Oroszország gazdasága mindenképpen alkalmazkodni fog a nyugati szankciók teremtette új realitásokhoz, de a strukturális változások az árak és a munkanélküliség átmeneti emelkedéséhez vezethetnek – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai gazdasági videókonferencián.

„Az orosz gazdaság mindenképpen alkalmazkodni fog az új realitásokhoz. Megerősítjük technológiai és tudományos szuverenitásunkat. További forrásokat irányítunk a mezőgazdaság, a gyártás, az infrastruktúra és a lakásépítés támogatására. A gyorsan növekvő, dinamikusan fejlődő nemzetközi piacokra tekintettel tovább fogjuk fejleszteni a külkereskedelmi kapcsolatokat” – mondta Putyin.

„Kétségtelen, hogy az új realitások mélyreható strukturális változásokat igényelnek gazdaságunkban, és hadd ne titkoljam, ezek nem lesznek könnyűek, az infláció és a munkanélküliség átmeneti emelkedéséhez vezetnek – mondta. – Ebben a helyzetben a mi feladatunk az, hogy minimalizáljuk az ilyen kockázatokat, és ne csak szigorúan teljesítsük az állam minden szociális kötelezettségét, hanem új, hatékonyabb mechanizmusokat is indítsunk a polgárok és jövedelmeik támogatására.”

Megjegyezte, hogy az orosz jegybank deviza-tartalékai egy részének jogtalan külföldi befagyasztása megkérdőjelezi az úgynevezett első osztályú eszközök megbízhatóságát. „Valójában mind az Egyesült Államok, mind az EU nagyon is valóságos mulasztást jelentett be az Oroszországgal szembeni kötelezettségeinek teljesítésében. Ma már mindenki tudja, hogy a pénzügyi tartalékokat egyszerűen el lehet lopni – fogalmazott Putyin. – És ezt látva sok ország a közeljövőben elkezdheti, és biztos vagyok benne, hogy el is kezdi a papíralapú vagy digitális megtakarításait valódi tartalékokká konvertálni, áruk, föld, élelmiszerek, arany és más valós eszközök formájában. Ez pedig csak növelni fogja a hiányt ezeken a piacokon."

Putyin megfogadta, hogy Oroszország, a Nyugattal ellentétben, tiszteletben tartja a külföldi vállalatok tulajdonjogát és azok, amelyek a maradás mellett döntenek, a jövőben biztos további fejlődési lehetőségeket kapnak. Az orosz elnök azt mondta, hogy a szövetségi költségvetés bevételei elegendőek a tervezett projektek finanszírozására, és a központi banknak nem kell majd beindítania a bankóprést. „Most nem a pénz a probléma, megvannak a források. A legfontosabb nehézségek az alkatrészek, a berendezések és az építőanyagok szállításával, valamint a kivitelezők munkájának megszervezésével kapcsolatosak” – mondta.

Kapcsolódó

Az EU kész újabb súlyos szankciókat elfogadni Oroszország ellen

Emmanuel Macron francia államfő pénteken megerősítette, hogy az Európai Unió kész „újabb masszív szankciókat” elfogadni Oroszországgal szemben, amennyiben folytatja a háborút Ukrajna ellen.

orosz–ukrán háború Európai Unió szankciók

A legfontosabb feladatnak az áruk megfizethetőségét nevezte, mindenekelőtt az alapvető árucikkek, a gyógyszerek és gyógyászati termékek esetében. Mint mondta, azonnal meg kell oldani a logisztikai és egyéb objektív problémákat, amelyek az árak megugrásához vezethetnek. Ugyanakkor óvta a hatóságokat a kézi árszabályozástól, hogy biztosítva legyen az áruk elérhetősége a fogyasztói piacon. Azt hangoztatta, hogy az árak stabilizálását a kínálat növelésével kell elősegíteni, többek között az exporttermékek hazai piacra történő átirányításával. „Ennek objektíven alacsonyabb árakhoz kell vezetnie az országon belül, beleértve a benzin, a gázolaj, a bitumen, a fémek és más exportáruk árát is” – mondta Putyin.

Hangsúlyozta, hogy nem lesz probléma a szövetségi költségvetésből történő finanszírozás. Putyin azt is javasolta, hogy a kormány fontolja meg az útépítésen felüli infrastrukturális projektek elindítását is ebben az évben és növelje meg az orosz vállalatoktól történő beszerzések volumenét, például a tömegközlekedés terén. Indítványozta, hogy a kabinet növelje az állami megrendelések keretében fizetendő előlegek összegét legalább a szerződés értékének 50 százalékára, és csökkentsék az ilyen szerződések szerinti fizetési határidejét hét napra.

Az oroszok meg tudják különböztetni a hazafiakat az árulóktól

Putyin szerint a Nyugat megpróbálja meggyengíteni Oroszországot, és ebben „nemzetárulók” segítik, akik „mentálisan” az országukon kívül vannak, az oroszok azonban meg tudják különböztetni a hazafiakat az árulóktól, és a nép „megtisztulása” tőlük segít az állam megerősödésében. Putyin a Rosszija 24 televízióban sugárzott beszédében azt hangoztatta, hogy az úgynevezett kollektív Nyugat „képmutató beszédei és jelenlegi cselekedetei” mögött „ellenséges geopolitikai célok” húzódnak meg, mert a Nyugatnak nincs szüksége erős Oroszországra. Emlékeztetett arra, hogy a nyugati országok „támogatták a szeparatizmust, a terrorizmust, bátorították a terroristákat és banditákat az Észak-Kaukázusban”. Ez szerinte kísérlet volt Oroszország szétmorzsolására, területi integritásának megsértésére. „Akkor sem sikerült, most sem fog sikerülni” – szögezte le az államfő.

Szerinte az orosz nép „mindig meg fogja tudni különböztetni az igazi hazafiakat a gazemberektől és az árulóktól, és egyszerűen kiköpi őket, mint a véletlenül bekapott muslincát”.  Putyin azt mondta, hogy nem ítéli el azokat, „akiknek villájuk van Miamiban vagy a francia Riviérán, akik nem tudnak lemondani a libamájról, az osztrigáról vagy az úgynevezett nemi szabadságjogokról”. De sokan közülük „eredendően, mentálisan ott vannak”, és nem Oroszország oldalán, és ez szerintük egy „magasabb kasztba” tartozás jele. „Az ilyen emberek az anyjukat is eladnák, csak hogy ennek a nagyon felső kasztnak az előszobájában ülhessenek” – mondta az elnök. De szerinte ennek a „felső kasztnak” ezekre az emberekre jobb esetben „fogyóeszközként” van szüksége ahhoz, hogy maximális kárt okozzon az orosz népnek.

Putyin a náci Németországban elkövetett antiszemita pogromokhoz hasonlította az oroszokkal szembeni külföldi fellépést. „A politikai korrektségről, a magántulajdon sérthetetlenségéről és a szólásszabadságról szóló tirádák egy csapásra lehullottak, még az olimpiai elveket is eltiporták, és nem restelltek az (orosz) paralimpikonokkal leszámolni (hazájuk vezetése helyett)” – mondta. Nehezményezte, hogy sok nyugati országban embereket csak azért, mert Oroszországból származnak, zaklatnak, megtagadják tőlük az orvosi ellátást, kitiltják gyerekeiket az iskolából, a szüleiket megfosztják a munkától, betiltják az orosz zenét, kultúrát, irodalmat. Álláspontja szerint a Nyugat azzal, hogy megpróbálta „eltörölni” Oroszországot, „az illendőség minden álarcát letépte magáról, arcátlan módon kezdett viselkedni, és megmutatta valódi természetét”.

„Egyszerűen kikívánkozik az analógia azokkal az antiszemita pogromokkal, amelyeket a nácik követtek el Németországban az 1930-as években, majd később azzal, hogy Hitler számos európai országbeli csatlósával agressziót követett el hazánk ellen a második világháborúban” – mondta Putyin. Értékelése szerint a Nyugat Moszkvával szembeni szankciós politikája az agresszió minden jegyét magán viseli. „Az ilyen lépések, amelyeknek a célja gyakorlatilag embermilliók életének megkeserítése, magukon hordozzák a gazdasági, a politikai és az információs eszközökkel történő agresszió minden totális és leplezetlen jelét. A nyugati politikai elit még csak nem is rest erről nyíltan beszélni” – hangoztatta.

Volt orosz kormányzati tanácsadó szerint az orosz gazdaság 20-30 évet eshet vissza

Az orosz gazdaság 20-30 évet eshet vissza, és Vlagyimir Putyin orosz elnök a saját rezsimjét sodorta veszélybe Ukrajna megtámadásával – mondta kedden az AFP hírügynökségnek adott interjúban Szergej Gurijev közgazdász, az orosz kormány volt gazdasági tanácsadója, aki 2013-ban Franciaországba menekült.

„Putyinnak sikerült romba döntenie az orosz gazdaságot néhány hét alatt” – jelentette ki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) korábbi vezető közgazdásza, aki jelenleg a párizsi Science Po politikatudományi egyetem oktatója. Úgy vélte, a nyugati szankciók miatt „hatalmas recesszió” következik Oroszországban, és az ország „várhatóan” fizetésképtelenné válik.

Az 50 éves Gurijev a 2010-es évek elején az orosz kormány egyik tanácsadója volt, részt vett az orosz Szberbank vezetésében, és számos, Vlagyimir Putyin elnök politikáját bíráló írást jelentetett meg a hazai és a nemzetközi sajtóban, ami miatt egyre inkább veszélyben érezte magát a hazájában, ezért 2013-ban Franciaországba emigrált.

Szergej Gurijev szerint „az elmúlt nyolc évben az orosz gazdaság stagnált. De amivel most néz szembe, az az orosz gazdaságot húsz-harminc évvel fogja visszavetni a háztartások bevételeit és a gazdaság struktúráját illetően”.

Vlagyimir Putyin a közgazdász szerint „lerövidítette a rezsimje várható életkorát” az Ukrajna ellen „rosszul kiszámított” támadással. Úgy látja, hogy Vlagyimir Putyin „rosszul tájékozott, túlbecsüli az orosz hadsereg erejét, és alábecsüli az ukránok eltökéltségét a harcra, és a nyugatiak egységét is alábecsüli”. Az orosz szakember szerint nagyon nehéz számszerűsíteni az Oroszország elleni szankciók hatásait. Emlékeztetett arra, hogy az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő az elmúlt napokban az orosz GDP 6,2 százalékos zsugorodását jelezte az idei évre, de a közgazdász szerint a „sokk ennél nagyobb is lehet”.

Kapcsolódó

Az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot

Az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot, ezzel újabb nyomást gyakorolva Moszkvára az ukrajnai invázió megtorlásaként – jelentette be kedden, a Fehér Házban elmondott beszédében Joe Biden amerikai elnök.

orosz–ukrán háború Amerikai Egyesült Államok Joe Biden szankciók embargó Oroszország

„Teljesen ismeretlen területen járunk. Oroszország integrálódott a világ gazdasági rendszerébe. Ha leválasztjuk róla, sok minden összetörik. Nem tudni, hogyan fog működni a gazdaság a tajvani félvezetők nélkül vagy az oroszországi Boeing és Airbus repülőgépek karbantartása nélkül – fogalmazott. – Sok vállalkozó számára az élete projektje megy tönkre a rubel összeomlása és a számos tehetség távozása miatt.” Véleménye szerint ugyanakkor nem szabad lassítani a szankciókat, de úgy véli, hogy „amennyiben a szankciók célja Putyin háborújának megfékezése, akkor Európának nem lesz más választása, mint nem vásárolni több orosz olajat”.

Miután több uniós tagállam is elzárkózik az orosz gázimport leállításától, hiszen gázellátásuk nagy mértében az orosz gáztól függ, a közgazdász szerint az olajembargó mérhetne jelentős csapást azokra a forrásokra, amelyekből Moszkva finanszírozza a háborút. „Ha minden nyugati ország csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez, az Kínát is arra ösztönözheti, hogy kövesse őket az olajembargóban, és megfossza Vlagyimir Putyint a forrásaitól a brutális háborúja folytatásához” – mondta az orosz közgazdász.