Vlagyimir Putyin orosz elnök a Recep Tayyip Erdogan török államfővel folytatott csütörtöki telefonbeszélgetés során kifejtette, milyen feltételeket szab az Ukrajnával való békekötéshez – számolt be a BBC nemzetközi hírportálja.

Törökország erőfeszítései, amelyekkel közvetítő szerepre törekedett Oroszország és Ukrajna között, kifizetődni látszanak. Vlagyimir Putyin elnök csütörtök délután telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, amely során kifejtette, hogy Moszkva pontosan miket szabna az ukránokkal kötendő béke feltételéül. Röviddel a két elnök telefonbeszélgetése után a BBC World külpolitikai szerkesztője, John Simpson interjút készített Erdogan vezető tanácsadójával és szóvivőjével, Ibrahim Kalinnal. Kalin tagja volt annak a szűk körű török delegációnak, amely jelen lehetett az orosz és a török elnök telefonos megbeszélésén.

Elmondása szerint az orosz követelések két kategóriába sorolhatók, melyek közül négy követelést „nem túl nehéz teljesíteni Ukrajna számára” a török államfő vezető tanácsadója szerint. Moszkva szerint a legfontosabb, hogy Ukrajna deklarálja katonai semlegességét, és ne csatlakozzon a NATO-hoz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyébként utóbbiról már lemondott – hívta fel a figyelmet a BBC szerkesztő-riportere.

Moszkva feltétele továbbá, hogy Ukrajnában leszerelési folyamat menjen végbe, amely garantálná, hogy nyugati szomszédja a jövőben ne jelentsen fenyegetést Oroszország számára. Az oroszok szerint fontos feltétel az is, hogy „meg kell védeni az orosz nyelvet” Ukrajnában.

A BBC szerkesztője szerint a negyedik pont, amit Putyin következetesen „Ukrajna nácitlanításának” nevez, mélyen sértő Zelenszkij számára, aki zsidó származású, és több felmenője vált a holokauszt áldozatává. Ibrahim Kalin azonban úgy véli, hogy Zelenszkij számára ez a feltétel „könnyen elfogadható lenne”. „Talán az is elég lesz, ha Ukrajna elítéli a neonácizmus minden formáját, és ígéretet tesz arra, hogy fellép az ilyen eszmék ellen” – fogalmazott a török elnök szóvivője.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Eredménytelenül zárult az orosz és az ukrán külügyminiszter találkozója

Az orosz és az ukrán külügyminiszter, Szergej Lavrov és Dmitro Kuleba csütörtöki, törökországi találkozója nem hozott érdemi előrelépést a tűzszünet és a mariupoli humanitárius folyosó kialakítása ügyében – számolt be róla a The Guardian.

orosz–ukrán háború tűzszünet Szergej Lavrov Dmitro Kuleba tárgyalások Törökország

A második kategóriába tartozó kérdések jelentik a komoly nehézséget. Putyin elnök a csütörtöki telefonbeszélgetés során azt mondta, ezek rendezéséhez „személyes tárgyalásokra lesz szükség” közte és Zelenszkij között. Zelenszkij már korábban közölte, hogy kész találkozni orosz hivatali partnerével, és négyszemközt tárgyalni vele.

Moszkva sosem utasította el Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának lehetőségét, ám előre szeretné tudni, hogy mi szerepel majd a napirendjén, és hogy milyen eredmény várható tőle – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva.

Simpson szerint Kalin sokkal kevésbé fogalmazott konkrétan ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, csupán annyit mondott, hogy a kelet-ukrajnai Donbász hovatartozásáról van szó, amelynek egyes részei már elszakadtak Ukrajnától, valamint a Krím státuszáról. Feltételezések szerint Moszkva azt követeli, hogy az ukrán kormány engedjen át bizonyos kelet-ukrajnai területeket Oroszországnak, ebben a kérdésben azonban elhúzódó, heves vitákra lehet számítani.

Másik feltételezések szerint Moszkva azt akarja, hogy Ukrajna hivatalosan is ismerje el, hogy a Krím-félsziget – amelyet Oroszország 2014-ben erőszakkal annektált – most már ténylegesen is Oroszországhoz tartozik. A BBC szerkesztője rámutat, hogy Putyin elnöki hatalomra kerülése előtt aláírt egy nemzetközi szerződést, amelyben elfogadta, hogy a Krím Ukrajna része, ezért csak abban bízhat, hogy a Krím-félszigetet megszállása alatt tartja az orosz hadsereg.