Közzétette az alkotmánybíróság a február 18-ai határozatának részletes indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új jogszabálytervezetet.

Azt amelyiket a Bolojan-kormány parlamenti felelősségvállalással fogadott el, a legfelsőbb bírói tanács negatívan véleményezte, a legfelsőbb bíróság pedig alkotmányossági kifogást emelt ellene. Ötszöri halasztást követően hoztak február 18-án döntést a kérdésben. Nem volt egyhangú a testület döntése, ez a csütörtökön közzétett indoklásból is kiderült, a közel negyven oldalas dokumentumban ugyanis két bíró különvéleménye is szerepel.

Emlékezetes, hogy az alkotmánybíróság februári közleményében rámutatott arra, hogy a nyugdíjreform megfelel az alaptörvénynek, mivel fokozatos átlemenetet biztosít az új szolgálatiidő- és a nyugdíjkorhatár-feltételek bevezetéséhez. Ugyanakkor alkotmányos volt a kormány felelősségvállalása is, továbbá a nyugdíj összegének meghatározására vonatkozó szabályok is megfelelnek az alaptörvénynek.

Az alkotmánybíróság rámutatott, hogy nem tartozik hatáskörébe a bírói és ügyészi nyugdíjak konkrét összegének vagy a bruttó bérhez viszonyított százalékos arányának megállapítása, kizárólag a jogszabály alkotmányosságát vizsgálhatja.

Kapcsolódó

Vége az időhúzásnak: alkotmányos a bírák és ügyészek nyugdíjáról szóló törvény

Szerdán hatodik alkalommal ült össze az alkotmánybíróság, hogy döntsön a bírák és ügyészek szolgálati nyugdíjáról szóló jogszabály alkotmányosságáról.

Alkotmánybíróság nyugdíj bírák ügyészek

Az akkori közlemény szerint elfogadhatatlanként elutasították azokat az indítványokat is, hogy az alkotmánybíróság forduljon előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Unió Bíróságához a kormány tervezetével kapcsolatban. Ezt most azzal magyarázták, hogy az EUB az uniós jog értelmezéséhez szükséges elemeket biztosítja a tagállamok bírásagai számára, nem pedig belügyekben foglal állást és nem is általános tanácsadó intézményként működik.

A mostani részletes indoklásban rámutattak arra is, hogy sem az alkotmánybíróságnak sem pedig a legfelsőbb bíróságnak nincs kompetenciája kivizsgálni egy törvény időszerűségét, mint ahogyan annak költségvetési hatásait sem. Meglátásuk szerint a szolgálati nyugdíjat nem számolja fel a jogszabály, a törvényhozóknak jogában áll behatárolni az értékét, semmilyen alaktörvény vagy nemzetközi szabályozás nem ír elő egy meghatározott összeget.

Kapcsolódó

Az alkotmánybíróság indokol, a bírák és Lia Savonea háborognak

Megindokolta döntését az alkotmánybíróság. Lia Savonea szerint az ügy még nem zárult le.

különyugdíj bírói nyugdíjak Alkotmánybíróság ítélet CSM legfelsőbb bíróság

A különvéleményt megfogalmazó Cristian Deliorga és Gheorghe Stan alkotmánybírók viszont úgy vélekedtek, hogy a nyugdíj összegének felső korlátja „nyilvánvaló módon eltér az alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatában megállapított standardoktól”, és bár a törvénytervezet a beavatkozást azzal indokolja, hogy szükséges kijavítani az egyenlőtlenségeket, az állami forrásokból fizetett nyugdíjak valamennyi kedvezményezettje között, a szabályozás mégis szubjektív és szelektív, hiszen más kategóriák szolgálati nyugdíját nem módosítja – szemlézte a Hotnews.

Miután a csütörtökön kiadott indulás megjelenik a Hivatalos Közlönyben, a törvényt továbbítják kihirdetésre Nicușor Dan államfőhöz. A bíróságok és a bírák országos szövetsége, mint írtuk, korábban arra kérte az elnököt, hogy küldje vissza a jogszabályt a parlamenthez felülvizsgálatra.