Arany János elbeszélő költeményét, a Toldit kelti életre legújabb előadásában a csíkszeredai Hargita Székely Néptáncszínház. A készülő produkcióról, munkafolyamatokról, valamint a táncos színésszé formálódásáról a szerdai sajtótájékoztatón számoltak be az alkotók.

Új előadással örvendezteti meg a közönségét a Hargita Székely Néptáncszínház. Arany János halhatatlan elbeszélő költeménye, a Toldi, amely a bátorság, az emberség és a küzdelmekkel teli élet értékeit tárja elénk, most új formát kap: táncszínházi produkcióként kerül színpadra, így a néptánc gazdag nyelvén mesélve el a mindannyiunk számára jól ismert történetet.

A „hargitás Toldi” – ahogy az alkotók nevezik – a magyar néptáncok és a népi hagyományok erejét használja fel, hogy megidézze Toldi Miklós jelképes küzdelmeit. A dinamikus táncok, az autentikus zenei aláfestés és a magával ragadó színpadi képek különleges atmoszférát teremtenek, megmutatva, hogy ez a történet ma is aktuális: az emberi erő – mint elszántság és kitartás, az igazságért való kiállás és a közösségbe vetett hit mindannyiunk közös kincse.

Nem csoda tehát, hogy ennek az előadásnak az ötlete már évekkel ezelőtt megfogalmazódott Kelemen Szilveszterben, a Hargita Székely Táncszínház oszlopos tagjában. Mint András Mihály igazgató fogalmazott, évekig vártak a tökéletes pillanatra, ez pedig most jött el: tavaly október végén elkezdték a folyamatot, február végén pedig már színpadra is kerül a Toldi, amely több szempontból is különleges lesz.

Az előadás létrejöttében komoly szerepet vállalt Fazakas Mihály, az Osonó Színházműhely alapítója, aki saját elmondása szerint nem kifejezetten ért a néptánchoz, ezért jelenléte és rendezőasszisztensi mivolta egy új nézőponttal gazdagította a folyamatot. Elmondása szerint abban a pillanatban, hogy valami felkerül a színpadra, új törvényeket kell betartania. Hiába, hogy a néptánc eredeti célja nem a történetmesélés, a táncosok pedig nem minden esetben színészek, itt most ezt el kellett felejteni. „Ez a jelenidő művészete” – mondta, hozzátéve, hogy ő leginkább abban igyekezett segíteni az előadóknak, hogy megtalálják magukat, legyen jelenlétük a színpadon, tudják átadni a mondanivalójukat, és nem utolsó sorban ők is maradjanak valamivel ebből az előadásból.

A Hargita Székely Néptáncszínház alkotói tehát nagy lépést tettek a néptánc és a színművészet között átvezető úton. Olyannyira, hogy a tőlük már jól megszokott, igencsak látványos viseletek mellett most egészen új irányt kapott a díszlet- és jelmezfelhozatal is. Bakcsi Kata, aki leginkább a színházi látványvilág kialakításában jártas, örömmel vállalta el Kelemen Szilveszter felkérését, amely számára sem kis kihívást jelentett. Saját elmondása szerint nem kimondottan ért a viseletekhez, de mivel egy ilyen előadás esetben fontos a hitelesség, alaposan beleásta magát a témába, emellett pedig a csapat többi tagja is készségesen segített neki. Készített még állatjelmezeket és egy különleges díszletet is az előadásnak, színesebbé téve ezzel a produkciót.

Kelemen Szilveszternek nem ez az első rendezése a Hargita Székely Néptáncszínház csapatával, azaz saját kollégáival. Legutóbb Az örökké síró királykisasszonyt láthatta tőle a közönség, most pedig ismét nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen a magyar irodalom egyik legnépszerűbb alkotásának színpadra vitelére vállalkozott. Saját elmondása szerint már a próbafolyamat elején rájöttek, hogy ez az előadás igencsak elmozdult a táncjátékok irányából, és áthajlott a dráma felé. A csapat azonban lelkes volt, mindenki nagy lendülettel végezte a munkát, s bár ez nem egy átvett előadás, hiszen táncszínházi formában még soha nem láthatta ezt a darabot a közönség, úgy érzik, összeállt: létrejött a „hargitás Toldi”.

Hasonlóképp vélekedik az előadásról Szabó László is, aki egyszerre vesz rész a produkcióban táncosként és művészeti vezetőként. Elmondása szerint izgalmas volt két oldalról figyelni a műsor alakulását, amely során nemcsak technikailag, hanem emberileg is sokat fejlődhetett.

A Toldi című előadásról egy dolog biztosan kijelenthető: mint az alkotók is fogalmaztak, nem az volt a cél, hogy a legbeváltabb eszközökhöz nyúljanak. Nem csupán a táncszínház műfajában lesz egyedülálló ez a darab, hanem a Hargita Székely Táncszínház önmagához képest is nagyot újított, s mint Kelemen Szilveszter fogalmazott: soha nem voltak még ennyire kíváncsiak a nézők véleményére.

András Mihály hangsúlyozta továbbá, hogy egy ilyen nagyszabású produkció nem jöhetne létre az együttes fenntartója, a csíkszeredai városháza támogatása nélkül. Ők voltak az első szereplők, a táncosok a másodikok, és már csak az utolsó hiányzik: a nézőközönség.

A Toldi című táncszínházi előadás bemutatójára február 28-án 19 órától kerül sor. Ezt követően március 1-én szintén 19 órától láthatja a közönség, továbbá március 27-én, 29-én és 30-án is műsoron lesz a csíkszeredai Művelődési Házban. Tudatosan úgy rendezték, hogy a későbbiekben akár máshol, kisebb színpadokon is előadhassák, így a közeljövőben biztosan több helyre is eljut az előadás.