Emmanuel Macron francia államfő pénteken megerősítette, hogy az Európai Unió kész „újabb masszív szankciókat” elfogadni Oroszországgal szemben, amennyiben folytatja a háborút Ukrajna ellen.

„Ha a dolgok folytatódnak katonai téren, ha (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) folytatja a bombázásokat, ostrom alá veszi Kijevet, ha folytatja a háborús jeleneteket, újabb szankciókat fogadunk el, beleértve a masszív szankciókat is” – jelentette ki pénteken a francia elnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozóját lezáró sajtótájékoztatón Versailles-ban.

„Készen vagyunk a büntetőintézkedésekre, azokon túl is, amelyeket eddig foganatosítottunk. (...) Semmi sem tilos és semmi nem tabu” – tette hozzá.

Emmanuel Macron megerősítette, hogy az EU a végsőkig támogatja Ukrajnát. Hozzátette: „Folytatjuk a nyomásgyakorlást Oroszországra, folytatjuk a párbeszédet (Olaf Scholz) német kancellárral karöltve”. Jelezte azt is, hogy néhány óra múlva beszélnek ismét Vlagyimir Putyin orosz elnökkel telefonon, a tűzszünet elérése érdekében, valamint kérni fogják az orosz csapatok kivonását Ukrajnából.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón jelezte, hogy a tagállami vezetőktől mandátumot kapott az orosz gazdaságot sújtó újabb szankciós csomag kidolgozására, ami a negyedik ilyen csomag lesz.

„Ahogy a francia elnök mondta, eltökéltek vagyunk a szörnyű agressziónak megfelelően válaszolni, és határozottak leszünk a válaszunkban” – mondta Ursula von der Leyen. Emmanuel Macron elmondta, hogy szándékosan „őrzi meg a stratégiai kétértelműséget” a jövőbeni szankciókat illetően. Azt is megerősítette, hogy az Európai Unió előkészíti azon javaslatát, amely alapján 2027-ig leválhat az orosz fosszilis energiákról.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője már reggel jelezte, hogy az Ukrajnának biztosított fegyverek európai finanszírozásának megduplázását javasolta. A finanszírozást az Európai Unió az Európai Békekeretből biztosítja.

Az uniós tagországok külügyminiszterei február végén már elfogadtak egy 500 millió eurós támogatási csomagot az ukrán fegyveres erők képességeinek és ellenálló képességének a megerősítéséhez Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megvédése, valamint a polgári lakosság védelme érdekében. Ezt az összeget javasolja most Brüsszel egymilliárd euróra emelni.

A támogatás révén különböző felszereléseket és készleteket, egyebek között – az eddigi legelső alkalommal – halált okozó fegyvereket és felszereléseket finanszíroznak majd az ukrán fegyveres erők számára.

Ukrajna olyan felszereléseket kért, mint például légvédelmi rendszerek, páncéltörő rakéták, amelyekkel sikeresen megfékezhető az orosz harckocsik előretörése Ukrajnában, valamint csökkenthető az orosz erőfölény az ukrán légtérben.

Az eszközöket összehangolt módon Lengyelországba szállítják, amely az ukrán kormánynak nyújtandó katonai segítség központja lett. Innen indulnak a szállítmányok Ukrajna felé. A francia elnök arra is figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború miatt Európa és Afrika „nagyon mélyen destabilizálódhat élelmezési téren” a következő egy-másfél évben.

„Újra kell értékelnünk a termelési stratégiáinkat az európai élelmezési stratégiánk megvédésére, de Afrikát illetően is, mert különben több afrikai ország is érintett lesz a következő 12-18 hónapban, erre is fel kell készülnünk” – fogalmazott, arra utalva, hogy Ukrajna a világ egyik legjelentősebb gabonatermelője.

„Érzékeljük, hogy az élelmiszer-ellátásunk, a védelmünk mennyire szuverenitási kérdés. Meg akarjuk választani a partnereinket, és nem akarunk tőlük függni” – hangsúlyozta Emmanuel Macron. Azt is jelezte a francia elnök, hogy a védelmi politika terén „meg kell határozni a szükséges beruházások összegét”. Ezen a területen májusig elkészül az európai stratégia – mondta a francia elnök.

„Az ukránok rendkívüli példát mutatnak bátorságból. Mi nem háborúzunk Oroszországgal, de támogatjuk Ukrajnát” – szögezte le Emmanuel Macron. „Nekünk is ki kell vennünk a részünket, és bátraknak kell lennünk a történelmi döntésekben, és vállalnunk kell azt is, hogy a demokráciánk megvédésének ára van” – tette hozzá.

Ursula von der Leyen és Macron üdvözölte azt is, hogy London könnyíti a jövő héttől a Nagy-Britanniában élők ukrajnai rokonai számára a brit beutazási és tartózkodási engedély kérelmezését, amelynek hosszadalmas eljárását több európai ország is bírálta. „Ez jó lépés jó irányban” – mondta az Európai Bizottság elnöke, míg Emmanuel Macron megköszönte London „az első lépését”, jóllehet szerinte „még van teendő”.

London az ukrajnai háború kezdete után indította el családegyesítési programját, s a Nagy-Britanniában élők ukrajnai rokonainak, akik a családegyesítési program keretében csatlakozni kívánnak hozzátartozóikhoz, jövő keddtől nem kell előre lefoglalt időpontokban személyesen megjelenniük a kijelölt vízumkérelem-beadási központokban, amelyeknél a jelenlegi szabályozás alapján még a beutazás előtt biometrikus azonosító adatokkal – például ujjlenyomattal – kell igazolniuk kilétüket, hanem az egész vízumkérelmi eljárás az esetek többségében online felületeken lesz intézhető.

Gérald Darmanin francia belügyminiszter számos alkalommal bírálta Nagy-Britannia „teljesen alkalmatlan válaszát és humanizmusának hiányát” az észak-franciaországi Calais-ban összegyűlt ukrán menekültekkel szemben, akik a La Manche csatorna túloldalára, a Nagy-Britanniában élő hozzátartozóikhoz szeretnének átjutni.