Hogyan lehet egy több mint tíz éve született, Márton Áron életét bemutató zeneművet úgy újragondolni, hogy abból egységes zenei világú folkopera szülessen? Az Én népem folkopera alkotói szerint ehhez a népzene, az egyházzene, a kortárs zene, a dzsessz és a világzene elemeit kellett egyetlen dramaturgiai ívbe rendezniük. Az előadást augusztus 22-én 20 órától láthatja a közönség a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán, a Vákár Lajos műjégpálya szomszédságában.

A mű egyszerre idézi meg Márton Áron emberi tartását, hitét és közösségformáló erejét. Az újragondolt folkopera a népzene, az egyházzene, a kortárs zenei világ és a néptánc eszközeivel teremt egységes, érzelmileg gazdag színpadi élményt. Ennek alkotói hátteréről mesélnek a produkció készítői.

Császár Szabolcs koreográfus 2025 késő őszén kapta a felkérést Papp Lászlótól, a Népemért vállalom zenemű „átöltöztetésére”, amely feladatot elmondása szerint a mű témáját és ihletettségét tekintve azonnal vállalt.

„Koreográfusként a négy közreműködő ifjúsági néptáncegyüttes és a szólista énekesek mozgását koordinálom a rendező által elképzelt keretek között, amely igencsak izgalmas feladatnak bizonyul, hiszen új formájában a 2026-os »folkoperának« nincs cselekménye, vezérfonala a szöveg, zene és ének hármasa, ami a táncosok megszokott színpadi szerepvállalását gyökereiben változtatja meg” – mutatott rá.

A műsorban a tánc az autentikus folklórelemekből merít, de ezeket néhány helyen tovább gondolja vagy kiemeli megszokott közegéből, hiszen funkciójában elsősorban aláfest, Márton Áron életművének Papp László szemüvegén keresztül láttatott összefoglalójához nyújt metaforikus mankót – tette hozzá.

Ila Gábor zenei rendező kifejtette, hogy Márton Áron életéről és tiszteletére már 2012-ben készült egy szabadtéri zenemű Népemért vállalom címmel, mely a Mustármag közösség gondozásában számos alkalommal mutattak be Erdély és Magyarország különböző helyszínein.

„Minket 2025 decemberében kerestek meg ugyancsak ők, ennek rendbetételének, kiegészítésének és újragondolásának igényével, mely feladatot a szüzsé és a résztvevők miatt egyaránt örömmel vállaltunk. Ugyanakkor már a közös tervezés elején világossá vált, hogy bár az eredeti rockopera több értékes részt is tartalmazott, fragmentáltsága miatt alkalmatlan volt egy egységes zenei világ megjelenítésére. Molnár Ede zeneszerző társammal emiatt javasoltuk egy új verzió megírásását” – emlékezett vissza.

A friss koncepcióban Márton Áron szakralitását egyedi és érzékeny dallamrendszerrel, profán nyitottságát pedig a népzenei-, egyházi-, dzsessz- és világzenei megoldások fuzionálásával próbálták megjeleníteni. Az így született folkopera drámai szerkezete a szövegkönyv által diktált íveket és szcénákat követi és illusztrálja.

„Jómagam elsősorban a feldolgozott egyházzenei anyagok és csíki népzenei szövetek inkorporálásával foglalkoztam, a zeneszerzői feladatok oroszlánrésze Edére maradt. Mivel így ő tekinthető a 2026-os produkció komponistájának” – mondta.

Molnár Ede zeneszerző visszaemlékezett, hogy Ila Gáborral korábban több hasonló projektben dolgoztak már együtt, 2023-ban például közösen készítették a székelyudvarhelyi Forradalom.ma zenéjét.

„Megtiszteltetésnek vettem ezt a felkérést is és nagy lelkesedéssel merültem el Márton Áron megismerésében. Az ő karakterét szépségből és rendből próbáltam megformálni, vele szemben pedig a kommunisták helyezkednek el, az ő »káoszos« világukkal: hibásnak-hamisnak csengő dalaikkal és sántító ritmusaikkal. A rövid határidőre való tekintettel az általunk írt dallam- és harmóniavilágok bemutatásához a mesterséges intelligenciát hívtuk segítségül, a fejlett technológia alkalmazásával ugyanis gyorsan tudtunk reagálni az iteratív alkotási folyamatok során felmerülő változtatási igényekre. Fontosnak tartom ugyanitt megjegyezni, hogy a produkció zenei kíséretét természetesen »élő« zenészekkel terveztük/tervezzük megvalósítani” – fejtett ki a zeneszerző.

A kompozícióra visszatérve elmondta: a szándékosan erősen gravitáló tonális origó körül a zenei hangulat alapvetően a csíki, rurális környéket idézi, de a gyönyörű tájak és a falvak sáros utcái mellett a szürkébb világokba is betekintenek, és a legsötétebb helyre: a zárkába is.

„Persze végül visszatérünk a fényre, hogy együtt tisztelegjünk a püspöki emlék előtt, és adjunk hálát az Úrnak. Én személy szerint különösen hálás vagyok azért, hogy nagyszerű kollegákkal dolgozhattunk együtt ezen a felemelő történeten és remélem, hogy sikeres előadásokat fog megérni az alkotásunk, kiváló zenészek előadásában” – zárt a gondolatait.