Októbert 13-án, pénteken dupla epizóddal debütál az idei év legjobban várt magyar történelmi kalandfilmsorozata, a Tündérkert. Az első két részt a Duna Televízión tekinthetik meg a nézők romániai idő szerint 22 órától.

Rögtön két résszel indul október 13-án, pénteken romániai idő szerint 22 órától, és utána heti rendszerességgel lesz látható ugyanebben az időpontban a Dunán az a nyolcrészes sorozat, amely Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első, Tündérkert című kötete alapján készült. Aki a kulisszatitkokra is kíváncsi, másnap, október 14-én vasárnap 16.30-kor a Hogy készült a Tündérkert? című werkfilmből megtudhatja, milyen instrukciókat adott a rendező, hogyan oldották meg a kaszkadőrök a legveszélyesebb feladatokat, hogyan készültek az élethű maszkok és véres sebhelyek, és mit csináltak a színészek két felvétel között a közel 100 napos forgatás alatt?

A Tündérkert története rengeteg szerelmet, szenvedélyt, csatát, hatalmi harcot, árulást és hűséget ígér egy viharvert történelmi időszakban. Vajon ellent tudnak-e állni hőseink – a szemtelenül fiatal és vakmerő fejedelem, Báthory Gábor, a komoly és harcedzett Bethlen Gábor, a véres grófnő néven ismert Báthory Erzsébet és valamennyi hozzájuk kapcsolódó történelmi személyiség - a kísértéseknek egy olyan korban, amikor elég volt egy pillanat, hogy a barátból ellenség váljon, amikor mindenki csak magában bízhatott és néha már magában sem?

Amint a Maszolon korábban megírtuk, Helmeczy Dorottya producer elmondta, eredetileg az MTVA kérdezte meg őket, hogy a jelenleg sok történelmi film apropója között milyen alkotással hozakodnának elő a műfajon belül, a sorozatot pedig hálás műfajként nevezte meg. „A néző többet tud látni, nagyobb a kifutás. Móricz nagyon hálás a filmeseknek, mivel úgy ír, hogy az könnyen megfilmesíthető. A karakterek egyértelműek, a szituációkon nem kell sokat változtatni, viszont szükség volt a történész szakértőre, mivel Móricz szerette például Bethlennek meg Báthorynak a viszonyát a saját szája íze szerint papírra vetni. Nemcsak azért csináltuk, hogy legyen egy újabb történelmi film, hanem hogy a fiatal nézőkhöz is szóljon, legyen egy izgalmas történet is számukra, amit valóban meg akarjanak nézni.”

„Azt is figyelembe kellett vennünk, hogy nem vagyunk amerikaiak, hogy öt évig készülünk egy sorozatra, például nem várhattuk el, hogy harminc férfi egyből tudjon lovagolni. Azonban meg kellett tanulniuk valamennyire. Azt sem tehettük meg, hogy olyan nyelven szólaljunk meg a filmben, amit ma már senki nem értene, viszont azt sem tehettük meg, hogy úgy csinálunk, mintha ez nem valahol és valamikor történne” – fejtette ki a producer.

A sorozat létrehozásakor az alkotók néhány helyen szabad kezet kaptak a történelmi szakértőtől. Móricz regényében van néhány, többnyire női karakter, akit a szerző nem domborított ki eléggé, ezeket pedig ők visszaépítették a sorozatban, mivel szorosabb vizsgálat következtében rájöttek, hogy ezek a szereplők nem is olyan jelentéktelenek és nagyobb döntésekkel is operáltak, ami befolyásolhatta adott esetben a történelem menetét. Ugyanakkor itt a filmes „csalások” kaptak nagyobb szerepet, mivel ezeket a karaktereket vagy helyszíneket úgy helyezték át, illetve olvasztottak egybe, hogy a főbb narratív szálat ne érintse, de történelmileg releváns maradjon.

Bethlen Gábor mindenképpen erdélyi színésszel akarták megfilmesíteni, ezért esett a választás Bokor Barnára, aki a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja. A hajdúk vezérét, Nagy Andrást Pál D. Attila játssza, a meghívottak közül ő volt az, aki nem hivatásos színész, és ez az első szerepe – ellenben jelenleg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kinevezett igazgatójaként ismerhetjük. Pált elsősorban megjelenése, hajviselete miatt ajánlották erre a szerepre, aminek nagyon örült, annak ellenére, hogy semmilyen tapasztalta nem volt. Meg kellett tanulnia lovagolni is, elmondása szerint pedig a jelmez, amibe öltöztették, hihetetlen nagy erővel ruházta fel őt, és betekintést nyerhetett abba is, körülbelül hogy viselkedhettek vagy mit érezhettek a korabeli harcosok.

A sorozatot szinte kizárólag Magyarországon forgatták, ehhez a producer hozzátette, hogy szinte semmiben nem voltak teljes mértékben korhűek, különböző okokból. Az egyik helyszín a visegrádi palota volt, de ezenkívül gyakran használtak CGI-t és zöld hátteret is. A jelmezek esetében sem mindig olyan stílusú ruhákat használtak, mint amilyen jellemző volt az 1600-as évek eleji erdélyi viseletre. Ez főként amiatt volt, mert egész egyszerűen lehetetlen egy színésznek olyan típusú ruhákban például 40 Celsius-fokban forgatni.

Helmeczy Dorottya azt is elmondta, hogy a filmezés neki elsősorban a forgatókönyvírásról is szól, nagyon fontos, hogy egy jó forgatókönyvük legyen. Ezen a sorozaton többen is dolgoztak, Bereményi Géza mellett Tasnádi István dolgozott a szövegen, a végleges forgatókönyv pedig Horváth András Dezső munkája. „Ha tudod, hogy van egy kiváló forgatókönyved, meg színészeid, akik hihetetlenül jók, akkor utána jöhet a többi, a zene, a CGI, a vágás, de alapvetően ezek képezik a gerincét, erre lehet támaszkodni” – szögezte le. Mint mondta, olyan témát érdemes felfejleszteni, amelyek nem veszítenek az aktualitásukból és jelenleg is van relevanciájuk. Azért esett választás erre a projektre, mert jelenleg is egy olyan korban élünk, ahol a hatalmi viszonyok bizonytalanok, káosz van, a stabilitás meginogni látszik – zárta gondolatait a producer.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával, a MEGAFILM Service és az MTVA koprodukciójában készült fordulatos történelmi sorozat nem csupán férfiaknak szóló politikai dráma, hiszen megjelennek benne izgalmas női karakterek is - és velük együtt a szenvedély ezer színe.

Magyarosi Sándor, a Székelyföld folyóirat szerkesztője úgy fogalmazott, hogy ekkora produkció, ami az erdélyi történelemhez kötődne, idáig gyakorlatilag nem készült, tehát mindenképpen érdemes lesz október 13-án este a Duna Televízióra kapcsolni.