével indult kedd este. A magyarországi Monarchia Operett előadása iránt nagy volt az érdeklődés, a szervezők ezért most először úgy döntöttek, hogy belépőt szednek, a begyűlő összeget pedig jótékony célra, a Szent Mihály-templom kerítésének restaurálására ajánlják fel. Az előadásra érkezők az opera emeleti előcsarnokában jelmez- és díszletkiállítást tekinthettek meg az először megszervezett Opera Napok részeként, majd az ünnepélyes megnyitó következett, amelyen a felszólalók mellett egy eltévelyedett, a reflektorfénytől és a zajtól zavarba jött denevér is magára vonta a tekinteteket.

Gergely Balázs főszervező Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regényéből idézett köszöntő beszédében, arra utalva, hogy a kolozsváriaknak a város, a főtér, a Mátyás-szobor a „grund”, ahol otthon érzik magukat, ahol „játszanak”, amit megvédenek. „Hozzászoktunk 30 éven keresztül, és még előtte is hosszú időn át, hogy mindig van egy ellenség, akitől meg kell védenünk a terünket, a grundunkat. Az idén először szembesülünk azzal, hogy mi magunk vagyunk a legnagyobb ellenfél, le kell győznünk a belső félelmeinket, a gátjainkat, amelyek ebben a nehéz helyzetben megakadályoznak abban, hogy felszabadultak ünnepeljük” – utalt a járványhelyzetre a főszervező.

Gergely Balázs arra kérte Kolozsvár közösségét – egy hasonlattal élve –, hogy úgy találjon rá a lényegre a szomorú tények, zavaró korlátozások között, mint a zenére egy sercegő bakelitlemez hallgatása közben. Szerinte a Kolozsvári Magyar Napok támogatói és a mintegy 150 fiatal, 16 és 23 év közötti önkéntes az, akik jól példázzák, hogy hogyan lehet meghallani a „sercegés” között a lényeget, azt, amiért 12 éve elkezdték szervezni a Kolozsvári Magyar Napokat. A főszervező kiemelte, hogy a fiatal önkéntesek vannak a „frontvonalban” a rendezvénysorozat alatt, hozzájuk fordulnak a „morgolódók”, akiket egyébként meg lehet érteni, hiszen az elmúlt időszakban olyan dolgok történtek, amelyeket „nehéz megemészteni“. „Nehéz megérteni, hogy oltás kell ahhoz, hogy bejuthassunk azokra a terekre, amelyek a mieink” – ismerte el Gergely Balázs, és elnézést kért azoktól, akik fájlalják ezt a korlátozást, ugyanakkor emlékeztetett, a KMN TV idén is működni fog, közvetíti az események nagy részét azoknak, akik nem lehetnek jelen.

Kapcsolódó

Kolozsvári Magyar Napok: ilyen feltételekkel lehet részt venni a programokon

Több mint 250 programponttal várják az érdeklődőket augusztus 17-22. között a 12. Kolozsvári Magyar Napok szervezői.

koronavírus Romániában Kolozsvári Magyar Napok

A 12. Kolozsvári Magyar Napok alatt a Szent Mihály-templom neogótikus kerítésének restaurálására gyűjtenek a szervezők. Gergely Balázs hangsúlyozta, hogy ez a kerítés soha nem határt, akadályt jelentett, hanem éppen azt jelképezte, hogy a katolikus egyház a huszadik század elején, a főtér mai arculatának kialakításakor lemondott a melléképületeiről, hogy a teret átengedje a város lakóközösségének.

Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ünnepi beszédében azt emelte ki, hogy a Kolozsvári Magyar Napoknak is köszönhető, hogy a város visszakapta azt a szerepét, amelyet méltón töltött be a magyar kultúrában egészen a 20. század közepéig, mint mondta, ezért is támogatja minden évben a lehető legnagyobb mértékben a magyar kormány. „Amikor a szervezők ezt a rendezvényt életre hívták, akkor számukra az volt a legfontosabb, hogy az ebben a városban élőknek, a nem magyar nemzetiségűeknek is megmutassuk azt, hogy itt vagyunk, mindig is hozzátartoztunk ennek a városnak a történetéhez, kultúrájához, és ha azt mondjuk, hogy Kolozsvár, akkor az a magyar kultúra és történelem nélkül elképzelhetetlen” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy a Kolozsvári Magyar Napok többi erdélyi város, magyar közösség számára jelentett mintát és know how-t.

Az államtitkár megragadta az alkalmat arra is, hogy a koronavírus elleni oltásra biztassa azokat, akik azt még nem vették fel, mint mondta, ezt a család, a barátok védelmében is meg kell tenni, de azért is, hogy „ez a nemzet újra eggyé tudjon forrni a Kárpát-medencében”. Beszéde végén Potápi Árpád János megköszönte a több mint egy évtizedes munkát, erőfeszítést a szervező Kincses Kolozsvár Egyesületnek, valamint tréfásan köszönetet mondott saját magának is, amiért sikerült végigmondania a beszédét annak ellenére, hogy a denevér, amelytől saját bevallása szerint retteg, végig a feje fölött cikázott.

Színpadra lépett Toró T. Tibor, az Erdélyi Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke is, aki arról beszélt, hogy egy közösség állapotáról a válság és az ünnep pillanat árul el a legtöbbet, a Kincses Kolozsvár Egyesület pedig mindkét helyzetben segített helytállni a magyar közösségnek, hiszen tavaly, „az ezernyi szabályozás ellenére” is vállalta, hogy megszervezi a Kolozsvári Magyar Napokat, ugyanakkor ezzel a rendezvénnyel mintát is adott más erdélyi magyar közösségeknek is az ünneplésre. Az elöljáró megígérte, hogy az Erdélyi Nemzeti Tanács „kreatív műhelyében” született Kolozsvári Magyar Napoknak a szervezet mindig stratégiai szövetségese lesz, a bajban is és az ünnepben is.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kormányzati feladatai miatt nem lehetett személyesen jelen a megnyitón, de gondolatait Horváth Anna tolmácsolta. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke előbb arról osztotta meg gondolatait, hogy a Kolozsvári Magyar Napok létrejötte óta felnőtt egy új fiatal önkéntes-generáció, azok, akik a rendezvény 12 évvel ezelőtti indulásakor 5-6 évesek voltak, de valószínűleg gyerekként is érezték, hogy valami „rendkívüli, katartikus” történik körülöttük. „Évről évre megújuló hálával gondolok Gergely Balázsra és nagyszerű csapatára, amiért gyermekeink tőlük tudják megtanulni, hogy rendkívüli idők rendkívüli embereket, erőfeszítést, kitartást, értékteremtő munkát, szüntelen útkeresést, és új utak építését is követelik. A nagy ügyek szeretete pedig utánpótlást igényel. Csak így tudjuk továbbadni azt a hitet, hogy jó kolozsvári magyar fiatalnak lenni, és jó kolozsvári magyarnak megmaradni” – fogalmazott Horváth Anna.

Az ügyvezető alelnök ezután felolvasta Kelemen Hunor köszöntő beszédét, amely elsősorban a járványhelyzetre reflektált, mint a szövetségi elnök írta, „néhány hónapja még nem tűnt magától értetődőnek, hogy együtt leszünk és ilyen szép számban leszünk együtt a mostani rendezvénysorozaton, Kolozsváron.” Kelemen Hunor hangsúlyozta, a Kolozsvári Magyar Napok megrendezéséhez kellett a közösségi szolidaritás, de „kellett az is, hogy Gergely Balázs és csapata határtalan erőfeszítéseket vállaljon azért, hogy ezen a nehezített pályán is mindannyian megtapasztalhassuk, hogy nem lettünk cserbenhagyva”.