Hat hónappal az ukrajnai invázió kezdete után a Nyugat által hozott büntetőintézkedéseknek nem sikerült elszigetelniük Oroszországot. Az orosz javak még az Egyesült Államokba is áramlanak, párhuzamosan pedig Moszkva továbbra is hozzájut olyan nyugati technológiákhoz – például chipekhez –, amelyek nélkül elvileg nem tudná feltölteni az irányítottlőszer-készleteit.

Törökország vezető vállalkozói szövetsége levelet kapott múlt héten Wally Adeyemo amerikai pénzügyminiszter-helyettestől, aki szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben a mintegy 45 ezer tagot tömörítő üzleti csoport kapcsolatot létesít szankcionált orosz szervezetekkel és magánszemélyekkel. Később Adeyemo török kollégájával, Yunus Elitas pénzügyminiszter-helyettessel közölte az Egyesült Államok aggodalmát, hogy Oroszország Törökországot felhasználva próbálja megkerülni az ukrajnai háború miatt bevezetett nyugati szankciókat.

A NATO-tag Törökország elítélte az Ukrajna elleni inváziót – sőt a Recep Tayyip Erdoğan török elnök veje által irányított Bayraktar cég pilóta nélküli repülőgépei az ukrán ellenállás legfontosabb szimbólumává váltak –, ennek ellenére Ankara ellenzi a Moszkvával szembeni nyugati szankciókat. A török tengerparti üdülőket elözönlik a másutt nem szívesen látott orosz turisták, felpörgött a két ország közötti kereskedelem, és török vállalatok vásárolják fel az Oroszországból kivonuló nyugati cégek részesedését.

Özönlik a nyugati technológia

A Reuters összesítése szerint a háború első öt hónapjában az orosz csapatok több mint 3650 irányított rakétát és robotrepülőt lőttek ki ukrajnai célpontokra. Ezek a harci eszközök fejlett irányítórendszerek segítségével azonosítják és érik el a célpontjukat, ezért nemcsak költséges a pótlásuk, hanem nehezen beszerezhetők a gyártásukhoz szükséges alkatrészek.

Miután Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, a nyugati kormányok szankciók sokaságát vezették be azzal a számítással, hogy a büntetőintézkedések nyomán rövidtávon összeomlik az orosz gazdaság és vele az orosz hadigépezet. Az utóbbi célt szolgálta volna mindenekelőtt a csúcstechnológiák oroszországi exportjának tilalma.

Az ukrán vezérkar már március második felében közölte, hogy Oroszország csaknem teljesen kimerítette a rakétaállományát. Pár nappal később a Pentagon is megerősítette, hogy Oroszország kifogyni látszik a precíziós lőszerekből. Az utólagos fejlemények azonban mást mutatnak.

Fél évvel a háború kitörése után a teljes vagy részleges embargót nem hajtja végre több mint száz ország – amelyek együttesen a világ GDP-jének 40%-át adják –, és a szankciókat elrendelő nyugati országokból is áramlik Oroszországba a precíziós irányítású muníció gyártásához használt technológia.

Az Ukrajnára kilőtt és fel nem robbant orosz rakétákból kiszerelt elektronikai alkatrészeken –mikrokontrollereken, programozható chipeken és jelfeldolgozókon – a legnagyobb amerikai vagy német chipgyártók neve áll. „Az amerikai chipek nélkül az orosz rakéták és a legtöbb orosz fegyver nem működne” – mutatott rá egy ukrán forrás a Reutersnek nyilatkozva. A brit hírügynökség a Royal United Services Institute (RUSI) nevű londoni agytröszttel és az iStories oroszországi oknyomozó híroldallal együttműködésben vizsgálta a nyugati exportkorlátozások betartását, és megállapította, hogy Ukrajna megszállása óta több ezer nyugati számítógép-alkatrész szállítmány érkezett Oroszországba. A feladók főként jogosulatlan beszállítók voltak, de néhány gyártó is volt köztük.

Az ankét szerint sok elektronikai árucikk még mindig mentesül az exporttilalom alól, ha pedig mégsem, számos – főleg kelet-ázsiai – ország hajlandó viszonteladóként leszállítani azokat az oroszoknak. A Reuters által átnézett vámnyilvántartások szerint több mint 15 ezer nyugati elektronikai alkatrész-szállítmány jutott el Oroszországba a február 24-i ukrajnai invázió után május végéig. A gyártók között szerepelt az AMD, az Analog Devices, az Infineon, az Intel és a Texas Instruments. Az embargó hatékonyságát szemlélteti az egyik moszkvai számítógép-kereskedő, a Kvantech weboldalán olvasható hirdetés: „Figyelem! Normálisan dolgozunk. Raktáraink az EU és az Egyesült Államok szankciói ellenére készek felszerelést szállítani az Orosz Föderációból érkező vásárlóknak.” Az orosz weboldalon több mint féltucat vezető amerikai technológiai vállalat logója szerepel. Arra a kérdésre, hogy a Kvantech hogyan folytatja a nyugati számítástechnikai eszközök beszerzését, a cég képviselője azt mondta a Reutersnek, hogy ez „kereskedelmi titok”.

Egy korábbi ankét kiderítette, hogy néha az exporttilalom kijátszására elég hamis adatokkal kitölteni egy formanyomtatványt. Így került sugárzásálló (úgynevezett rad-hard) chipek sokasága Bulgária helyett Moszkvába 2014 után, amikor ezeknek a kifejezetten katonai célú eszközöknek az exportját megtiltották a Krím-félsziget annektálására adott válaszként.

Áramlik az orosz áru Amerikába

Ukrajna február 24-i lerohanásakor Joe Biden amerikai elnök fogadkozott, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei „fájdalmat okoznak”, és „megsemmisítő csapást mérnek” Vlagyimir Putyinra olyan kereskedelmi korlátozások révén, mint az üzemanyagok, a vodka vagy a gyémánt importjának tilalma. Az Associated Press (AP) szerint a két országba továbbra is szabadon áramlanak olyan áruk – elsősorban faipari termékek és fémek –, amelyek „behozatalának betiltása valószínűleg nagyobb kárt okozna” az Egyesült Államokban, mint Oroszországban. A washingtoni külügyminisztérium nemzetközi szankciókkal foglalkozó hivatalának vezetője el is magyarázta a hírügynökségnek: a szankciókat úgy kell kigondolni, hogy a lehető legnagyobb hatást fejtsék ki, de közben „lehetővé tegyék a globális kereskedelem működését is”. Ez a megközelítés éles kontrasztban áll az európai olaj- és gázszállítások betiltásának sürgetésével.

Az AP megállapítja: Amerikában valójában senki sem számított arra, hogy a kereskedelem leáll az invázió után. Mi több, a Biden-kormányzat egyenesen ösztönzi bizonyos orosz áruk – például a műtrágya – importját, és továbbra is érkeznek az Egyesült Államokba szállítmányok olyan termékekből, amelyeket nagy csinnadrattával betiltottak az invázió után, mint például az orosz olaj és a gáz.