Szálinger Balázs, Vermesser Levente és Papp-Sebők Attila vehette át a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait csütörtök este Kolozsváron.

Május 14-én lett volna 110 éves Méhes György Kossuth-díjas erdélyi író, újságíró, és a hagyományokhoz hűen idén is megrendezték csütörtökön a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjátadó gálát, amelynek idén a kolozsvári Bulgakov Café adott otthont.

Az alapítvány idén összesen 9 ezer euró értékben adományozott díjakat. 

Az alapítvány Kárpát-medencei Irodalmi Életműdíját Szálinger Balázs József Attila-díjas költő vehette át kiemelkedő irodalmi munkássága elismeréseként.

L. Simon László József Attila-díjas író, költő laudációjában úgy fogalmazott: az irodalomtörténet felismeri azokat az alkotókat, akik nemcsak folytatói, hanem újrarendezői egy hagyománynak, akik új hangsúlyokat, új ritmusokat, új történeti tudatot teremtenek, és Szálinger Balázs ilyen szerző, számol be az MTI.

Költészete és drámaírói munkássága az elmúlt két évtized magyar irodalmának egyik legeredetibb teljesítménye. Életművének különös ereje abban áll, hogy bár erősen kötődik a dunántúli tájhoz, poétikája nem válik provinciálissá, hanem a regionális tapasztalatot emeli egyetemes érvényűvé” – mondta.

„Szálinger műveiben a történeti érzékenység összekapcsolása a kortárs beszédmód természetességével azért fontos, mert az általa írtak akaratlanul is megcáfolják a posztmodernnek a nagy elbeszélések végéről szóló irodalomértelmezését, és visszaadják az alkotó és az olvasó hitét: továbbra is van értelme szépirodalmat írni és olvasni" – fogalmazott L. Simon László.

Az Erdélyi Irodalmi Díjat Vermesser Levente költő kapta jelentős irodalmi tevékenységéért, az erdélyi magyar irodalom szolgálatában végzett munkájáért.

A díjazottat méltató Kemény István József Attila-díjas költő, író úgy fogalmazott, hogy Vermesser Levente „a magyar irodalomtörténet legendája". Már a kilencvenes évek elején azzá vált, ahogy „berontott" Kolozsvárra, az egyetem filológia szakára a kommunista diktatúra utáni első évfolyammal. Gondolkodásmódja, észjárása, világszemlélete, monológjai költők és írók nemzedékeire hatottak és hatnak ma is, erdélyi és magyarországi versek, novellák, regények tucatjaiba kerültek be.

A méltató szerint a díjazott már csak ezért az irodalomtörténeti hatásáért is megérdemelné a díjat, de azt „nem a megfoghatatlan, hanem az írott életműért kapja". Eddigi írott életműve két verseskötetből áll: az elsőben megígéri az egyensúlyt, a másodikban pedig beteljesíti – mondta a méltató.

Az Erdélyi Irodalmi Debütdíjat Papp-Sebők Attila vehette át Káté című kötetéért.

A fiatal költőt és kötetét méltató Zahorecz Eszter költő, műfordító arról beszélt, hogy a Káté „egy erős debüt", a díjazott verseiben nyoma sincs álkérdéseknek – egytől egyig valódi kérdések foglalkoztatják.

„Ha azonban egyetlen nagy kérdéssé kéne összehajtogatnunk a kötetet, mint egy megviselt zsebkátét, akkor valahogy így nézne ki: amikor lehántjuk magunkról a szerepeket, a történelmet, mások tekintetét, mi az a bizonyos rejtett középpont, a lét bennünk világító abszolút magja, ami mégis megmarad?" – mutatott rá.

A gálán a kolozsvári és erdélyi kulturális élet képviselőit az est házigazdájaként Simó Ágnes Tekla, az alapítvány titkára köszöntötte.

A gála elején beszédet mondott Nagy Elek, Méhes György fia, aki kiemelte, a gála célja, hogy a magyarság, illetve az erdélyi magyarság érdekeltségei, kultúrája, és irodalma legyen mindenek felett. Számára csoda, hogy az alapítványával támogatni tudja ezeket, hiszen állítása szerint nyelvében él a nemzet, ezért kötelessége hozzájárulni az erdélyi magyar irodalom életben maradásához. Hozzátette, hogy az erdélyi irodalom több nép (magyarok, románok, zsidók, svábok, szászok) kultúrájának keverdése, és ezt a különlegességet édesapja regényei is tükrözik.

„Fontos, hogy magyarokként ebben meg tudjunk maradni, bizonyítani, hogy helyünk van a világban és Erdélyben" – fogalmazott.

Továbbá megemlítette, hogy az alapítvány tervei között van a díjak bővítése olyan pályázatokkal, amelyek a fiatal generációs költőket, írókat, műfordítókat segítik kiteljesedésre, illetve olyan programokban is gondolkoznak, amelyek serkentik a fiatalabbak olvasási kedvét, valamint olyanokban is, amelyek feltérképezik az erdélyi magyar közeg múltját a Ceaușescu-rezsim alatt.

Mint mondta, miután kiderült, édesapját beszervezte a román kommunista titkosszolgálat, a Securitate, neves erdélyi történészekkel elindítottak egy programot, melynek keretében e vonatkozásban „feltérképezik" a teljes erdélyi irodalmi közeget, tisztázzák a múltat.

A gálaesten Vindis Andrea és Román Eszter színművészek Méhes György Szép szerelmek krónikája című művéből olvastak fel. Könczei Samu csellista és Sógor Dénes zongorista Popper Dávid Magyar rapszódia, Op. 68 című művét adták elő.