Ukrajna kész a semlegességről és a biztonsági garanciákról tárgyalni, de a demilitarizálásról és „nácitlanitásról”, valamint az orosz nyelv védelméről nem – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz sajtónak az országa elleni háború kezdete óta adott első interjújában, amelyet vasárnap este közölt a Lettországban szerkesztett, orosz és angol nyelvű Meduza hírportál.

Az ukrán elnök rosszallását fejezte ki amiatt, hogy az orosz fél a nyilvánosságnak is kiszivárogtatott ultimátumban fogalmazta meg a Kijevvel szembeni tárgyalási pozícióját. Az orosz nyelv védelmével kapcsolatban azt mondta, hogy „a háború minden napja megkérdőjelezi még a fogalmát is annak, hogy mi is az orosz nyelv”.

„Az emberek ezt nem akarják majd. Az emberek nem akarnak majd (oroszul) olvasni, mozit nézni, beszélni” – vélekedett az elnök.

Zelenszkij azt állította, hogy Ukrajnában mindenki olyan nyelven beszél, amilyenen csak akar. A kölcsönös tisztelet szükségességéről beszélt a szomszédos országok esetében, arról, hogy Kijev a történelem, a nyelv és a kulturális örökség iránti „tükörtiszteletet” rögzítő megállapodásokat kíván kötni velük.

„Szóval, mit jelent ez? Hogy ne játszadozzunk tovább, ahogy a magyarok is játszadoznak ezzel egy kicsit, de kevesebbet, Oroszország pedig többet. Ne játszadozzunk tovább az iskolabezárással Ukrajnában. Ha orosz iskolát akarnak, ha valaki oroszul akar tanulni – magániskolát, tessék, nyissanak, de azzal a feltétellel, hogy ha önök nálunk nyitnak egyet, mi önöknél nyitunk” – fogalmazott az államfő.

Leszögezte, hogy szerinte Oroszországban az orosznak, Ukrajnában az ukránnak kell lennie az államnyelvnek.

Azt mondta, hogy a legfontosabb pontban, a biztonsági garanciák, a semlegesség, és a nem-nukleáris státus kérdésében Kijev készen áll a megegyezésre. „Ha jól emlékszem, emiatt kezdték a háborút” – hangoztatta.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a megállapodást parlamenti ratifikációval és néhány hónapon belül referendumon kell megerősíteni, amelyet kezeseknek kell garantálniuk, és amely szerinte csakis az orosz csapatkivonás után lehet legitim. Az ukrán alkotmányban a szükséges változtatásokhoz a hatályos jogrend értelmében két ülésszak, vagyis egy teljes év szükséges.

Az ukrán államfő ismételten személyes találkozót szorgalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Úgy vélekedett, hogy Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország az érintettség okán nem lehet a tárgyalások helyszíne.

Azt mondta, hogy egyelőre nem érti teljesen a békefenntartók Ukrajnába vezénylésére vonatkozó lengyel javaslatot. Hozzátette: lengyel partnereinek elmagyarázta, hogy országának nincs szüksége egy befagyasztott konfliktusra a területén.

Zelenszkij cáfolta a Donyec-medence visszafoglalásának tervét

Hamisítványnak nevezte azt az állítólagos parancsot, amelyet az orosz védelmi tárca szerint Mikola Balan vezérezredes, az ukrán nemzeti gárda parancsnoka írt alá, és amely Moszkva szerint annak bizonyítéka, hogy Kijev erőszakkal készült visszafoglalni a szakadároktól a Donyec-medencét. Azt állította, hogy minden készülő ukrán támadásra vonatkozó dokumentum hamis, és Kijev sem a Donyec-medence, sem a Krím ellen nem akart támadást indítani.

Felhívta a figyelmet arra, hogy nemrégiben az az álhír kezdett el keringeni, miszerint már elkészültek a kitüntetések, amelyeket a Krím visszafoglalásában részt vevő katonák kaptak volna. Rámutatott, hogy ezekhez járó okleveleken az ő nevét, adományozói minőségben, V. A. Zelenszkijként tüntették fel, amelyből az A az apai nevének rövidítése lenne. Mint mondta, helyesen az O betűt kellett volna használni, ukrán módra, az Olekszandr név után, nem pedig a név orosz megfelelőjének, az Alekszandr-nak a rövidítését.

Viccnek nevezte az állítást, miszerint Ukrajnában katonai biolaboratóriumok működnek. Mint mondta, Ukrajnának emellett nukleáris és vegyi fegyvere sincsen.

Ukrajna katonai célját a minél kevesebb áldozatban, a háború időtartamának lerövidítésében és az orosz erőknek a február 24-i támadás előtti „kompromisszumos területekre” való visszavonulásában nevezte meg. Az állította, hogy az orosz erőknek mintegy 20 ezer katonájuk esett el. (Az orosz vezérkari főnök első helyettese pénteken 1351 halottat ismert el.)

Eljárás indult az interjú készítésében részt vevő orosz lapok ellen

Zeleneszkij a Meduza mellett a Kommerszant és a Novaja Gazeta című lap, valamint a betiltott Dozsgy kérdéseire is válaszolt a Zoomon adott interjúban, amelyet egy időben, vasárnap este kívántak megjelentetni. Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) azonban felszólította az orosz médiát, hogy ne tegye közzé az interjút, és „ellenőrzést” indított a „felelősség mértékének megállapítására”.

A Roszkomnadzor vasárnap blokkolta a német Bild bulvárlap és Alekszandr Nyevzorov orosz újságíró honlapját, tömeges rendbontásra, szélsőségességre, valamint jogellenes tömegakciókban való részvételre szólító felhívás címén.