Kóstolta már a Tamási-féle csigarétest? Vagy az egri gömbpalacsintát à la Gárdonyi? De kipróbálhatja Benedek apó reszelt levesét, vagy Arany János kedvencét, a csirkepaprikást túrós csuszával és tejföllel nyakon öntve. Most már megteheti, mert Tamási Áron szülőfalujában, épp az író születési évfordulóján érdekes kezdeményezéssel rukkoltak elő.

Így étkeztek ők – Írók hete a Kotyogóban címmel gasztronómiai különlegességgel jelentkezett Tamási Áron születésének 124. évfordulóján a farkaslaki Kotyogó vendéglátóegység.

Farkaslaka község két dologról híres. Valójában többről is, de kettő mindenképpen említést érdemel: itt született Tamási Áron, a népi írók egyik legnagyobbika, és a községben még űzik Udvarhelyszék egyik sajátos hagyományos mesterségét, a szénégetést.

„Mi igencsak büszkék vagyunk Tamásira, és hálásak is, mert elvitte Farkaslaka hírnevét a nagyvilágba, és nagyon sok ember csak azért látogat el településünkre, hogy leróhassa kegyeletét, láthassa szülőházát és sírhelyét. De ezúttal nem az írót, hanem azt az embert akartuk bemutatni, pontosabban a kedvenc ételeit. Ez adta az alapötletet, hogy kedvenc ételei felkerüljenek az étlapra” – mondta Fancsali János ügyvezető a kezdeményezésről. Hozzátette, hogy bár Tamásinak sok kedvenc étele volt, tovább kívánták gazdagítani a kínálatot, ezért kiegészítették a magyar irodalom több jeles képviselőjének a kedvenc gasztronómiai fogásával.

„Tamási Áron csodálatosat alkotott, szóban megfogalmazta azt a székely életérzést, ami itt létezik és ma is él, irodalmi rangra emelte a székely nyelvet és örök érvényű gondolatokat fogalmazott meg” – fejtette ki Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület elnöke. Megjegyezte, hogy mindezek mellett Tamási szeretett élni, szerette az éneket, szerette az ízeket, szeretett jó társaságban járni, jókat enni.

Kovács Lehel, Farkaslaka polgármestere dicséretes premiernek nevezte a kezdeményezést, amikor egy étterem átalakítja a programját, az étlapját, annak érdekében, hogy ötvözhesse a vendéglátást a művészettel, az irodalommal.

Bíró Barna Botond, Hargita megye tanácsának elnöke turisztikai szempontból nevezte mérföldkőnek a kezdeményezést. „Fontos, hogy el tudjuk adni magunkat és azokat az értékeket, amelyeket megteremt és megtermel a közösség. Fontos, hogy tisztában legyünk a saját értékeinkkel, mert akkor könnyebben tudjuk azokat kamatoztatni” – fogalmazott az alelnök.

Pityóka, fuszulyka, borkán

Az étlapot az étterem séfjei, a Magyarország étele szakácsverseny különdíjasai, Balázs Hunor és Bándi Domokos udvarhelyi séfek mutatták be. Elmondták, hogy megpróbáltak minél hagyományosabb ízvilágot teremteni, megpróbálva ugyanakkor saját munkájukat, kézügyességüket belevinni az ételekbe és azok tálalásába.

Az étlapon Tamási Áronnál három kedvencet láthatunk: lucskos káposzta, tárkonyos berbécstokány puliszkával és csigarétes. Benedek Eleknél reszelt levest találunk, Gárdonyi Gézánál egri gömbpalacsintát, Kányádi Sándor nevéhez a töltött káposzta kötődik, Arany Jánoséhoz pedig a csirkepaprikás túrós csuszával és tejföllel nyakon öntve. Jókai esetében pedig természetesen csak a bableves jöhet szóba.

Külön említést érdemel az étlap hátlapján olvasható szótár, amely többek közt a „puliszka”, „fuszulyka”, „pityóka”, „murok”, „flekken” és „borkán” szavak értelmét magyarázza el az „erdélyiül nem tudóknak”. A nagy írók kedvenc ételeit két héten át, október 3-ig lehet igényelni.

A hétfői eseményen két kiállítást is megnyitottak az étterem udvarán lévő faházikóban, az egyik tárlat a New Yorkból hazatért Zsigmond Aranka nagybaconi festő munkáit mutatja be. A másik kiállítás Kalamár György színművész és feleségének gyűjteményéből származó, az erdélyi nemesi, polgári és népi viseletek stilizált, a mai kor ízlésének megfelelően viselhető, saját készítésű ruhakölteményeit állítja közszemlére.