Románellenességgel vádolják nacionalista aktivisták a kolozsvári Farkas utca térrendezését végző tervezőirodát
Magyarellenes felhangot kapott a kolozsvári Farkas (mai hivatalos nevén: Mihail Kogălniceanu) utca térrendezése kapcsán kialakult vita, miután román nacionalista körök azzal vádolták meg a „magyar tervezőt”, hogy a jeles román személyiségek köztéri szobrainak újragondolásával, illetve elköltöztetésével megsérti az emlékezetüket, és tiszteletlenséget tanúsít a román szimbólumok iránt.
Az önkormányzat nemzetközi versenytárgyalást írt ki a kincses város történelmi utcájának térrendezésére és sétálóutcává alakítására. A közbeszerzési eljárást a kolozsvári Mossfern kft. nyerte meg 2018-ban, a pályamunkát nemzetközi zsűri bírálta el, és a városvezetés jóváhagyásával, a szükséges hatástanulmányok elvégzésével, a kellő engedélyek beszerzésével láttak neki a munkálatoknak.
Román nacionalista körök azonban nehezményezik, hogy a térrendezés során megszüntették az Erdélyi iskola (Școala Ardeleană) nevű felvilágosodás kori román kulturális mozgalom vezető személyiségeit ábrázoló szoborcsoport talapzatát, illetve elköltöztették a közterületről Emil Racoviță tudós, néhai barlangkutató és biológus mellszobrát – írta az Adevărul.
A Petru Maiort, Gheorghe Șincai-t és Samuil Micut ábrázoló szoborkompozíció az utcaszintre került (ez egyébként bevett szokás a mai térrendezések során, azaz a műalkotások hozzáférhetők a szemlélődők számára, körbejárhatják azokat, melléjük ülhetnek/állhatnak), a Racoviță-szobrot pedig a nevét viselő középiskola elől a tanintézmény udvarára költöztetik. Nemzetféltők szerint azonban mindez a román emlékjelek iránti tiszteletlenség, a román kulturális örökség semmibe vételének a jele.
A Román Akadémia „George Barițiu” Történelmi Intézete is megszólalt a vitában; vezetői szerint a kölcsönös tiszteletről „nem beszélni kell, hanem gyakorolni azt”, továbbá úgy vélekedtek, hogy „egy valóban érett közösségnek tudnia kell tisztelni egymás jelképeit”, a térrendezési munkálat pedig „nem lehet egy közösségnek, elsősorban a román közösségnek dicsőséget állító szimbólumok kiiktatásának álcája”.
Az Avram Iancu nevét viselő hazafias-kulturális társaság szerint „a Macalik Arnold Ernő vezette tervezőcsapat ötlete nélkülözi a kolozsvári román közösségi iránti tiszteletet”, a koncepciót pedig „sovinisztának” nevezte. A rektorok klubja elnevezésű társaság, a Transilvania Leaders Alapítvány oszlopos tagjai közleményükben pedig azt nehezményezték, hogy „az utóbbi időben szellemi és művészeti alkotásaink megbecstelenítésének vagyunk tanúi”.
CSAK SAJÁT
A Farkas utcai térrendezés vezetője Macalik Arnold Ernő, de román és magyar nemzetiségű építészekből álló csapat készítette a terveket, elrugaszkodottnak tűnik tehát őket románellenességgel vádolni. Erre már Virgil Pop építész, a Történelmi Emlékművek Regionális Bizottságának titkára hívta fel a figyelmet a kolozsvári polgármesteri hivatal által szervezett közvitán. Szerinte a sajtó gerjesztette etnikai színezetűvé a vitát, és nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy sok cikkben hangulatkeltő szándékkal azt írták, „a magyar tervező bonttatta le az Erdélyi iskola vezetőinek szobrát”.
Pop szerint a munkálatok elvégzésére megkapták az önkormányzat és valamennyi illetékes hatóság engedélyét. A szoborcsoport talapzatáról azt mondta: bár minőségi munka volt, az új arculatot kapott közterületre nem illik, a Racoviță-szobor elköltöztetése kapcsán pedig kijelentette, hogy azt annak idején engedély nélkül állították fel, „terv és elképzelés nélkül”, méltatlan volt Emil Racovițára nézve, aki „úgy állt ott, mint egy kertitörpe”.
Emil Boc polgármester – feltehetően a közvélemény nyomására, vagyis inkább a nacionalista felhördülést látva – a közösségi oldalán tette közleményt arról, hogy kérni fogja a tervezőt a szobrok eredeti állapotának történő visszaállításár, mindezt annak ellenére, hogy a polgármesteri hivatal jóváhagyta a projektet.