Fantasztikus elemekkel és gazdag érzelemvilággal megformált új ifjúsági regényt mutattak be Kolozsváron az Adventi Könyvvásáron, szombaton a Vallásszabadság házában. Az erdélyi gyökerekkel rendelkező, Magyarországon élő szerző, Virginia Sol (Toczauer Júlia) második könyve egy kettős kötődésű lányról, Lucáról szól.

Az utolsó mesemondó a Virginia Sol álnéven író szerző második könyve, amely 2020-ban jelent meg, ugyanakkor a koronavírus-járvány okozta korlátozások miatt csak két év után jutott el az olvasóközönséghez.

A Polis Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet fülszövegében ezt olvashatjuk: „Luca egy nyughatatlan kislány. Pulóvere zsebében iskolába viszi a hörcsögét, a kötelező olvasmányokat a fák tetején lapozgatja, képzelete pedig minduntalan nagyapja meséi körül forog. Luca és Nagyapa mítoszokkal és legendákkal teletűzdelt világát azonban nehezen értik a modern kor kiskamaszai, s hasonlóképpen próbálják tanárai is rávenni a történetek »elengedésére«. Luca azonban visszavágyik nagyapja Küküllő-menti házába és a falusi élet mindennapjaiba. Lucával együtt mi is egy feledhetetlen kaland részeseivé válunk, mialatt megismerjük a kislány furcsábbnál furcsább rokonait is. E mese mégsem a legkisebbeknek szól. Egy gyermek szemén keresztül látva a felnőtté válás sokszor viszontagságos lelki utazását, a történet végére mi is újra felnövünk, hiszen ez az utazás más lesz, mint eddig – mind számunkra, mind pedig Luca számára.”

A szerzővel Rostás-Péter Emese, a könyv szerkesztője beszélgetett, emellett elhangzott egy ajándéknovella is, amelyet a szerző az adventi készülődés hangulatához társított. Rostás-Péter Emese kiemelte, hogy érződik a szövegen a kettős kötődés: egyfelől az erdélyi nagyapa alakja által, másfelől pedig a főszereplő visszavágyódása, természetközelisége által. Toczauer Júlia szerint van életrajzi vonatkozása a könyvnek, mivel rendszeresen jár vissza Erdélybe, rokonokat, barátokat látogatni, évente legalább kétszer. A város-vidék kettősség országhatárokon átívelő jelenség a szerző életében, a természetközeliség mint Erdélyhez társított toposz hangsúlyosan jelen van a könyvben.

Arra a kérdésre, hogy milyen különbségeket él meg erdélyi származásúként (bár a határmenti Nagyváradhoz kötődik), az író elmondta, hogy egy Magyarországon felnőtt fiatal nem tudja elképzelni, milyen határon túlinak lenni, és „sokszor nem értik, hogy miről beszélünk” – fejtette ki, majd hozzátette, hogy több Magyarországra elszármazott határon túli barátjával folytatott beszélgetés során is sokszor előkerül a téma.

Toczauer első regényéből, A belső vad – Fogság című lélektani krimijéből is hozott a kolozsvári olvasóknak, így limitált példányszámban lehetett kapni belőle. Mint mondta, teljesen más hangvételű, mint Az utolsó mesemondó, de nem szeretne csak egyféle műfajban írni. „Valahol a szépirodalom és a szórakoztató irodalom között szeretem meghatározni magam” – vallotta a szerző. A bemutató során részletet is hallhattunk a regényből, amelyet a szerző és a szerkesztő együtt olvasott fel.