Pontos karakter- és árnyalt érzelemábrázolása miatt különleges Kis Hajni első mozifilmje, a Külön falka, a forgatás ráadásul sorsfordító élmény volt a főszerepet alakító egykori küzdősportolónak, Dietz Gusztávnak. A filmet az amatőr színész és a rendező jelenlétében mutatta be Kolozsváron szerda este a Filmtett Egyesület.

A Külön falka apa-lánya film: két nehéz életű ember, a 12 éves Niki és börtönből nemrég szabadult apja, Tibor találkozásáról szól. Kettőjüket nem csak az anya hiánya kapcsolja össze, hanem a kívülállóságuk, konfliktusaik a külvilággal, amelyeket ösztönös reakcióikkal egyre csak mélyítenek. Nikit (Horváth Zorka) nagymamája neveli, az idős nőt azonban minden jóindulata ellenére meghaladják a vadóc kislány igényei, főleg, hogy közben ágyban fekvő beteg férjét is ápolnia kell. Tibor (Dietz Gusztáv), aki a börtönből szabadulva kidobóként dolgozik a városi éjszakában, indulatos, nehezen uralkodik az érzelmein, és súlyos terhet cipel Niki anyjának halála miatt. Bár a társadalmi elvárás az lenne, hogy ők ketten sose találkozzanak többé, ösztönösen vonzódnak egymáshoz. Kis Hajni tétova, érzelmi hullámvölgyekkel teli egymáshoz csiszolódásukat mutatja be. A „jó útra” térés, a boldogság vágya és a korlátolt lehetőségek, illetve a zsigeri reakciók ambivalenciáját. Sikerül megszakítaniuk az ördögi kört, sikerül kitörniük a „reménytelen kívülálló”, „visszaeső elkövető” dobozából? A Külön falka erénye éppen az, hogy ezt a kérdést sikerül végig fenntartania a nézőben.

Kis Hajni részben saját apaélményét dolgozta fel a filmben, ugyanakkor egyetemes történetet mesél szeretetről, gyökértelenségről, kommunikációs buktatókról, és arról, hogy mi állhat egy-egy „problémásnak” gondolt emberi élet mögött. „Vannak benne elemek az életemből, nekem sem volt egy habos-babos, varázslatos gyermekkorom, de semmit nem emeltünk át egy az egyben, inkább inspirációként szolgált, karakterformálásban és dramaturgiailag” – mesélte a rendező a kolozsvári vetítés után a Szántó Fannival közösen írt forgatókönyvről. „Azt gondoltam, hogy amikor a filmet lezárom, sok minden lezárul az én életemben is, de kinyíltak szelepek, a padlásról potyogtak le a csontvázak, kiderült, hogy csomó kis elem, ami a filmben van, és fikciónak gondoltam, megtörtént az életemben” – tette hozzá.

Kis Hajni már a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjaként felhívta magára a figyelmet, amikor a Szép alak című rövidfilmjét Diák Oscarra jelölték. Vizsgafilmje, a Last Call megnyerte a Friss Hús fesztivál fődíját, és nemzetközi szinten is elismerést szerzett. Első mozifilmjét tapsvihar fogadta a Karlovy Vary-i filmfesztiválon, de elismerték a magyar filmkritikusok is: a Külön falka a legjobb elsőfilm díját kapta, emellett Dietz Gusztávot a legjobb férfi főszereplő díjával tüntették ki. Ez annál nagyobb elismerés – nem csak neki, hanem a rendezőnek is –, hogy az egykori küzdősportoló, Jiu-Jitsu MMA harcos először állt filmkamerák elé, akárcsak partnere, a Nikit alakító Horváth Zorka.

A kolozsvári beszélgetést moderáló Jakab-Benke Nándor filmkritikus kérdésére Dietz Gusztáv bevallotta, eleinte ellenérzései voltak a színészi szerepvállalásával kapcsolatban, a forgatás alatt végig úgy érezte, hogy „nem áll benne össze a kép”, nem volt biztos benne, hogy neki helye van ebben, magát érezte a leggyengébb láncszemnek. Csak a sikeres bemutatók és a pozitív visszajelzések után jutott el lassan oda, hogy büszke legyen az alakítására, sőt, azóta két további filmben is szerepet vállalt.

Az egykori küzdősportolótól egyébként korábban sem volt idegen a rivaldafény, nem csak a közönség előtti verekedés révén, hanem azért sem, mert feleségével, Laky Zsuzsannával, a korábbi Miss Európával részt vettek egy televíziós vetélkedőben, amit meg is nyertek. De mint mondta, úgy érezte, nem neki való a szereplés, a Külön falka castingjára pedig azért ment el, hogy meggyőzze a stábot, hogy ne őt válasszák. Ráadásul egy filmszerep eljátszása szövegtanulással járt, amivel a küzdősportban szerzett fejsérülése miatt Dietz Gusztáv eleinte egyáltalán nem boldogult. Ezen majdnem elbukott a közös munka, de Kis Hajni mégis mellette döntött, amikor a sokadik kudarcba fulladt casting-forduló után véletlenül találkoztak egy küzdősport-meccsen, ahová Barna Samu casting-igazgatóval mentek el főszereplőt keresni. A rendező sokadjára érezte, hogy a megfelelő választás Gusztáv lenne, aki otthonosan mozgott ebben a közegben, de mégsem tartozott oda. „Ez a kettősség volt a legmegragadóbb számomra” – mesélte Kis Hajni. Végül drámapedagógusok segítségével sikerült áthidalni a memóriaproblémákat.

„Az utolsó három meccsem zsinórban KO volt, és a neurológus egyébként is kérte tőlem a tanulást, hogy a sérült részek szerepét átvegyék más idegpályák, így pont kapóra jött” – mesélte Dietz Gusztáv. „Úgy voltam vele, hogy megpróbálom ezt is” – mondta fiatalként drogfüggőséggel is küzdő amatőr színész. Mint fogalmazott, „nehéz sorsú fiatalember” volt, akinek „problémái voltak úgy az élettel általában”, a küzdősport jelentette az első sikerélményeket, a kiutat, azonban ezzel a környezetében sokan „nem tudtak mit kezdeni”. A forgatás után úgy látja, talán a film lehet a következő állomás az életében.

„Azzal együtt, hogy ez egy film, egy kitalált helyzet, amibe én egy szereplő vagyok, egy karaktert játszom, olyan, mintha a részemmé vált volna ez az egész, beégett az agyalapra, mikor megnéztem a filmet, kicsit olyan volt, mintha ez tényleg megtörtént volna velem a valóságban. Nehezen sírom el magam, de a forgatás alatt kétszer is sikerült, és amikor megnéztem a filmet, akkor is ott volt a gombóc a torkomban” – mesélte Dietz Gusztáv. Mint kiderült, a zsigeri élmények ellenére sokszor nem találta a helyét a forgatáson, például úgy érezte, „nem működik a kémia” partnerével, Horváth Zorkával. Akkor lepődött meg a legjobban, amikor a kész filmet látta. „Döbbenet, hogy mennyit lehet még utólag finomhangolni egy filmen, fénnyel, hangokkal játszani” – mondta.

A film egyik fontos szereplője a zene, amely a kis Niki számára lázadást, egyben kommunikációs eszközt is jelent. A Borsos Oleg szerezte eredeti zenék mellett több létező dalt is felhasználtak a filmben, egészen pontosan 12 szerzői jogdíjas dalt, ami még egy nagy költségvetésű film esetében is rengetegnek számít, hívta fel a figyelmet a rendező. A producerek egyrészt előre elkülönítettek erre egy összeget a költségvetésből, másrészt minden kapcsolatukat latba vetve próbálták olcsón megszerezni a jogokat. A Scooter Maria című számáért például egyenesen a banda németországi menedzsmentjéig jutottak el, és végül sikerrel jártak, de a rendező csak utólag tudta meg, hogy az egyik zenés kulcsjelenet forgatásakor ez még nem volt biztos. Ekkor jött rá, hogy aznap miért mosolyogtak rá olyan furán a producerek, akik titkolták előtte a bizonytalanságot, mesélte. „Nagyon sok buktató van egy filmben, folyamatosan azt érzed, hogy egy aknamezőn jársz” – írta körül a rendezői élményt Kis Hajni.

A Filmalap Inkubátor programjának keretében, magyar-szlovák koprodukcióban készült Külön falka producerei Berkes Juli és Zachar Balázs, operatőre Nyoszoli Ákos, vágója Gorácz Vanda. A további romániai vetítések időpontjai itt olvashatóak.