A magyar szecessziós építészetről nyílt kiállítás az EP-ben
A Kárpát-medence területén található magyar szecessziós építészeti örökséggel bíró városok meghatározó épületeit mutatja be Sógor Csaba európai parlamenti képviselő legújabb brüsszeli kiállítása. A Magyar szecessziós építészet Európában című kiállítást kedden nyitották meg az Európai Parlament épületében.
A szecesszió június 7-i világnapja alkalmából kezdeményezett kiállítás célja a Nyugat-Európában máig sok szempontból ismeretlen magyar szecessziós remekművek bemutatása, melyek nem csupán keletkezési idejüket, szellemiségüket, de művészeti színvonalukat tekintve is megegyeznek a belga, francia vagy a német alkotásokkal.
A tablókon túl különböző térinstallációk, vetítés és egy épületmakett vezeti be a látogatókat a szecesszió világába, köztük olyan erdélyi városok szecessziós építészetét ismerteti, mint: Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Csíkszereda. A kiállítás Papp Linda és Zámbó Lilla szakmai felügyeletével, illetve Bagyinszki Zoltán fényképeinek felhasználásával készült.
„A szecesszió nemzetközi napja azokra a magyar értékekre irányítja a figyelmet, melyek napjainkban hat európai országban is fellelhetők” – mondta Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő a kiállítás megnyitóján. Hangsúlyozta annak a szimbolikus értékét, hogy ebből a hat európai országból öt ország képviselői – Bocskor Andrea kárpátaljai, Csáky Pál és Nagy József felvidéki, Szájer József magyarországi, illetve Deli Andor vajdasági származású EP-képviselők – jelen voltak ezen az eseményen. „A magyar építészeti örökség európai örökség, nekünk, öt ország magyar képviselőinek pedig az a feladatunk, hogy ezeket a közös értékeket is képviseljük”– fejtette ki Sógor Csaba.
A Szecesszió Kolozsváron című kiadványra hivatkozva az erdélyi képviselő elmondta, a magyar szecesszió a keleti gyökerekhez nyúlt vissza: „Huszka József sepsiszentgyörgyi rajztanár egyértelmű megfeleléseket talált a székely kapu mintái, az életfa motívum és az egzotikus keleti művészet között. Az ő elmélete pedig leginkább Lechner Ödön építészetét befolyásolta, aki úttörő volt a magyar szecessziós stílus megteremtésében.
Ezen a napon rá is emlékeznünk kell.” Sógor Csaba emellett hangsúlyozta: ezek a szecessziós épületek túlélték a II. világháborút és a kommunista rezsim idején is fennmaradtak, néhányuk régi pompájában tündököl, de olyanok is vannak, amelyek mielőbbi felújításra szorulnak. Éppen emiatt ez a kiállítás az európai szinten is értékes magyar szecessziós építészet örökségvédelmének fontosságára is igyekszik felhívni a figyelmet.