A Máramaros megyei Szinérváralja restaurálás alatt álló egykori zsinagógájában fog működni az Erdélyi Zsidók Múzeuma – írja a Krónika alapján az MTI.  

A Szatmárnémeti és Nagybánya között félúton található kisváros önkormányzata 2019-ben szerezte meg az 1904-ben épült, a kommunizmus idején raktárként használt, ma már romos állapotban lévő zsinagógaépület tulajdonjogát, és keresett partnereket megmentéséhez.

A tervek szerint itt fog helyet kapni az Erdélyi Zsidók Múzeuma, ezenkívül kulturális központnak és koncertteremnek is helyet ad az egykori zsinagóga - nyilatkozta a nagybányi székhelyű, a zsidó örökség ápolásával foglalkozó Asociatia Maramureș Heritage elnöke, Cotos Robert. Mint elmondta: a múzeum kialakításában segít majd az egyesület, kapcsolatot teremtenek a kivándorolt zsidókkal, hogy ők is hozzájáruljanak a gyűjteményhez.

Az önkormányzat 2021-ben tette közzé a 2,4 millió eurós, kormányzati támogatással megvalósuló projekt terveit. A cél az, hogy építészeti szempontból a lehető legnagyobb mértékben rekonstruálják a zsinagóga építéskori állapotát, de korszerű technikát és berendezéseket építsenek be. A tervek szerint a zsinagóga melléképületét, az egykori kóser hentesüzletet is felújítanák, udvarát pedig közparkká alakítanák át.

Az egyesület adatai szerint a szinérváraljai zsidó közösség a XVIII. század végétől kezdve létezett, a város a XX. század első felében a zsidó nyomdászat egyik fő központjává vált.

“Fontos kiemelni, hogy a szatmárnémeti zsidó közösség a projekt fő partnere, ugyanis Szinérváralja régen Szatmárhoz tartozott” - nyilatkozta rá Cotos Robert.

Hozzátette: a tágabb környezetben Szilágysomlyón működik egy holokausztmúzeum, a szinérváraljai múzeum pedig a nagyváradi zsidó múzeum példáját szeretné követni, ahol az Asociatia Maramureș Heritage már szervezett kiállítást 2022-ben. Szinérváraljáról a mintegy 615 fős zsidó lakosságot 1944-ben Auschwitzba deportálták. Néhányan túlélték, hazatértek, és a háború után újjáalapították a közösséget, de végül gyakorlatilag mindenki kivándorolt.

A Szamos-parti város 8198 lakosa közül a legutóbbi népszámláláson senki sem vallotta magát zsidónak.

Az egykori zsinagóga felújításáról a Jewish Heritage Europe (JHE) is beszámolt, amely a szinérváraljai zsidó temetőt a többi Máramaros megyei falusi temetőhöz képest nagyon nagynak és kivételesen szépnek, történelmi és művészeti részletekben kivételesen gazdagnak írja le. A mintegy 250 követ, számos obeliszket, márványból és gránitból készült, héber, jiddis, román, illetve magyar nyelven feliratozott síremléket tartalmazó temetőben több holokauszt-emlékművet is állítottak a háború után a túlélő családtagok.