Még nem dőlt el, hogy Izraeli egy elsöprő válaszcsapást indít-e Irán ellen, vagy célzott akciókkal áll bosszút a hétvégi drón- és rakétatámadások miatt. Kedden a Teherán által támogatott Hezbollah több parancsnokát ölte meg az izraeli hadsereg. 

Az Izraeli Védelmi Erők egy keddi dél-libanoni légicsapásban megölték a Hezbollahot erősítő Radwan elit egység két magas rangú parancsnokát, Muhammad Sahúrit és Mahmud Fadlallahot. Közben az Egyesült Államok és az Európai Unió újabb szankciók bevezetését tervezi Iránnal szemben. Törökország Izraelt, Szaúd-Arábia Iránt okolja a kialakult helyzetért. 

Mi zajlik valójában Izrael és Irán között? Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő a Mandinernek elmondta: van egy állandó hasonlata, mely szerint egy ilyen típusú konfliktus olyan, mint egy kocsmai verekedés, tehát a közvetlen verekedést mindig megelőzi a lökdösődés, illetve a szóváltások, majd utána csattan el az első pofon, amit pedig követ a tettlegesség. Szerinte ez egy hasonló szituáció, úgy látja, hogy az iráni támadást nem szabad elkülöníteni a közelmúltban történt damaszkuszi támadástól, amelyben három magas rangú iráni katona vesztette életét egy diplomáciai létesítményben. 

Mint a magyarországi portálnak elmondta, erre várható volt egy határozott iráni válaszlépés. Hozzátette: sem ő, sem sok másik biztonságpolitikai szakértő nem gondolta, hogy ez egy ilyen nyílt, a nemzetközi jogot egyértelműen sértő konfliktus lesz, ugyanis a damaszkuszi támadást Izrael hivatalosan nem vállalta magára. Somkuti szerint most egy olyan helyzet állt elő, mint amit az orosz-ukrán háborúnál is láttunk, tehát az, hogy folyamatosan provokálták az oroszokat, azonban a nemzetközi jogot mégis ők sértették meg. 

Ami a lehetséges folyatást illeti, Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint egy izraeli  ellencsapás mindenképpen tovább mélyítené a konfliktust. „Jordánia részt vett az eszközök lelövésében, ezzel részese lett a konfliktusnak, nyilván a légterét megsértették az irániak. Irak és Szíria nem tekinthető teljes mértékben független országnak, főleg Szíria. Iráni és orosz segítséggel maradt fenn a rendszer Damaszkuszban, és Irakban is jelentős az iráni befolyás" - vázolta a helyzetet az InfoRádióban a szakértő. 

Kiemelte: azért lehetett lelőni a mintegy 300 robotrepülőgép és rakéta többségét, mert Irán előre szólt Törökországnak a tervezett támadásról. Azt azonban nem lehet megmondani, hogy mekkora hatást tudtak volna elérni, egy meglepetésszerű akcióval - tette hozzá Demkó. Az Infostart által idézett szakértő szerint Benjamin Netanjahu izraeli  miniszterelnök nincs könnyű helyzetben, mert ha a háború kiszélesedik, Izrael sokat veszíthet, miközben a közel-keleti politika logikája szerint aki nem válaszol a támadásra, az elveszíti a tekintélyét.

Kis-Benedek József ezredest, katonai szakértő a Hírklikk portálnak arról beszélt, hogy a nemzetközi közvéleményben felerősödtek azok az Izrael ellenes hangok, amelyek úgy gondolják, túlreagálta a hadsereg a gázai hadművelettel végrehajtott ellencsapást. Szerinte ezzel már kellemetlen helyzetbe hozta a szövetségeseit is, nem véletlenül gyakoroltak nyomást a Tel-Aviv-i vezetésre Washingtonból, hogy ideje volna visszavonulni. Mint mondta: ha Irán hétvégi támadásától még nem is fordul Izrael felé a nemzetközi szimpátia, sokak talán megértőbben nézik a helyzetét. „Vannak erre mutató ilyen jelek, az is ilyen többek között, hogy a támadóeszközök megsemmisítésében a környező arab országok is közreműködtek. Bár a nemzetközi közvélemény továbbra is aggódva figyeli, hogy az április 13-i iráni támadást ezúttal szó nélkül hagyja-e Izrael, vagy – szokásához híven – valamilyen válaszra készül”.