Csehov-adaptációval mutatkozik be a kolozsvári színház társulatának spanyol tagja

Újrahasznosított díszletelemekben, sok önkéntes munkával készül a Kolozsvári Állami Magyar Színház új előadása, a Regény nagybőgővel. A Csehov-novella nyomán színpadra vitt „szabad alkotást” a nagyszínpadon berendezett stúdiótérben mutatják be szombaton este nyolctól.

A 2017-2018-as évad első kolozsvári bemutatója (az Angyalok Amerikában előbemutatóit leszámítva) a társulat új, spanyol tagjának kezdeményezésére valósult meg. Paco Alfonsín rég szerette volna színpadra vinni ezt a Csehov-művet, amely értelmezésében az egyén magányos útkereséséről, a találkozások meghiúsulásáról szól.

Paco Alfonsín a 2017-2018-as évadtól a kolozsvári társulat tagja. Pályáját a kilencvenes évek elején színészként kezdte Sevillában. Nyolc évig élt az Egyesült Királyságban, ahol részt vett a Northern Stage Társulat megalapításában. Itt ismerkedett meg Tompa Gáborral, aki Az új lakó című előadást rendezte a társulatnál. Ezzel az előadással vendégszerepelt Paco először Kolozsváron, 15 évvel ezelőtt. 2014-ben ugyanezt a szerepet játszotta Bukarestben, a Nottara színházban is. Az elmúlt évadban a Hormon, illetve a Pour toujurs (Mindörökké) című előadásokban már láthatta a kolozsvári közönség.

Mindehhez szürreális, álomszerű, székekkel teli tengerpartot képzelt el a rendező. Alfonsín értelmezésében Csehov annyira erős valóságot mutat be, hogy az már szinte álom, a metaforikus színházi nyelv, a színpadi költészet pedig nem más, mint kapcsolatteremtés az álom és valóság között.

A dél-spanyolországi (andalúz) rendező két ponton változtatott Csehov világán: a helyszínben, ugyanis a novellában szereplő erdőt székekkel telerakott tengerpartra változtatta, mivel ez közelebb állt a saját kultúrájához, a női karakternek pedig nagyobb szerepet adott. Pitsikatoff (Viola Gábor) és Bibulova hercegnő (Ötvös Kinga) találkoznak ugyan, de szerelmük nem teljesedhet be, szerelmi történetük nem közös.A rendező szerint Pitsikatoff karaktere elsősorban a spanyol kultúrára is jellemző ritmikusságot, hirtelen váltást testesíti meg, szemben a dallam folyamatosságával (a szereplő neve a pizzicato zenei kifejezésből származik, ami a vonós hangszerek húrjainak ujjal pengetését jelenti).

„Függetlenek” módjára kőszínházban

Az előadásban székek jelképezik az erdőt, a „megsokszorozott magányt”, fogalmazott a rendező. Ezekben foglal helyet a közönség, amely így megszűnik „közösség” lenni, a néző egyedül tapasztalja meg az előadást, ráadásul a színészek kényelmetlen közelségében, árulta el.

A díszlettervező Carmencita Brojboiu a konstancai őszi tengerparton sétálva talált rá a megfelelően inspiráló képre: egy terasz homokkal borított székeire. A szükség végül érdekes eredményt szült: az előadáshoz szükséges 80 széket a kolozsvári magyar és román színház raktárából szedték össze, így a Regény nagybőgővel híres előadások díszletkiállítása is, a székeken pedig cetlik jelzik majd, hogy kinek a helyén ülünk.

Óceánokon és nyelveken átívelő csapat

Viszonylag hosszú, több mint két hónapos próbaidő előzi meg a bemutatót, de erre szükség is volt, mert az előadás szövegét és zenéjét is nulláról hozták létre, hangsúlyozta Viola Gábor. A történet és a cselekvések meghatározottak voltak, a forma, a mozdulatok és a zene viszont folyamatosan alakult, fűzte hozzá Ötvös Kinga.Az előadásban élőzene is lesz, a dalszövegeket a már kész szövegkönyv alapján maga a rendező, a társulat színésze, Bodolai Balázs, és az eddig főleg gyermekirodalmat író és jógaoktató Gergely Edó szerezte. Utóbbi elárulta, hogy eddig sosem találkozott a színházi alkotás világával, és meg is ijedt, mikor a történetesen a szomszédjában lakó Paco Alfonsín felkérte szövegírásra. Többszöri elutasítás és mélypontokkal teli alkotófolyamat után mégis úgy érzi, felszabadult a benne rejlő játékszenvedély, mondta Gergely Edó.

Maga a szövegkönyv is több szerző tollából és több nyelven született, ezt a folyamatot koordinálta Demeter Kata dramaturg, aki, mint mondta, elsősorban egységes nyelvezetre törekedett.

Farkas Loránd fogta össze a darab zenei világát, amelyhez a Kanadában élő Alex Catona „zene-mintákat” szerzett, ezt pedig az előadásban többször is fellépő zenekar tagjaival (Balla Szabolcs, Antal Attila, Bajusz Gábor) közösen összedolgozták a dalszövegekkel.

Elmaradhat a 2018-as Interferenciák?

A rendhagyó előadás sajtótájékoztatóját Tompa Gábor moderálta. A színházigazgató a „független”, no budget előadás kapcsán megjegyezte, hogy húsz éve ez a színház legbizonytalanabb éve. Mint mondta, január végén derül ki, hogy megkapják-e az ebben az évben esedékes Interferenciák fesztivál megszervezéséhez szükséges mintegy két millió lejes költségvetést, addig pedig arra sincs garancia, hogy minden tervezett bemutatót meg tudnak tartani.

Kapcsolódók

Kimaradt?