Hamarosan befejeződnek a Farkas és az Egyetem utca munkálatai, ezzel együtt pedig méltó helyére kerül vissza Kolozsvár legrégebbi emlékműve, a Mária-oszlop is. A Maszol megkeresésére Gaál György kolozsvári helytörténész elmondta, az emlékművet az 1738-39-es pestisjárvány végeztével, hálából emeltette Kornis Antal főkormányszéki tanácsos.

Gaál György helytörténész kérésünkre felidézte a Mária-oszlop történetét, amely igen kalandos utat tett meg ahhoz, hogy most újra a kincses város belvárosában tündökölhessen. Az emlékoszlop Kolozsvár legrégebbi, Erdély pedig második legrégebbi köztéri emlékműve, amely eredetileg a piarista templom előtti téren állt.

A szobrot az 1738-39-es pestisjárvány emlékére emelték hálából, amiért a fennvaló megszabadította a várost és annak környékét a fekete haláltól. Ez a nyugatibb országokban több helyen divat volt, ugyanis Ausztriában, Csehországban és Magyarországon is számos ilyen alkotás is található. „Kolozsváron két ilyen emlékmű is készült, az egyik a Mária-oszlop, a másik pedig a templom előtt álló barokk fogadalmi kapu” – magyarázta Gaál György.

A Mária-oszlopot egy korabeli főkormányszéki tanácsos, Kornis Antal emeltette, aki a város katolikus központjába helyeztette el a szobrot, a mai Farkas és Egyetem utca találkozásánál. Az emlékmű Máriát ábrázolja, egykor még vaskoronával a fején, egy földgömbön áll és rátapos a kígyó fejére, ami a rosszat jelképezi. A helytörténész elmondta, a szobor készítője Schuchbauer Antal osztrák szobrászművész volt, aki a Szent Mihály-templom helyreállításán, berendezésén és barokkosításán munkálkodott, így nem véletlen, hogy őt kérte fel Kornis Antal arra, hogy készítse el az emlékművet. Végül a Mária-oszlop 1744-ben készült el és került a piarista templom előtti térre.

Az alkotás 1944-ben rongálódott meg, az 1950-es évek végén pedig restaurálták. A kolozsvári helytörténész szerint a munkálatok befejezésekor a kommunista hatóságoknak feltűnt, hogy az egyetem főépülete előtt egy vallási szobor áll, ezért bontották le 1959-ben és raktározták el a ferences templomban. Később 1961-ben a Szent Péter Plébániatemplom mögé állították fel. Hozzátette, a Szentpéteri-templom előtt akkor már ott állt a fogadalmi kapu, amit 1901-ben vittek el a főtérről.

A Mária-oszlop nagyon rossz helyre került, ugyanis akkoriban a templom mögötti kis park nem volt elkerítve, így bárki a műemlék közelébe mehetett. „A suhancok a szobron szórakoztak, letörték darabjait, Mária fejét is levágták és eltűntették, amit utólag pótoltak. Tehát többszörösen meggyalázták ezt az emlékművet, mondhatni lecsupaszítva maradt a 21. század első évtizedeire” – mondta Gaál György. A ’90-es évek után egyre többször hangzott el, hogy nincs jó helyen a szobor, de több évtizedig nem léptek az ügyben. 2018-ban Gergely Balázs városi tanácsosként javasolta, hogy a Farkas utca környéki térrendezés során kerüljön újra méltó helyére az alkotás, amelyet 2022-ben szállították el Magyarvistára, elemeire bontva, ahol Kiss Zoltán kőrestaurátor vezetésével megtisztítják, helyreállítják.

Mint azt korábban megírtuk, Oláh Emese Kolozsvár alpolgármestere azt ígérte, júniusra a Farkas utca, az Egyetem és a Király utca teljes egészében megújul majd. Ennek ellenére az Egyetem utca korszerűsítését pár hete kezdték el, de remélhetőleg a kolozsvári Magyar Napokon a munkagépek helyett emberek töltik meg a régi helyszínek.