Márton Áron püspök születésének 130 évfordulója alkalmából Csíkszereda főterére, a Szabadság térre hívják a helyi közösséget május 16-án, szombaton 20 órától a püspököt ábrázoló szoborcsoporthoz, amelyet éppen tíz évvel ezelőtt avattak fel. Az eseményen közreműködik a Hargita Székely Néptáncszínház, a Hargita Együttes Ifik és a Gaudete kórus.

Mint ismert, Márton Áron születésének kerek évfordulója alkalmából a parlament Márton Áron-emlékévnek nyilvánította 2026-ot. Korodi Attila polgármester szerint a csíkszeredai megemlékezés idén különleges jelentőséggel is bír: tíz éve avatták fel a Szabadság téren azt a szoborcsoportot, amelyet Márton Áron születésének 120. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév keretében állítottak fel.

„Ma, egy évtized elteltével ismét megállhatunk a szobor előtt, hogy ne csupán Márton Áron emberi alakjára emlékezzünk, hanem azokra az értékekre is, amelyeket képviselt. A csíkszentdomokosi születésű püspök hitével, bátorságával és az igazságtalansággal szembeni rendíthetetlen kiállásával közösségünk egyik meghatározó alakjává vált. Nehéz időkben is volt ereje kimondani az igazságot és megvédeni az emberi méltóságot, példája pedig ma is aktuális. A városközpontban álló szobra emlékeztessen bennünket arra, amiben ő hitt: a jövő azoké, akik nem a kételyt és a félelmet választják, hanem hittel, reménnyel és szeretettel cselekszenek” – nyilatkozta Korodi Attila az Agerpres hírügynökségnek.

A polgármester arra hívott minden csíkszeredait és mindenkit, aki tiszteli Márton Áron emlékét, hogy szombaton vegyen részt a Szabadság téri megemlékezésen és hálaadáson.

A városközpontban álló szoborcsoport a katolikus püspököt és két nőalakot ábrázol, bérmálás közben. Az alkotást a csíkszeredai Sárpátki Zoltán képzőművész készítette. A szoborcsoportot 2016. május 15-én avatták fel több ezer résztvevő jelenlétében. Az ünnepségen részt vett Magyarország akkori köztársasági elnöke, Áder János is.

Márton Áron Csíkszentdomokoson született, és 1938 és 1980 között a gyulafehérvári római katolikus egyházmegye püspöke volt. 1949 és 1955 között a kommunista hatóságok bebörtönözték. 1950-ben XII. Piusz pápa érseki rangra emelte.

Márton Áron a második világháború idején nyíltan fellépett az észak-erdélyi zsidók deportálása ellen, ezért Izrael állam később a Világ Igaza címmel tüntette ki.

Februárban a képviselőház nagy többséggel fogadta el azt a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron püspök évévé nyilvánítja. A törvény szerint az emlékév célja Márton Áron életének, személyiségének és munkásságának felidézése, valamint annak elismerése, hogy meghatározó szerepet játszott az emberek és közösségek közeledésében, a keresztény értékek védelmében és a holokauszt idején a zsidók megmentésében.

(Nyitókép: Pál Zoltán – archív)