Márton Áron püspök alakját, hitét, bátorságát és népéhez való rendíthetetlen hűségét állította a középpontba az Én népem folkopera, amely összművészeti eszközökkel idézte meg egy olyan történelmi korszak alakjait és kérdéseit, amelyek máig velünk élnek. Az augusztus 22-én Csíkszeredában bemutatott előadás nem csupán egy történelmi személyiség portréja, hanem hitről, hűségről, emberi méltóságról és a közösség megtartó erejéről szóló tanúságtétel is – írták közleményükben a szervezők.

A produkció egyik legnagyobb ereje éppen az, ahogyan a különböző művészeti ágak egymásba kapcsolódnak. A színpad, a hang- és fénytechnika, az énekhangok, a zene és a magas szintű koreográfia egyetlen egységes látvány- és élményvilágot teremt. Mindezek segítségével méltó módon jelenik meg Márton Áron püspök, aki a történelem legsötétebb viharaiban is pajzsként állt népe előtt – fogalmaztak a szervezők.

„Úgy védi a népét, mint kölykeit az anyafarkas” – hangzik az elnyomó rendszer vádja, amely egyben a püspök legszebb hitvalló elismerésévé válik.

Az Én népem kényes igazságokat, történelmi helyzeteket és társadalmi kérdéseket is érint, mégsem válik sértővé vagy egyoldalúvá. Megtalálta az egyensúlyt: a múlt nehézségeit úgy mutatja fel, hogy közben elsősorban az emberre, a hitre, a helytállásra és a közösséghez való hűségre irányítja a figyelmet.

A közlemény szerint az előadás után érkezett nézői visszajelzésekből ugyanakkor az is jól érzékelhető, hogy a színpadon látható produkció mögött hatalmas munka és összefogás áll: „Istennek legyen hála! Nagyon szép és méltóságteljes volt minden! Hatalmas munka van benne” – mondta S.A. a csíkszeredai bemutató után.

„Nagy-nagy igényesség, sok-sok munka, tökéletes összhang. Köszönet érte!” – fogalmazta meg véleményét B. Cs. „Annyira szép volt, köszönjük a nyár legszebb pillanatát!” – tette hozzá L.E.

A közösségi élmény több visszajelzésben is meghatározóként jelent meg. Nemcsak az előadás, hanem az együtt végzett munka, az egymásra figyelés és a közös célhoz való kapcsolódás is maradandó élményt jelentett.

„Istennek minden pillanatban ránk árasztott bőséges kegyelme után, a csodás közösségért vagyok végtelenül hálás. Érezhettük az összetartozás erejét, örömét. (…) A szólistáktól átjött alázat, összeszedettség, pontosság, profizmus, a foglalkozásvezetőkből áradó hit, alapos tudás, türelem, a csodás táncos fiatalokból áradó derű, energia, irigylésre méltó tartás, (…) mind-mind olyan lecke volt, amit semmi nem pótol. Minden pillanatban tanultam, tanulhattam. (…) Legyen mind Isten dicsőségére, Áron püspök még nagyobb tiszteletére! (…)” – fogalmazta meg F. B.

Az összművészeti produkció létrejöttéhez szükséges munka azonban jóval túlmutat azon, amit a közönség a színpadon látott. A háttérben dolgozó emberek, a szervezők, a foglalkozásvezetők, a technikai munkatársak, a táncosok és az énekesek egyaránt hozzátették a maguk munkáját ahhoz, hogy az előadás végül egységes egésszé álljon össze.

„A színpadon megjelenő és háttérmunkákkal foglalkozó emberek mind szeretettel, jóindulattal, türelemmel, alázattal és kötelességtudattal fordultak a közös munka felé. Ez a hozzáállás a mai világban önmagában is érték, és szavakkal ezt nem lehet megköszönni eléggé. (…) Egyszerű emberek tiszta, jószándékú összefogása egy közös ügy mögött” – így foglalta össze Császár Szabolcs, az előadás koreográfusa.

Talán ez az összefogás az egyik legfontosabb üzenete is a produkciónak. Márton Áron életének és szolgálatának felidézése közben ugyanis a jelenről is beszél: arról, hogy mit jelent egy közösséghez tartozni, egymásért felelősséget vállalni, és akkor is kitartani az értékek mellett, amikor ezt a körülmények megnehezítik.

„Megtisztelő és megrendítő találkozás ez számomra egy olyan ember alakjával, akinek hite, bátorsága és népéhez való hűsége ma is eleven példa” – mesélt érzéseiről B.B.

Az Én népem így nem pusztán Márton Áron püspök emléke előtt tiszteleg. Arra is emlékeztet, hogy a hit, a hűség, az emberi méltóság és az összetartozás olyan értékek, amelyeknek ma is van erejük. Egy történelmi személyiség életén keresztül olyan kérdéseket tesz fel, amelyek nem maradnak a múltban: hogyan őrizhetjük meg önmagunkat nehéz időkben, hogyan maradhatunk hűségesek közösségünkhöz, és hogyan tudunk egymásért dolgozni?

A közönség visszajelzései alapján az előadás ezekre a kérdésekre nem kész válaszokat akar adni, hanem élményt és gondolatokat hagy maga után. Mindenekelőtt pedig annak bizonyosságát, hogy az összetartozásnak ereje van – és hogy egy közös ügyért végzett, alázatos munka ma is képes közösséget teremteni.

A nagy érdeklődésre és a sok pozitív visszajelzésre való tekintettel az Én népem folkoperából az ősz folyamán további előadást is terveznek, hogy az üzenet és az élmény még több emberhez eljuthasson – zárult a közlemény.