Befejezték az adóhatóság átszervezését, remélik, szintet lép az adócsalás elleni küzdelem
Az Országos Adóhatóság (ANAF) átszervezése új szintre emeli az adócsalás elleni küzdelmet, és növeli a behajtás hatékonyságát, jelentette ki Marcel Boloş pénzügyminiszter. Hozzátette, a pénzt beruházásokra, egészségügyi szolgáltatásokra kell fordítani, nem maradhat a feketegazdaságban.
„Befejeztük az ANAF átszervezését, amely új szintre emeli a csalás elleni küzdelmet. Mostantól létezik külön adócsalás elleni felügyelői funkció, ami lehetővé teszi, hogy javítsuk a csalás elleni küzdelem operatív ellenőrzési struktúráját. Így lehetővé válik, hogy állandó, éjjel-nappali ellenőrzési akciókat hajtsunk végre az adófizetők minden kategóriájára vonatkozóan, függetlenül azok szervezeti formájától, tevékenységi helyszínétől, vagy a gazdasági tevékenységétől” – idézi a miniszter Facebook-bejegyzését az Agerpres hírügynökség.
A nagy adózókért felelős főigazgatóságot is átszervezték, egységes keretet kapott, hogy gördülékenyebb legyen a behajtás. Hasonlóképpen a végrehajtásért felelős főigazgatásnál is azt remélik, hogy az átszervezés nyomán felgyorsul az elkobzott javak értékesítése.
„Ez a széleskörű átszervezés döntő lépés annak érdekében, hogy végül hatékonyan szedjük be azt a pénzt, amelynek a beruházásokba, az egészségügyi intézmények működésébe, a nyugdíjakba, a juttatásokba kellene folynia, nem pedig a feketegazdaságba” – hangsúlyozta Bolos.
Másrészt a pénzügyminiszter bejelentette, hogy a román vámhatóság új, teljesen digitális rendszert helyezett üzembe, amely lehetővé teszi az árutranzit hatékonyabb és biztonságosabb kezelését.
„Ezért a gazdasági szereplőknek többé nem kell papírmunkát végezniük. Ez az új rendszer hatékonyabbá és biztonságosabbá teszi az árutovábbítást, és csökkenti a vámhivatalokban a várakozási időt” – írta a pénzügyminiszter.
Mint megírtuk, a kormány csütörtökön elfogadott határozata szerint az ANAF és az alárendelt struktúrák személyzetét 220 adóellenőrrel növelik..jpg)
Románia különben bebetonozta magát az utolsó helyre az Európai Unió tagországai között az áfabehajtás tekintetében, sőt, az évek során nem sikerült semmilyen előrelépést elérni, mutatta ki korábban a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Romanian Economic Monitor című kutatási projektje.
Amint arról beszámoltunk, a kutatócsoport megállapította, nem emelni kellene az adókat, hanem megoldani, hogy a meglevőket mindenki befizesse az államkasszába.
Rámutattak, 2021-ben az adóhatóságnak a fizetendő áfa mindössze 63,3 százalékát sikerült behajtania, ami hozzávetőleg 9 milliárd eurós költségvetési bevételkiesést jelent. Ez az összeg a 2021-es GDP 3,75 százalékával egyenértékű, hangsúlyozta Rácz Béla Gergely, a kutatói csoport egyik tagja.
Kapcsolódó
A 36,7 százalékos áfakiesés messze a legrosszabb érték az Európai Unióban, melynek az átlaga 5,3 százalék. Az EU-ban egyetlen más tagállam sincs, ahol a fizetendő és a behajtott áfa értéke közti eltérés elérne nemhogy a 30, de a 20 százalékot. Utánunk Görögország következik, ahol 17 százalék körüli a kiesés, majd Litvánia jön, alulról súrolva a 15 százalékot és Olaszország, kevéssel 10 százalék fölötti értékkel. A 2017 és 2021 közti időszakban Svédország mellett Románia volt az egyetlen EU-tagállam, ahol romlott az áfabehajtás hatékonysága, 0,5 százalékponttal. Svédországban a kiesés mértéke 4 százalék körül van, vagyis nyolcada a romániainak. A vizsgált időintervallumban az EU-ban átlagban 6,5 százalékos javulás következett be.
A tanulmány szerzői szerint az áfabehajtás hatékonyságának a növelése nagyban megoldaná Romániának az államháztartással kapcsolatos gondjait. Ha csupán 20 százalékkal sikerülne javítani az áfabehajtás hatékonyságát, az a GDP 1,69 százalékával csökkentené a költségvetési hiányt. Amennyiben az EU átlagának megfelelő szinten teljesítenénk ebben a tekintetben, akkor GDP-arányosan 3,18 százalékkal lenne kisebb a költségvetési deficit, míg ha a hatékonyság lengyelországi szintű lenne, akkor 3,39 százalékkal csökkenne a hiány.
Az Európai Bizottság adatai szerint 2021-ben az EU 27 tagállama összesen 6,603 milliárd euró áfát nem tudott behajtani. Ez 38 milliárddal volt kisebb az egy évvel korábbi kiesésnél. Abszolút értékben Olaszországban volt a legnagyobb a be nem hajtott összeg, 14,6 milliárd euró, majd Németország következett 7,46 milliárddal. Sokatmondó ugyanakkor, hogy a német költségvetésből kieső összeg kisebb volt a romániainál, miközben a német GDP többszöröse a hazainak.
CSAK SAJÁT
