Néhány politikus lemondása és egy Pulitzer-díj. Ennyi egyelőre a Panama-iratok néven ismertté vált adatszivárogtatási botrány kézzel fogható eredménye, miután az illetékes bíróság felmentette az ügy valamennyi vádlottját. Panama új elnöke nemzetközi összeesküvést kiáltott, üdvözölve egyúttal a felmentő ítéletet.

Nyolc évvel a Mossack Fonseca többmillió titkos dokumentumának kiszivárogtatása után Baloisa Marquínez panamavárosi bíró felmentette mind a 28 személyt, akik ellen vesztegetési és korrupciós botrányokban használt fedőcégek alapításában játszott szerepük miatt emeltek vádat. A hírt a Panama-iratok feldolgozását végző újságírói szervezet közölte.

A vádlottak között volt a panamai ügyvédi iroda egyik társalapítója, Jürgen Mossack német ügyvéd. A 71 éves Ramon Fonseca elhunyt májusban – már a per tárgyalása után, de még az ítélethirdetésre várva.

A Panama-iratok néven ismertté vált pénzügyi botrány a történelem egyik legjelentősebb adatszivárogtatása volt. Egy névtelen forrás 2015 elején vette fel a kapcsolatot két német oknyomozó újságíróval, Bastian Obermayerrel és Frederik Obermaierrel. A Süddeutsche Zeitung akkori munkatársai hamar rájöttek, hogy a kiszivárogtatótól kapott 2,6 terrabájtnyi, mintegy 11,5 millió dokumentumot képtelenek lesznek ketten feldolgozni, ezért az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumához (International Center for Investigative Journalism , ICIJ) fordultak.

A 2016 áprilisától nyilvánosságra hozott információkból kiderült, hogy a Mossack és Fonseca által létrehozott ügyvédi iroda több százezer vállalatot és magánszemélyt segített hozzá világszerte, hogy elrejtse a vagyonát, mentesüljön az adóhatóságok és a nyilvánosság ellenőrzése alól. Az érintettek gyakran illegális tevékenységből származó bevételeik tisztára mosására használták a fedőcégeket és offshore számlákat. Kiderült számos híresség és ismert politikus érintettsége is. Köztük volt Sigmundur Gunnlaugsson izlandi kormányfő és Navaz Saríf pakisztáni miniszterelnök – mindketten belebuktak a botrányba. Romániából Ion Țiriac volt teniszcsillag és néhány üzletember, köztük Balla György Tibor marosvásárhelyi vállalkozó neve volt érintett az adatszivárogtatásban.

Tudatlanság vagy szándékos mulasztás?

A per csaknem pontosan nyolc évvel a botrány kirobbanása után kezdődött, és mindössze 85 órán át tartott. Az illetékes panamavárosi bíró indoklása szerint nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték a vádlottak elmarasztalására. Ezt azután állapította meg, hogy kizárta a bizonyítékok közül a Mossack Fonseca szervereiről gyűjtött iratok jelentős részét. Arra hivatkozott, hogy az eljáráshoz papíron benyújtott 837 kötetnyi dokumentum nem felel meg „a digitális bizonyítékokra vonatkozó elveknek”, mivel nem tartalmazza az elektronikus állományok eredetiségét igazoló azonosítót, az úgynevezett „hash” kódot. Szakértők szerint a dokumentumok eredetiségének ellenőrizhetőségét biztosítani nem túl bonyolult feladat, éppen ezért kérdés, hogy ebben az esetben „csak” tudatlanságról beszélhetünk, vagy szándékos mulasztás történt.

Nemzetközi hatások

A 2016-os leleplezéseket követő közfelháborodás világszerte lépéskényszerbe hozta a hatóságokat. Az Európai Bizottság néhány hónappal később szabályzatot dolgozott ki azzal a céllal, hogy megelőzze az adóelkerülők pénzének offshore számlákra menekítését. A panamai kormány bejelentette egy független, nemzetközi bizottság felállítását az ország pénzügyi és jogrendszerének felülvizsgálata érdekében.

A későbbiekben néhány látszatintézkedésen túl nem sok minden történt. De a változtatás iránti szándék eleve nem tűnt őszintének – erre irányította rá a figyelmet Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, amikor 2016 augusztusában otthagyta a nemzetközi panelt arra hivatkozva, hogy a panamai kormány nem járult hozzá a testület következtetéseinek nyilvánosságra hozatalához.

José Raúl Mulino, Panama új elnöke szerint ideje továbblépni. Az ICIJ által idézett politikus július elsejei beiktatási beszédében üdvözölte a felmentő ítéletet, és „nemzetközi átverésnek” titulálta a vizsgálat alapjául szolgáló újságírói oknyomozást, amelynek célja szerinte Panama hitelének és versenyképességének az aláásása volt. „Gondoskodni fogok arról, hogy Panamát tiszteletben tartsák, és visszaszerzem jó hírünket, amelyet önkényesen megrontottak azok az országok, amelyek soha nem alkalmaznák a területükön a tőlünk megkövetelt törvényeket" – mondta Mulino.

A Panama-iratok kiszivárogtatója a berlini kormánnyal is elégedetlen. 2017-ben eljuttatta a Mossack Fonseca iratait a német rendőrségnek is, illetve egyezséget kötött a német hatóságokkal. Ennek részeként egyrészt pénzt ígértek neki az iratokért cserébe, másrészt vállalták, hogy biztosítják az ő és családja védelmét. Nem sokkal később a berlini kormány megsértette a megállapodást, és ezzel veszélybe került a biztonsága – panaszolta a kiszivárogtató egy 2022. júliusi interjúban a két német oknyomozó újságírónak, akiknek először adta át a panamai ügyvédi iroda bizalmas dokumentumait. Szavai szerint az vezette, „hogy a dokumentumokban szereplő bűncselekmények nem maradjanak következmények nélkül”.

Szakértők a megoldást egy nemzetközi korrupcióellenes bíróságban látják, amely – a nemzetközi büntetőbíróság mintájára – azokat az ügyeket tárgyalná, amelyeket a kormányok nem tudnak vagy nem akarnak kivizsgálná, legyen az ok forráshiány vagy érdekellentét.