Hat romániai városban – Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron, Nagyszebenben, Brassóban és Iaşi-ban, valamint a moldovai Chișinăuban szervezte meg a Cărturești könyvesbolt-hálózat az idei Költészeti Napokat március 16-21. között.

A rendezvénysorozat felolvasásokkal és író-olvasó találkozókkal várta a közönséget, ahol debütálásuk előtt álló szerzők, a fiatal költészet képviselői, valamint befutott és ismert költők mellett erdélyi magyar fiatal szerzők is felléptek Kolozsváron. Március 17-én a Iulius Mall Cărturești-boltjában Száva Csanád moderálásával André Ferenc (1992, Csíkszereda), Horváth Benji (1988, Marosvásárhely), Kali Ágnes (1996, Sepsiszentgyörgy) és Burján Kinga (1992, Csíkszereda) olvastak legújabb szövegeikből és találkozhattak olvasóikkal.

A slam poetry világából is ismert André Ferencet és Horváth Benjit, valamint Burján Kingát Száva Csanád arról kérdezte, hogyan alakult mostanában a slammel való viszonyuk, van-e átjárás az általuk írott költészet és a slam poetry között? Burján számára a kettő közötti átjárás dinamikus – épp egy tavaly nyáron született slamszövegéről gondolkodott el, mennyire jól működhetne versként is – „nincs olyan szövegem, ami olyan, hogy az csak slam” – tette hozzá.

André és Horváth együtt is slammeltek korábban. Horváth szerint a slam a bármi lehet – megfér benne a rap, a vers, a dal, ha az ember úgy mondja el, hogy az tud rezonálni a közönséggel, az azonnaliságon és az előadó-közönség energiáján múlik az egész, annyi köze van a költészethez, amennyit épp adagolunk bele. Ettől függetlenül mindketten úgy érzik, kicsit belefáradtak az erdélyi slambe, de időnként még fellépnek egyedi alkalmakkor. André hozzátette, hogy a slamszöveg és a vers közötti átjárás szerinte is érvényes, mivel vannak jól felolvasható és előadható versek és kevésbé sikeres slamszövegek és fordítva, tehát végeredményben minden a belefektetett energiától és stílustól függ.

Az est folyamán mind Horváth, mind Kali verseiben előfordult egy misztikus gránátalma-motívum, amely a közönség érdeklődését is felkeltette. Mint mondta, Kali számára a gránátalma visszatérő nagymotívum, amely egyrészt az édesapja felőli örménységére vezethető vissza szimbólumként, valamint Perszephóné mítoszára is, amelyben az őt fogva tartó Hádész hat gránátalma-magot ad neki, hogy visszaédesgesse magához, miután az istennő hat hónapra visszatér a felső világba. Kali érdekességképp azt is megemlítette, hogy a gránátalma számára mágikus eszközként is fontos, és ha a gyümölcsöt jó minőségben vesszük meg és megvizsgáljuk, szétnyitva és megszámolva éppen 365 magot tartalmaz. Horváth megközelítése hasonló a Kaliéhoz abban, hogy az ő családjában is vannak örmény felmenők, és hasonlóan a napok múlása, de főként az érzékiség szimbólumaként jelenik meg.

Mire számíthatunk a közeljövőben a szerzőktől? Burján Kinga nagyon szeretne kötetet, viszont még nem érzi elég kiforrottnak az eddig megírt szövegkorpuszt, így még szerkesztés alatt áll. Horváth Benji legutolsó könyve a 2022-es Emlékmű a jövőnek című kötet (itt írtunk róla), amely a Jelenkor kiadónál jelent meg, mostanában viszont inkább zenéléssel, énekléssel foglalkozik, keveset ír. André Ferenc és Kali Ágnes számára az idei év fontos, hiszen mindkettejüknek jelenik meg új verseskötete: Andrének a Jelenkornál fog megjelenni hamarosan a Kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról című műve, Kalinak pedig a Kalligram kiadó gondozásában lát majd napvilágot a Megvakult angyalok címet viselő második könyve, az OMG kiadónál pedig Trofeu címmel jelenik meg kötete románul, Andrei Dósa fordításában. Horváth és André közös projektje, a zenész spoken word formáció, a Beatwándort pedig hamarosan láthatjuk áprilisban, Csíkszeredában.