150 éves múltra tekint vissza a kolozsvári Egyetemi Könyvtár, ennek felelevenítésére egy különleges tárlatot állítottak össze, melynek számos magyar nyelvű és vonatkozású dokumentum és a könyvtár rejtett kincsei is a részesei, köztük Charles Darwin, Carl Jung és Edmund Husserl eredeti kézzel írott levelei is. A tárlatról és a könyvtárról Győrfi Dénes osztályvezető mesélt, aki szerint klisésnek hangzik, de kijelenthető, hogy Kolozsvár szíve mégiscsak az Egyetemi Könyvtár.

A kiállítás a könyvtár 150. évfordulójára készült, ami 2022-ben volt, viszont több minden közbeszólt több minden, köztük a járványhelyzet, így a tárlatot idén sikerült összehozni. „Mivel egy ennyire nagy jelentőségű és régi intézményről van szó, ezért a kiállítás több elemből tevődik össze. Nem egy teremben kapott helyet, hanem a kiállított képek egy része megtekinthető az előcsarnokban, a sakk-kiállítással egyetemben. A tárlat többi része pedig fent van az első emeleten, a különgyűjteményi osztály kiállító termében” – mutatott rá az osztályvezető.

Az előtérben korabeli fotók másolatait állították ki, amelyek a könyvtár épületét mutatják be a kezdetektől napjainkig. Az előcsarnokban láthatjuk, hogy milyen fázisokon ment át az épület az évek során, valamint a tervet is, hogy hogyan fog majd kinézni, ha elkészül az új, szabadpolcos raktárépület, ahol a diákok saját maguk barangolhatnak és válogathatnak majd a polcokon levő kötetek közül.

Nők és gyerekek is építették

Győrfi Dénes elmondta, a könyvtár helyén egy kert volt, ideális elhelyezkedéssel az új könyvtár épületének felépítéséhez, az egyetem főépülete és a klinika között. A telket 1904-ben vásárolták meg és 1906-ban elkezdték építkezést. A terv és a jelenlegi épület eltér egymástól, mert az akkori igazgató, Erdélyi Pál irodalomtörténész lemondott a szolgálati lakásokat magába foglaló épületrészről, hogy minél több pénz maradjon a könyvtár berendezésére, bútorzatára.

A különböző irodák és olvasótermek az évek alatt több funkciót is betöltöttek. A jelenleg az alagsorban elhelyezkedő kölcsönző részleg a két világháború között népkönyvtárként szolgált, majd marxista olvasóterem lett belőle. „Ebből lett egy nagy probléma, mert pártutasításra nagyon rövid időn belül fel kellett költöztetni a marxista, leninista olvasótermet a legfelső emeletre, mivel a párt azt nem fogadhatta el, hogy az ő hivatalos ideológiáját képviselő terem legalul legyen az épületben” – mesélte Győrfi Dénes. Rámutatott, a történelmi fényképeken megfigyelhető, hogy az 1960-ban épült raktár építkezésén leginkább nők segédkeztek. Magának a könyvtárnak a felépítésén 1906-ban pedig 12-13 éves fiúk és lányok dolgoztak, mivel a kőművesek akkoriban sztrájkoltak, a vállalkozók pedig más településekről hoztak gyerekeket, hogy az építkezés ne álljon le.

Nem csak dokumentumok, műtárgyak is

Az épület első emeletén a képek és dokumentumok kronológiai sorrendben mutatják be a könyvtár történelmének mérföldköveit. Az első fényképen a Jezsuita Kollégium épülete van, amelyben létrehozták az első egyetemi könyvtárat 1872-ben, Győrfi Dénes szerint itt vannak a könyvtár gyökerei. A kiállításon megtekinthetjük az egykori igazgatók portréit, a könyvtár első használati szabályzatát, amelyet gyöngybetűkkel, kézzel írtak, valamint az első nyomtatott katalógust is, ami az 1890-es évekből származik.

Megnézhetjük az első és második világháborúban elszállított értékes könyvek és kéziratok listáját. Az 1916-ból fennmaradt dokumentumból kiderül, hogy a könyvtárosok Budapestre szállították a könyvek egy részét, amelyek 1918-ban hiánytalanul visszakerültek Kolozsvárra. Ezután a román kormány átvette a könyvtár igazgatását, Eugen Barbul lett az első román igazgatója az intézménynek. A második világháború során kiürítették a könyvtár legfelső emeletét és elszállították a könyveket, viszont ezúttal Szebenbe vitték őket.

„1922-ben került be az egyik legértékesebb könyv- és kéziratadomány a könyvtárba” – mondta Győrfi Dénes. Ez nem más, mint a Sion-adomány, amely több, a román történelemre vonatkozó könyveket, metszeteket, kéziratokat, térképeket és lenyomatokat tartalmazott, valamint műtárgyakat. A tárgyak között megtekinthetjük Erzsébet királynőnek, Carmen Sylvának a zsebkendőjét és kötetét miniatűr kiadványban, de megcsodálhatunk 20. századi báli táncrendeket is. „A hölgyek ezeket a csuklójukra kötözve viselték, és általuk jelezni tudtak a gavalléroknak, annak függvényében, ahogyan tartották őket” – magyarázta az osztályvezető. Emellett megnézhetjük Vasile Alecsandri cigaretta tárcáját és egy szakállfésűt is, melynek gazdája 1825-ben hunyt el.

Láthatjuk, hogyan nézett ki egy könyvtáros asztala, rajta korabeli tárgyakkal: papírvágó késsel, írógéppel, tollal, eredeti lámpával. Győrfi Dénestől megtudtuk a diákoknak akkoriban háromlábú, míg a professzoroknak négylábú szék dukált, ezzel is jelezve a hierarchiát.

„A tárlaton azért is hangsúlyozzuk ki az egykori alkalmazottakat, mert nagyon sok jeles tudós, író dolgozott a könyvtárban” – hívja fel a figyelmet az osztályvezető. Ilyen volt Jakó Zsigmond történész professzor, Kelemen Lajos jeles történettudós, levéltáros vagy Köpeci Sebestyén József heraldikus, címerfestő. A könyvtárban dolgozott Lucian Blaga román költő is, aki itt fordította le Goethe Faustját, ezért viseli az egyik terem a Faust barlangja nevet, ahol a mű fordításán fáradozott a költő.

A tárlaton Lucian Blaga kézirata mellett olyan különlegességekre bukkanhatunk, mint Charles Darwin természettudós, Carl Gustav Jung pszichiáter vagy Edmund Husserl filozófus kézzel írott levelei.  

Az osztályvezető szerint „a könyvtár Kolozsvár egyik szíve, mivel a tudást pumpálja, és minden irányba közvetíti, immár 150 éve”.

A tárlatot július 14-éig ingyenesen lehet megtekinteni az Egyetemi Könyvtárban.