Megszólalt a héten a Paraméterben Czímer Gábor és beszámolt arról, hogy hétfőn Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök hivatalában fogadta a Szlovákiában hivatalosan elismert tizenöt nemzetiségi közösség egy-egy képviselőjét. A találkozón, melyet az elnök tanácsadója, Forró Krisztián, a Magyar Szövetség korábbi elnöke és államfőjelöltje szervezett meg, Pellegrini arra tett ígéretet, hogy már a jövő héten javasolni fogja a kormány illetékes miniszterének a Kisebbségi Kulturális Alap működésének hatékonyabbá tételét és az államnyelvtörvénynek a nemzetiségi nyelvek helyzetének figyelembevételével történő módosítását. Vállalta továbbá, közbenjár azért is, hogy előrelépés következzen be a kisebbségek jogállásáról szóló törvény ügyében.

A tudósításából az is kiderült: mivel egyetlen nemzetiségi képviselő sem vetette fel a Beneš-dekrétumok és a kettős állampolgárság ügyét, ezekről a kérdésekről a kerekasztal beszélgetésen nem esett szó.

Amikor májusban arról számoltam be, hogy Pellegrini szlovák államfő beváltotta azt az ígéretét, melyet még tavaly tett az elnökválasztási kampányában, miszerint tanácsadói között lesz szlovákiai magyar is, idéztem az erre vonatkozó Facebook-bejegyzését. Ebben így fogalmazott:

„Az egyik cél, ami miatt vállaltam a Szlovák Köztársaság elnöki hivatalát, hogy minden embert képviseljek, és segítsek olyan környezetet teremteni a nemzetiségi közösségek számára, hogy Szlovákia egyenrangú polgárainak érezzék magukat. Ezért bővítettem csapatomat egy nemzetiségi közösségekért felelős tanácsadóval – ezt a pozíciót a Magyar Szövetség korábbi elnöke, Forró Krisztián tölti be.”

Akkor közreadtam azt a rövid nyilatkozatát az érintettnek is, melyben Forró indokolta, miért vállalta ezt a megbízatást: „Célom annak az eszmének a támogatása, hogy Peter Pellegrini a Szlovák Köztársaság valamennyi lakosának elnöke, valamint annak elősegítése, hogy a közösségek olyan környezetben élhessenek, ahol egyenrangú szlovák állampolgároknak érezhetik magukat.” – mondta el, majd arra is kitért, a köztársasági elnököt regionális kiszállásaira mindig el fogja kísérni. Ehhez hozzátette: munkájáért semmilyen anyagi juttatást nem igényel, mert „az alapvető motiváció ebben a munkában számomra a közösségi felelősségvállalás.” 

Kinevezését követően az elnöki tanácsadó egy, az Új Szónak adott interjújában ismertette elképzeléseit, melyeket előzetesen egyeztetett az államfővel. Eszerint megbízatása valamennyi Szlovákiában élő nemzetiségekkel kapcsolatos kérdésekre terjed ki, tehát nem fókuszál csak kizárólag arra az egyetlen közösségre, amelyből vétetett. A tanácsadás témái pedig – mint fogalmazott – „széles spektrumot ölelnek fel, az oktatás és kultúra kérdéseitől a társadalmi kohézión át a régiófejlesztési szempontokig. Mindazok a területek ide tartoznak, ahol a nemzeti közösségek helyzete és integrációja érintett. A pontos kérdések mindig aktuális társadalmi folyamatokhoz és kezdeményezésekhez igazodnak.”

Külön is hangsúlyozta, célja az „hogy a nemzetiségek kérdéseit ne elszigetelten kezeljem, hanem széles körű párbeszédre építsek. Konzultálni fogok civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, egyházakkal és természetesen szakmai szervezetekkel is. A tanácsadás minősége azon múlik, mennyire tudja visszatükrözni a nemzetiségek sokszínű véleményét.” 

A jelek arra mutatnak, hogy az elnöki tanácsadó a programnyilatkozata elhangzása után és annak szelleméhez híven, azonnal a tettek mezejére lépett. Hogy mennyire volt ez eredményes, annak meggyőző bizonyítéka az, amit néhány nappal ezelőtt már fel is mutatott Forró: egy hónappal beiktatása után már meg is szervezte a Szlovákiában hivatalosan elismert tizenöt nemzetiségi közösség képviselőinek találkozóját, illetve kerekasztal beszélgetését az államelnök hivatalában, a Grassalkovich-palotában. Ezt a biztató rajtot nagyra is értékelte Pellegrini, aki a tanácskozást követő sajtóértekezlet kezdetén külön köszönetet mondott a tanácsadójának általa nagyon hasznosnak tartott konzultáció megszervezéséért. Forró külön érdemének nevezte, hogy nemcsak a hivatalosan bejegyzett 15 etnikai kisebbség képviselőit hívta meg a fórumra, hanem Horony Ákost, az etnikai kisebbségekért, Alexander Daškot, a roma közösségekért, illetve a Simona Zacharovát, a civil társadalom fejlődéséért felelős kormánybiztosokat is.

Hogy mi minden hangzott el a kétórás találkozó utáni, az államfőnek a kisebbségek képviselőivel közösen tartott sajtótájékoztatóján és ezekből mit tartott kiemelni tudósításában Czímer Gábor, aki ez alkalommal külön is megfaggatta Forró Krisztiánt, arról rögvest következik a cikkismertetés.

Viszont előtte – mert fontosnak ítélem – hadd térjek ki arra, miként értékelte ezt az előzménytelen tanácskozást az a Kis Beáta, aki a hétfői nemzetiségi kerekasztalon a magyarságot képviselte. Ő a komáromi Selye János Neveléstudományi Tanszékének adjunktusa és a Csemadok elnöki tisztségének egyik várományosa. (A felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális szervezete, a Csemadok szeptemberben új országos elnököt választ, miután Bárdos Gyula 13 év után leköszönt a tisztségről. Örökébe ketten is szeretnének lépni, akik aktív csemadokosoknak számítanak: Kiss Beáta a Lévai Területi Választmány alelnöke, Petheő Attila pedig a Komáromi Területi Választmány elnöke volt az elmúlt mintegy két évtizedben.)

Kiss Beáta a ma7 portálnak nyilatkozva, arról számolt be, kellemesen meglepte a találkozó hangulata, mivel eredetileg inkább formális eseményre számított. Viszont „Pellegrini valódi érdeklődést mutatott a nemzeti közösségek iránt, mindenkit nagyon figyelmesen meghallgatott, sokat kérdezett és rengeteget jegyzetelt saját kezűleg, annak ellenére, hogy ott voltak az elnöki iroda munkatársai is” – hangsúlyozta. Persze nem felejtette el hozzátenni, „ez még nem garancia arra, hogy ennek gyakorlati haszna is lesz, de szerinte meg kell adni a bizalmat a kezdeményezésnek.”

A találkozó forgatókönyvét meghatározta, hogy azt maga a köztársasági elnök vezette, de szót kapott a tanácskozás kezdeményezője, Forró Krisztián is. Ezt követően a tizenöt hivatalosan elismert nemzetiség, azaz a magyarok, romák, ruszinok, csehek, ukránok, németek, morvák, lengyelek, oroszok, bolgárok, horvátok, szerbek, zsidók, vietnamiak és gorálok képviselői külön-külön beszámoltak a saját közösségét érintő legfontosabb tudnivalókról.

A legnagyobb kisebbségi közösség, szószólójaként lehetőséget kapott Kis Beáta fontosnak tartotta elmondani, hogy a szlovákiai magyarok nagyon várják a kisebbségek jogállásáról szóló törvény megszületését, továbbá szeretnék az anyanyelv mind szélesebb körű használatát, azaz a kétnyelvűséget. Külön kiemelte, hogy az oktatási reform során mennyire fontos a közösségi jogok figyelembevétele. Ez utóbbi felvetésére az államfő – aki maga is irányította egykor az oktatási tárcát – azonnal reagált is, s elmondta, a miniszter nyitott ebbe az irányba és jelenleg is folynak a témával kapcsolatos tárgyalások. Kiss Beáta kitért még a déli régiók támogatásának szükségességére, mert mint hangsúlyozta: „mindezeket fontosnak tartja a nyelvi, nemzeti megbecsülés eléréséhez.” Ezek mellett felhívta a figyelmet a Kisebbségi Kulturális Alap hatékonyabbá tételének szükségességére.

Benyomásait összegezve végül megjegyezte: „a köztársasági elnök által szervezett hétfői első nemzetiségi közösségi találkozó hangnemét csak pozitívan tudja értékelni.”

Czímer tudósításnak indító passzusában Pellegrininek a kisebbségek képviselőivel közösen tartott sajtótájékoztatóján legnagyobb figyelmet kapott két témát emelte ki, a kulturális támogatások kifizetésének gyorsítását és az államnyelvtörvény kisebbségbarát módosítását. Ezeknek az elvárásoknak a teljesítését mindegyik kisebbségi képviselő szorgalmazta, a kérésük pedig kedvező fogadtatásra talált az elnöknél.

Pellegrini ugyanis elmondta, már jövő héten találkozik Martina Šimkovičová kulturális miniszterrel, akivel a Kisebbségi Kulturális Alap által adott támogatások hatékonyabb és gyorsabb kifizetéséről fog egyeztetni. „Hogy akik könyvkiadással, fesztiválok szervezésével foglalkoznak, jóval hamarabb hozzájussanak a támogatásokhoz” – tette hozzá, nem rejtve véka alá azt a véleményét sem, hogy egyetért az érintettek jogos elégedetlenségével. Kritikáját meg is fogalmazta szóvá téve, hogy az alap egyszerűsíthetné a pályázatokkal kapcsolatos bürokratikus folyamatokat, utólagos elszámolásokat.

Az államfő kitért ara is, hogy a szintén mindenki által szorgalmazott másik két elvárásról, az államnyelvről és a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény módosításáról is tárgyalni fog a kulturális miniszterrel. Ezek kapcsán határozottan és oly módon fogalmazott, ahogyan ezt eddig egyetlen elődje sem tette meg. Ezt cikkírónk így rögzítette:

„Felszólítok mindenkit, akinek a hatáskörébe ezek a jogszabály-módosítások tartoznak, hogy a lehető legjobban vonják be az itt jelenlévő embereket ebbe a folyamatba, hiszen reálisan őket érintik ezek a törvények” – mutatott az elnök a nemzetiségek mögötte álló képviselőire.”

Végül külön is hangsúlyozta annak a kormány által néhány hónapja létrehozott előzménytelen intézményes testületnek a jelentőségét, amelynek maga a miniszterelnök, Robert Fico az elnöke, és amelynek üléseit Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos hívja össze. Kifejtette: a Kisebbségi Tanács feladata a kisebbségek jogállásáról szóló törvény megalkotása, „a létével maga az Alkotmány is számol, de az ország történetében eddig még nem sikerült ilyen törvényt elfogadni.”

Cikkének záró, Amiről beszéltek, és amiről nem címet viselő passzusában Czímer megszólaltatja az elnöki tanácsadót is, aki külön is nyilatkozott a Paraméternek. Forró a találkozóval kapcsolatban elmondta, az esemény során maga a köztársasági elnök vetette fel a nyelvtörvény fontosságát a nemzeti közösségek szempontjából. „Az elnök nem jogszabály-alkotó, de segíthet abban, hogy a társadalmi elvárások eljussanak a döntéshozókhoz. A felvetések között hangsúlyos volt a kölcsönös tisztelet és az arányosság elvének érvényesítése” – fogalmazott Forró. Arra a kérdése pedig, hogy beszéltek-e az elnökkel arról, mikor kerülhet napirendre a kisebbségek jogállásáról szóló törvény, elmondta: „a kerekasztal célja nem a jogalkotási menetrendek egyeztetése volt, hanem az, hogy a nemzeti közösségek képviselői első kézből osszák meg tapasztalataikat” – mondta hozzátéve azt is, több résztvevő is jelezte, ennek a jogszabálynak a fontosságát, illetve hogy a találkozón Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos azt közölte, dolgoznak a törvényjavaslat előkészítésén.

Aligha meglepő, hogy a cikkszerző aziránt is érdeklődött, beszéltek-e ezen a fórumon Pellegrinivel a Beneš-dekrétumok jelentette problémáról, főleg annak okán, hogy a szlovák állam e jogtipró jogszabályra hivatkozva ma is koboz el földeket.

Úgy vélem, az olvasóknak a legjobb szolgálatot azzal teszem meg, ha most tartózkodom a kommentároktól és szöveghűen közreadom a Czímer-cikk fináléját:

Forró arról tájékoztatott minket, hogy ez a téma a találkozón nem került elő, a kisebbségek jelenlévő tagjai nem hozták azt fel. „Ugyanakkor az elnöki palotán belül már folynak az előkészületek a kérdés társadalmi és történelmi feldolgozását segítő munkacsoport létrehozására. Ez a kezdeményezés azt a célt szolgálja, hogy higgadt, tényalapú és méltányos társadalmi párbeszéd indulhasson el erről a történelmileg érzékeny kérdésről – nem a múlt újraírásával, hanem a jövő építésével” – fogalmazott Forró. Majd úgy nyilatkozott, a kettős állampolgárság kérdése sem szerepelt napirendi pontként a kerekasztal-találkozó során. „Ugyanakkor a téma társadalmi szinten továbbra is érzékeny és aktuális, ezért nem kizárt, hogy a jövőben ezzel kapcsolatban is sor kerül majd szakmai párbeszédre” – tette hozzá.