A budapesti Szépművészeti Múzeum legszebb rézmetszeteit, többek között Mantegna, Dürer és Hogarth munkáit ismerheti meg az erdélyi közönség a marosvásárhelyi Kultúrpalotában a péntektől látható kiállításon.

A csaknem 90 remekművet, a legkiválóbb itáliai, német, németalföldi, francia és angol mesterek alkotásait bemutató kiállítás február 28-ig látható Marosvásárhelyen.

A grafikai kiállítással rövid időn belül másodszor mutatkozik be önálló kiállítással a Szépművészeti Múzeum Erdélyben, ugyanis 2009-ben a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum már otthont adott a budapesti múzeum gyűjteményéből válogatott Egyiptom művészete a Fáraók korában című tárlatnak.

A múzeum Grafikai Gyűjteménye csaknem tízezer rajz mellett mintegy százezer sokszorosított grafikát őriz a 15. századtól máig terjedő időszakból. A változatos eljárásokkal készült művek közül a Marosvásárhelyen rendezett tárlat a legkorábbi mélynyomású sokszorosító technikát, a rézmetszést mutatja be.

A rézmetszés nagyágyúit vonultatják fel

Egy-egy meghatározó, virtuóz metszőtől több lapot is bemutat a tárlat, hogy kirajzolódjon egyéni stílusuk és világossá váljanak újító technikai vívmányaik. A látogatók végigkövethetik azt a folyamatot, amely a technika 15. századi kialakulásától a művészi rézmetszés kibontakozásán át a reproduktív grafika uralkodóvá válásáig ível.

A Bodnár Szilvia és Gonda Zsuzsa által rendezett tárlaton látható legkorábbi lapok a 15. század második felében készültek, itáliai és német mesterek, közöttük Andrea Mantegna, Antonio Pollaiuolo, Martin Schongauer, Israhel van Meckenem művei. A 16. századi német rézmetszés jelentőségét a tárlat elsősorban a nürnbergi festő és grafikus, Albrecht Dürer metszetein keresztül mutatja be, akinek tevékenységével a rézmetszés a virágkorát élte.

Két és fél nap szerelték fel a műalkotásokat

A pénteki megnyitót Soós Zoltán múzeumigazgató különleges estnek nevezte. Köszönetet mondott elsősorban Bán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum igazgatónak, illetve mindazoknak, akik segítettek, hogy létrejöjjön a kiállítás. Köszönet illette azokat is, akik két és fél nap alatt felszerelték a munkákat az újonnan felújított második emeleti termekben. „Nagyon jó, hogy létezik ez az együttműködés a Maros Megyei Múzeum és a Budapesti Szépművészeti Múzeum között, a kultúra felül tud emelkedni a politikán, a román-magyar kapcsolatok ezen a téren sikeresek” – hangsúlyozta Soós.

A tárlatnyitón jelen volt Farkas Balázs, Magyarország csíkszeredai konzulja, aki szintén nagyon jó példának nevezte ezt az együttműködést.

Szűcs György, a Magyar Nemzeti Galéria igazgatója arra hívta fel többek közt a jelenlévők figyelmet, hogy nem szükségesek művészettörténeti ismeretek ahhoz, hogy a falakon látható képeket megcsodálhassa a néző. Mindenki találhat valamit a kiállított rézkarcokon, ami megragadja a figyelmét, hiszen ezek nem csupán művészi alkotások, hanem kordokumentumok is. Érdemes például megfigyelni az öltözéket, amelyet megörökítettek a mesterek műveiken, a természeti környezetet, az építészetet, a szerelem ábrázolását, az emberi test szépségét – hangsúlyozta Szűcs.

Az ünnepi tárlatnyitó része volt Lázár Attila, marosvásárhelyi származású, Egerben élő bábszínész és előadóművész régizene-produkciója is. Az előadó egy 15. századi Tinódi-énekkel indította bemutatóját, majd időutazásra invitálva a nézőket, 15-18. századi zenét játszott. Több korabeli hangszert sorakoztatott fel: egyenes szárú kürttel kezdte, majd következett a tilinkó, a bürök-síp, a tambura, a koboz és a lant. Az előadást követően a kisterem közönsége átvonult a kiállítótermekbe, megtekinteni a 87 darab rézmetszetből álló tárlatot.

A Maros Megyei Múzeumok és a Szépművészeti Múzeum együttműködésében megvalósuló kiállítást magyar, román és angol nyelvű katalógus kíséri.