Születésének 100. évfordulója alkalmából október 5-én és 6-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kolozs Megyei Levéltár tudományos konferencia keretében emlékezik meg Kiss András romániai magyar levéltáros, történész és jogtörténész személyiségéről és munkásságáról.

Elsősorban Kiss András intézményszervező, tudományos és szakmai utánpótlásnevelő tevékenységéről emlékeznek meg azon a két napos konferencián, amelyet október 5-6-án szervez az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kolozs Megyei Levéltár. Az eseményen bemutatásra kerülnek az általa is folytatott jog-, intézmény-, társadalom-, város- és mentalitástörténeti kutatások területén elért új eredmények is, amelyek az ünnepelt kutatásait folytatják és egészítik ki.

Kiss András három és fél évtizeden keresztül a Kolozsvári Állami Levéltárnak, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesület újraindulását követő két évtizedének volt meghatározó alakja, ezért is döntöttek úgy a szervezők, hogy az EME mellett társszervező a Román Nemzeti Levéltár Kolozs Megyei Levéltára is, ahol Flóra Ágnes vállalta a szervezői munkálatokat. Pakó László, az EME Jakó Zsigmond Kutatóintézetének munkatársa, a konferencia másik szervezője megkeresésünkre elmondta, a konferencia programja öt tömb köré szerveződik: az első tömbben a köszöntők hangzanak el, valamint néhány további előadás Kiss Andrásról fog szólni, visszaemlékezések lesznek pályatársak részéről. Lesz, aki a Román Nemzeti Levéltárban általa eltöltött időszakra fog emlékezni, más Kiss András és az EME újraindulásáról beszél majd, és olyan is lesz, aki Kiss András kutatásairól vagy iratmentő tevékenységéről fog előadást tartani.

Boszorkányság, népi hiedelemvilág és jog

A konferencia első napján egy olyan tömb is helyet kapott, amelyben olyan kutatók adnak elő, akiknek sokat segített pályájuk kezdetén Kiss András. Ezek az előadások inkább Kolozsvár történetéhez fognak kapcsolódni, hiszen ezt a témát Kiss András is intenzíven kutatta. Később három előadásra kerül sor a boszorkányperekről, tetemrehívás jogszokásáról és a váltott gyermek hiedelemről, hiszen Kiss Andrásnak fontos kutatási területe volt a boszorkányság, népi hiedelemvilág és a jog összekapcsolódása.

A rendezvény második napján egy olyan tömb lesz, ahol inkább jogtörténethez kapcsolódó előadásokra lehet számítani, olyan témákban, mint a magyar jogi szaknyelv formálódása a 16-17. században, vagy a Kolozsvári prókátorok a 17. században. A legutolsó tömbben pedig a pályatársak olyan előadásokat tartanak, amelyek már nem kapcsolódnak szorosan Kiss András kutatásaihoz, viszont a kutatókat rengeteg adattal, tanáccsal látta el és segítette az ünnepelt.

„Az írott örökség folyamatos feltárására és megőrzésére van szükség”

Pakó László úgy vélte, mivel 100 éve született és 9 éve hunyt el Kiss András, ezért az idei évforduló arra jó, hogy megemlékezzenek az emberről és kutatóról, elsősorban intézményszervező és utánpótlásnevelő tevékenységéről. Ugyanakkor, mint hangsúlyozta, az is nagyon fontos, hogy megmutassák, mik azok az eredmények, amik az ő tollából származnak, és az új eredményeket is, amit tanítványai az ő segítségével, irányításával kezdtek el. „Valahogy megpróbáljuk Kiss András munkásságát ezekkel az új kutatásokkal összekapcsolni, és számba vesszünk néhány tudományterület ismereteinek jelen állását, esetleg meglátjuk azt is, hogy mik azok a hiányosságok, amiket a továbbiakban pótolni kellene. Ezzel lényegében újabb kutatási irányokat is ki lehet jelölni. Ugyanakkor arra is figyelünk, hogy hangsúlyt fektessünk a levéltárra, mint szellemi örökségünknek a kevésbé ismert, de annál fontosabb intézményére” – magyarázta.

Pakó László szerint a konferencia a levéltári kutatások fontosságára hívja fel a figyelmet, ugyanakkor arra, hogy „az írott örökség folyamatos feltárására és megőrzésére van szükség”, mert „azáltal, hogy a múltat feltárjuk a mának, a jövőnek is fontos útbaigazítót tudtunk adni”. A szervező úgy vélte, Kiss András is valahogy mindig azt hangsúlyozta, hogy „úgy tanuljunk a múltból, hogy azzal irányt tudjunk mutatni a jövőnek is”, emiatt is figyelt nagyon arra, hogy az utánpótlásnevelés működjön, legyenek olyan kutatók, akik folytatják az elődök munkáit. „Úgy éreztük, hogy azokkal, akik tényleg sokat segített ebben a feladatban, összefogunk, és megpróbálunk egy kicsit Kiss Andrásra is emlékezni, és az általa végzett kutatásokra, így visszük tovább az emlékezetét, munkáját” – összegezte.

A konferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Román Nemzeti Levéltár Kolozs Megyei Levéltára szervezi, az előadásokra az EME központi előadótermében kerül sor a Jókai/Napoca út 2-es szám alatt. A teljes program ITT érhető el.