Noha az érintettek, illetve a washingtoni kormányzat is vitatja, a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága kiterjed az izraeli politikai és katonai felelősökre. A szervezet a Gázai-övezetben élő palesztinok szándékos „kiéheztetése” gyanújával vizsgálódhat a tel-avivi kormány és az izraeli hadsereg egyes tagjai ellen.

A nemzetközi és az izraeli sajtóban nagy visszhangot kapott az értesülés, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancs kiadását fontolgatja vezető izraeli politikusok, köztük Benjámin Netanjahu miniszterelnök nevére. Ha ez bekövetkezik, az lényegesen lecsökkenti az izraeli politikai és katonai vezetők mozgásterét, ugyanis azonnal őrizetbe vehetik őket, mihelyt a bíróságban részes államok valamelyikének a területére lépnek. Az Amerikai Egyesült Államok nem tartozik utóbbiak közé, szemben a nyugati államok elsöprő többségével.

A hír éles reakciókat váltott ki Izrael, illetve a zsidó állam legfőbb nemzetközi szövetségese, Washington részéről is. „Izrael elvárja, hogy a szabad világ vezetői határozottan álljanak ki az ICC felháborító támadása ellen, amely Izrael önvédelemhez való eredendő joga ellen irányul” – jelentette ki Netanjahu az X közösségi platformon. Az izraeli kormányfő leszögezte: „történelmi léptékű gyalázat lenne”, ha a büntetőbíróság, vagyis a holokauszt nyomán létrehozott nemzetközi intézmények egyike most éppen a zsidó államot „állítaná a vádlottak padjára”.

Nemcsak Netanjahu, hanem a washingtoni kormányzat, vezető amerikai politikusok és a tengerentúli média nagy része is vitatja, hogy az ICC joghatósága kiterjedne az izraeli politikai és katonai felelősökre. Mike Johnson republikánus képviselőházi elnök kijelentette: egy ilyen „jogtalan lépés” közvetlenül aláásná az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit. Chuck Schumer, a demokrata szenátorok frakcióvezetője arról beszélt, hogy az ICC évtizedek óta elfogult Izraellel szemben.

Tizenkét republikánus szenátor fenyegető levélben szólította fel Karim Khan főügyészt, hogy gondolja meg alaposan a dolgot, mert ha célba veszi Izraelt, „mi is célba vesszük önt”. Khan közleményben reagált, és nevek vagy a konkrét ügy említése nélkül kérte a hivatala „hátráltatását, megfélemlítését vagy helytelen befolyásolását” célzó kísérletek beszüntetését.

A Római Statútum

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) 2002-ben jött létre hágai székhellyel, az 1998. július 17-én Rómában elfogadott statútum értelmében. Ellentétben a szintén Hágában székelő Nemzetközi Bírósággal (International Court of Justice, ICJ) nem az államok vagy népek felelősségét vizsgálja, hanem kizárólag egyénekét. Amikor tehát Netanjahu azzal próbál hárítani, hogy az ICC a vádlottak padjára állítaná Izraelt, nem is állhatna távolabb a valóságtól.

Eredetileg a bíróság joghatósága a népirtásra, az emberiesség elleni és a háborús bűntettekre terjedt ki. Egyelőre csak találgatni lehet, hogy milyen vád merülhet fel az izraeli döntéshozók ellen. A legvalószínűbb a népirtás gyanúja, legalábbis annak alapján, hogy a Hamász 2023. október 7-i mészárlása után az ICC legfőbb ügyésze többször is figyelmeztette a háborúskodó feleket, hogy tartózkodjanak az éhezés fegyverként való használatától. A statútum 7. cikke szerint „»kiirtás« alatt értendő különösen olyan életfeltételek szándékos előidézése, többek között a táplálékhoz és a gyógyszerhez jutás lehetőségétől való megfosztás, amely a népesség egy részének pusztulását okozhatja”. Másfelől a Netanjahu-kormány szélsőjobboldali tagjai a támadást követő hetekben több hajmeresztő kijelentést tettek, amit úgy is lehet értelmezni, hogy végső soron a Gázai-övezetben élő palesztin lakosság megsemmisítését szeretnék elérni.

Állam-e Palesztina?

Ami a területi joghatóság kérdését illeti, alapesetben az ICC olyan államok polgárai ellen vizsgálódhat, amelyek részesei a Római Statútumnak. De a bíróság akkor is gyakorolhatja joghatóságát, ha a bűntett elkövetésével vádolt személy nem egy részes állam polgára, viszont a kérdéses cselekmény egy részes állam területén történt. Izrael nem csatlakozott ugyan a Római Statútumhoz, viszont Palesztina igen. Ebből kifolyólag az ICC eljárást indíthat izraeli tisztviselők ellen olyan bűncselekményekben való közreműködésért, amelyeket az izraeli hadsereg követett el palesztin területen. Hasonlóképpen a bíróság vizsgálódhat az október 7-i izraeli mészárlás kapcsán, mivel a Hamász tagjai egy részes állam polgárai. Ugyanezt az elvet alkalmazták Oroszország esetében a 2022. februári, ukrajnai invázió után.

Másik kérdés, hogy államnak tekinthető-e Palesztina. Ezt nem csak izraeli politikusok, hanem az Egyesült Államok is vitatja. Egy korábbi állásfoglalásában a washingtoni külügyminisztérium – miközben csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az ICC a szűkös forrásait a „palesztin kérdésre” pazarolja – amellett érvelt, hogy a bíróságnak nincs területi joghatósága, mivel Izrael nem részese a Római Statútumnak, „a palesztinok pedig nem minősülnek szuverén államnak”, így nem szerezhetnek tagságot az ICC-ben. Csakhogy máris szereztek!

Szakértők szerint a Római Statútumhoz való csatlakozásnak nem feltétele a teljes jogú ENSZ-tagság. (Mellesleg a 193 ENSZ-tagállam közül 139 elismeri a palesztin államiságot.) A kérdést maga az ICC is vizsgálta korábban, és döntésében emlékeztetett, hogy Palesztina csatlakozása – függetlenül az általános nemzetközi státusától – a „szabályos és szokásos eljárást követte”.

Bár Izrael és a palesztinok viszonylatában nincs relevanciája, érdemes megemlíteni, hogy egy 2010-ben elfogadott felülvizsgálat alapján a Nemzetközi Büntetőbíróság az agresszió bűncselekményét is vizsgálhatja, igaz, korlátozott hatáskörrel. Feltétel, hogy mindkét érintett állam részese legyen a Római Statútumnak, ha pedig ez nem teljesül, az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) kell a bírósághoz utalnia az ügyet. Ezen bukott el Ukrajna ügye. Az állandó tagok megvétózhatják a BT határozatait, Oroszország pedig érthető okokból nem járult hozzá az Ukrajna elleni agresszió miatt indítandó vizsgálathoz. A jelenleg folyamatban lévő ICC-vizsgálatban a vád ukrán gyerekek jogellenes áttelepítése Oroszországba. Tavaly márciusban az ICC elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Alekszejevna Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen.