A kolozsvári Sissi-szobor létrejöttéről, viharos történetéről és kolozsvári kultuszáról tartott pénteken előadást Lönhárt Tamás történész, valamint Kolozsi Tibor szobrászművész, aki a szobor megtisztításán dolgozott. A rendezvénynek a Bánffy-palota adott otthont, ahol jelenleg is megtekinthető Erzsébet királynő szobra.

A régóta ellopottnak hitt Sissi-szobor 2011-ben került elő a kolozsvári Szépművészeti Múzeum alagsorából, amit a 3.Kolozsvári Magyar Napok alkalmával be is mutattak a nagyközönségnek, és ideiglenesen elhelyezték a Bánffy-palota kerengőjében. Erzsébet királynő büsztjét egy golyónyom alapján sikerült azonosítani, amit az első világháború folyamán szerzett. Kolozsi Tibor szerint a katonák „nagy előszeretettel szokták célba venni a szobrokat vagy a templom tornyán levő keresztet”, a szobrászművész szerint hihetetlen, hogy Sissi szobrán mindössze egy golyó okozta lyuk van. Érdekességképp elmondta, hogy a Fő téren álló Szent Mihály templom aranyozott keresztjén is vannak golyónyomok.

Lönhárt Tamás szerint három fontos dolog van, ami eszébe jut a Sissi-szoborról: a személy, akit megtestesít és a sajátos viszonya a magyarokhoz, Erdélyhez és talán egy kicsit Kolozsvárhoz is, a második a királynő, a harmadik pedig a kolozsváriak emlékezete, amiért létrejött a szobor. A történész szerint „már a szobor elhelyezési helyével is egy sajátos viszonyrendszert próbáltak a kolozsvári közönség és Erzsébet királynő emlékezete között kiépíteni”.

Erzsébet királynő a bajor Wittelsbach-házból származott, majd 1854-ben férjhez ment I. Ferenc József osztrák császárhoz. I. Ferenc József 1852-ben látogatott először Kolozsvárra, viszont a magyarok körében közutálatnak örvendett, a kirendelt hivatalosságokon kívül senki nem vonult elé az utcára. Lönhárt Tamás szerint a magyarok ezzel a „némasággal tiltakoznak az aradi vértanúkért felelős abszolutisztikus uralkodó személyével szemben”. Erzsébet férjét a magyar ügyek iránt kezdi el érzékenyíteni, megtanult magyarul és gyeremekei mellé magyar nevelőket fogadott. Erzsébet királynőnek sikerült olyan magyar embereket találni, akik bevezették a magyar kultúrába, például Ferenczy Ida, Festetics Mária.

A császárné rengeteget tett a kiegyezésért, és folyamatosan a magyar-osztrák kapcsolat javításán dolgozott. Így 1867-ben megszületett a gazdaságilag és kulturálisan hamar gyümölcsözővé váló Osztrák–Magyar Monarchia. A magyar történelemben ez volt az első alkalom, hogy a király feleségét az uralkodóval egyszerre koronázták meg.

Erzsébet királynő Erdélyben

A kiegyezés után kezdődött meg az iparosodás Magyarországon. 1887-ben, I. Ferenc József második látogatása alkalmával már másképp fogadják az uralkodót Kolozsváron, az emberek immáron köszöntik és örülnek érkezésének. Ekkor kap nagyobb figyelmet Mátyás király szülőháza, amelyre kikerül a tábla, majd versenypályázatot írnak ki a Mátyás szobrának elkészítésére, amit Fadrusz János nyer meg.

1895-ben Sissi barátságot köt Erzsébet román királynővel, amikor férjeik Szinaján tárgyalnak. Több alkalommal is meglátogatja barátnőjét, aki Carmen Sylva néven verseket írt és Szinaján élt. A történész szerint csak egyetlen vasúton haladhatott barátnőjét meglátogatni „tehát Erzsébet királynő át kellett utazzon Erdélyen, Kolozsváron ahhoz, hogy Peleșhez érjen”.

A két királynő több mindenben is hasonlított egymásra, például spiritiszta hajlamaikban és a görög költőnő Szappho szeretetében, viszont uralkodónőként egyáltalán nem hasonlítottak, ugyanis a román királyné „két lábbal állt a földön”, amíg Sissi a valóságtól elrugaszkodottabban szeretett élni.

Sissi-kultusz Kolozsváron

Erzsébet királynő 1898-ban, 60 évesen lett merénylet áldozata, aminek hírét a kolozsváriak mély gyásszal és szomorúsággal fogadták. Kelemen Lajos történész naplójából kiderül, hogy a Farkas utcai templomban nagy tömeg gyűlt össze, hogy a királynőt gyászolhassa, a kolozsvári lakosok közül még a legszegényebbek is igyekeztek feketét viselni, hogy gyászukat kifejezhessék. Lönhárt Tamás szerint „egyértelmű, hogy a kolozsvári közösség szeretne a királynőnek emlkéket állítattni itt Kolozsváron”, ezért 1898-ban adományból és önkormányzati pénzből megrendelik a Stróbl Alajos által készített mellszobrot, amit a Fellegváron kialakított talapzatra helyeztek.

1920 januárjában eltűnt Erzsébet királynő büsztje, később azonban visszaállítják eredeti helyére, majd megjavítják a golyó okozta nyomot. A második világháborúban a szobornak újra nyoma vész, először az Erdélyi Történeti Múzeum pincéjébe kerül, majd az 1970-es években áthelyezik a Szépművészeti Múzeum alagsorába, ahol aztán 2011-ben Székely Sebestyén György újra megtalálja.

Az Örökségünk Őrei verseny keretében a János Zsigmond Unitárius Kollégium fogadta örökbe a szobrot. A The Queen Rescue Team elnevezésű csapat célja, hogy a szobrot visszaállítsák eredeti helyére, a Fellegvár oldalába.