2025-ben is számos neves irodalmi személyiségre emlékezünk születésük vagy haláluk évfordulója kapcsán. Radnóti és Hervay után idén is több olyan kiemelkedő író és költő emléknapja következik, akik neve méltán maradt fenn a köztudatban, hiszen munkásságuk nagyban meghatározta nemzeti irodalmunkat. Mutatjuk, kikre emlékezünk 2025-ben.

80 éve született és 10 éve hunyt el Fodor Ákos

Fodor Ákos költő és műfordító, a magyar haiku egyik leghíresebb mestere. 1945. május 17-én született és 2015. február 21-én hunyt el. Végzettségét tekintve középiskolai zenetanár és karvezető volt, és több mint 20 éven át dolgozott zenei szerkesztőként. 1978-ban jelent meg első verseskötete Kettőspont címmel.

nincs rossz fű. Nincs szél,
ami ne jól fújna. Nincs
hamis madárfütty.

120 éve született József Attila

1905. április 11-én született a magyar irodalom egyik legismertebb költője, József Attila, akinek születésnapját a magyar költészet napjaként is ünnepeljük. Mindössze 32 évet élt, ezalatt pedig nem kevés megpróbáltatás jutott neki. A félárva, munkásosztálybeli fiatal már első éveiben szembesült az elnyomással, a brutalitással és a megnemértettséggel. Öngyilkosságra utaló halálának pontos körülményei máig nem tisztázottak.

A földön annyi a jó dolog,
hát mért ne lennénk boldogok?
Az ember oly szelíd alak!
Ha nem piszkálják, nem harap.

120 éve született Rejtő Jenő

P. Howard, Gibson Lavery: két álnév, és mindkettő egy személyt takar, mégpedig az 1905-ben született Rejtő Jenőt, akit a magyar szórakoztató irodalom egyik legnépszerűbb képviselőjeként és megújítójaként ismerünk. Sajátos stílusát a groteszk, a nyelvi humor és a váratlan abszurd fordulatokkal tálalt társadalomkritika jellemezte. Legismertebb művei közt szerepelnek A fehér folt, Az elveszett cirkáló, Az előretólt helyőrség, a Texas Bill, a fenegyerek és a Piszkos Fred, a kapitány.

Az életben mindent úgy kell venni, ahogy van, és nem szabad egyszer szerelmesnek lenni, egyszer megsértődni, dühöngeni és sírni, ez mind marhaság!

125 éve született Fekete István

Fekete István József Attila-díjas író, az ifjúsági állattörténetek egyik legnépszerűbb alkotója. 1900-ban született, és Jókai mellett minden idők egyik legolvasottabb magyar írójává vált. Az erdélyi vadászirodalom kiemelkedő művelője volt, aki már egész fiatalon elkezdett ismerkedni az erdőkkel, mezőkkel és az ott élő állatokkal. Nevéhez olyan meghatározó alkotások fűződnek, mint a Vuk, a Kele, a Tüskevár és a Téli berek.

Jól figyelj ide, fiam... korlátokat nem szabok, mert annyi eszed már lehet, hogy nem mégy fejjel a falnak. Ha tehát bevered a fejed, a te dolgod, ha bajba kerülsz, magadnak kell kilábalnod, mert esetleg nem lesz melletted senki. Annyira vállalkozz, amennyit elbírsz, és nekem hiába nyivákolsz, ha elvágod a kezed, vagy elrontod a gyomrod. Ez mind a te magánügyed. Úgy vélem: csak így tanulsz meg a magad lábán járni, és pontosan rájössz majd, hogy mit lehet és mit szabad.

125 éve született Márai Sándor

1900-ban született Márai Sándor író, költő, újságíró, aki már az 1930-as években korának egyik legismertebb irodalmi személyisége volt. Amikor 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, ugyanis a jobboldal mellett a baloldal szélsőséges megnyilvánulásait is hevesen kritizálta. Márai a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.

„Az élet nemcsak esztelen kényszermunka, hanem ünnep is.”

125 éve született Passuth László

1900-ban született Passuth László író és műfordító. Mindössze egy éves volt, amikor családjával Budapestről Kolozsvárra költöztek. Iskolai tanulmányait is Erdély szívében végezte, a kincses város inspiráló szellemisége gazdag kulturális és történelmi öröksége meghatározták mind emberi, mind írói pályája alakulását – több történelmi regénye helyszínéül is Erdélyt választotta.

„Kérni baráttól szokás. Ígérni szokás az ellenségnek.”

125 éve született Szabó Lőrinc

A Kossuth- és József Attila-díjas Szabó Lőrinc a modern magyar líra egyik legkiemelkedőbb személyisége. Első verseivel a Nyugat szerkesztőjénél, Babits Mihálynál személyesen jelentkezett, aki verseit csak később közölte ugyan, de bevezette az írók akkori kedvelt találkozóhelyére, a Centrál kávéházba. Első kötete, az 1922-ben megjelent Föld, Erdő, Isten ritka elismerést váltott ki. Később életreszóló ellentét alakult ki köztük Babits Mihállyal, pártfogója támogatását így ugyan elveszítette, ám versei máig népszerű alkotásai a magyar irodalomnak.

„S köszöntem a véletleneknek,
istennek és minden csodának,
hogy kitaláltak, megcsináltak
s valahogy elhoztak nekem...”

200 éve született Jókai Mór

1825-ban született Jókai Mór, a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő. Anyja Komáromból Kecskemétre küldte őt jogot tanulni, erről később Jókai úgy írt: „Itt lett belőlem ember! Itt lett belőlem magyar író”. 1842-ben itt írta meg a Zsidó Fiút, amelyet Petőfi közreműködésével sikerült pályázatra küldeni. Későbbi művei közt olyan meghatározó írásokat találhatunk, mint az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, a Szegény gazdagok vagy épp a Fekete gyémántok, amelyeket a klasszikus magyar irodalom legnépszerűbb művei közt tartanak nyilván.

„Amit a parancsszó nem tehet meg, a szerelem megteheti: hódít.”

Öt éve hunyt el Csukás István

2020. február 24-én hunyt el a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő és író, Csukás István. Habár zenét, jogot és bölcsészettudományokat is tanult, végül egyiket sem fejezte be. A nagy áttörés számára az volt, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte Csukás verseit, amelyek első díjat hoztak neki. Tizenhét éves korában már tudta, hogy költő akar lenni, ekkortájt jelentek mg az első versei is. Később verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi, olyan halhatatlan figurákat teremtve, mint Pom-Pom vagy Süsü, a sárkány.

„A mese mindennek az origója. Gyakorlatilag ebből származik minden irodalmi műfaj. Az is, amikor az ősember a szikla falába karcolta a barlangrajzokat. Ezzel elmesélte, hogyan ejtette el a vadat. Mert amit ábrázolni tudok, amit el tudok mesélni, azt birtokba is veszem.”

25 éve hunyt el Petri György

2000. július 16-án hunyt el Petri György Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító és újságíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 1966-tól az ELTE magyar–filozófia szakára járt. 1974-től szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett, majd 1975–1988 között publikálási tilalom alá helyezték. 1981-1989 között a Beszélő című szamizdat lap szerkesztője volt, és fontos figurája a magyar demokratikus ellenzéknek. Első kötete, a Magyarázatok M. számára óriási sikert aratott. 1998-ban diagnosztizálták gégerákkal, két évre rá pedig elhunyt.

„Mit tudhatunk, tudva, hogy a világ
nem a tudásban végződik?
Mit tud az, akiben az utolsó
kérdés burjánzik, a már nem kérdés

- amire felelet nincs, csak megoldás?”

30 éve hunyt el Baka István

1995-ban hunyt el Baka István költő. 1971-ban orosz verseket kezdett fordítani, később saját köteteivel és műfordításaival az 1980-as évek második felétől országos ismertségre tett szert. 1933-tól műfordítói kollégiumot vezetett a szegedi egyetem bölcsészkarán. Súlyos betegség után hunyt el.

„Én az lennék, ki nincs, de léte több,
Mint bárkié, a létezők között,
Mert vanni könnyű - lenni nehezebb
Léleknek, földi árnyképek felett.”

80 éve hunyt el Szerb Antal

1945-ben hunyt el Szerb Antal író, irodalomtörténész és műfordító. Húszéves sem volt, amikor a Nyugat egyszerre hat versét jelentette meg, majd kritikákat is írt a lapnak. Nemsokára a Napkelet című folyóirat is közölte írásait, majd az akkoriban szerveződő Minerva című tudományos, szellemtörténeti, arisztokratikus és reprezentatív jellegű folyóirat írógárdájához csatlakozott. Magyar irodalomtörténet című művét a marosvécsi Helikon által 1930 júniusában meghirdetett magyar irodalomtörténeti pályázatra írta. A bírálóbizottság Babits elnökségével egyetértőleg ezt a jeligés pályázatot érdemesítette díjazásra, s Szerb Antalnak ítélte a 30 000 lejes díjat. A Magyar irodalomtörténet két kötetben, az Erdélyi Szépmíves Céh könyveként 1934-ben jelent meg. A maga idején kivívta a kritika egy részének elismerését, de több elmarasztaló bírálatot is kapott.  A könyv azóta is a magyar irodalomtörténet-írás legkiemelkedőbb teljesítményei egyikeként tartható számon. 

„Sok régi monda beszél elsüllyedt városokról, amelyek most a tenger fenekén fekszenek. Holdfényes éjszakákon néha lelátni a tengeralatti palotákra, márványterekre; és végzetes órán a tengermélyi harangok hangját is lehet hallani. Egy ilyen elsüllyedt várost hord magában minden ember.”

150 éve hunyt el Kemény Zsigmond

1847-ban hunyt el báró Kemény Zsigmond író, publicista és politikus, aki a magyar romantikus regényirodalom Jókai Mór mellett legnagyobb alakja. 1841–től az Erdélyi Hiradó, az erdélyi alkotmányos ellenzék lapjának munkatársa lett, ezzel párhuzamosan pedig részt vett a kor politikai mozgalmaiban is. Irodalmi tevékenységét éjszakánként folytatta: 1841-ben kezdte el Balassa Bálint című regényét, melynek kézirata nem maradt fenn, 1842-ben pedig Élet és ábránd című regényét. Olyan műveket hagyott az utókorra, mint A szív örvényei, az Özvegy és leánya, a Zord idő vagy a Rajongók.