A világ egyre magasabb szintű erőszak spiráljába került: 2025-ben a második világháború vége óta a legtöbb államközi konfliktust regisztrálták, miközben jelentősen megszaporodtak a civilek elleni támadások is – derül ki egy kedden közzétett norvég kutatásból.

„Sajnos nem sok pozitívumot tudok kiemelni” – mondta Siri Aas Rustad, az oslói Peace Research Institute Oslo (PRIO) szakértője az éves Conflict Trends jelentés bemutatásakor. „Általában mindig találok valami biztatót, de idén a számok megdöbbentőek” – idézi a nyilatkozatot az Agerpres hírügynökség.

2025-ben világszerte 65 olyan konfliktust tartottak nyilván, amelyben legalább egy állam közvetlenül érintett volt. Ez új rekordnak számít 1946 óta.

Az államok közötti háborúk és fegyveres összecsapások száma egyetlen év alatt megduplázódott, elérve a nyolcat, ami szintén nyolc évtizedes csúcs.

A jelentés által említett konfliktusok között szerepel: az indiai–pakisztáni határ menti feszültségek újbóli fellángolása; az afganisztáni–pakisztáni határkonfliktusok; a kambodzsai–thai viszály;
Oroszország ukrajnai inváziója; Izrael szíriai katonai műveletei a megszállt Golán-fennsík térségében az Assad-rezsim bukását követően; valamint több, a Közel-Keleten kialakult regionális feszültséghez kapcsolódó fegyveres konfliktus.

A harmadik legvéresebb év a hidegháború vége óta

A kutatás szerint 2025 a hidegháború lezárása óta a harmadik legvéresebb év volt.
A harcokhoz és politikai erőszakhoz közvetlenül kapcsolódó halálos áldozatok száma megközelítette a 245 ezret, közülük mintegy 76 500-an olyan támadások következtében vesztették életüket, amelyek közvetlenül civileket céloztak.

Összehasonlításképpen: 2024-ben a civilek elleni erőszakos cselekmények körülbelül 14 200 halálos áldozatot követeltek.
A drámai növekedés fő oka a szudáni hadsereg és a félkatonai erők közötti háború. Becslések szerint csak az El Fasher városában zajló ostrom és mészárlások mintegy 60 ezer ember halálát okozták.

A hidegháború vége óta csupán két év bizonyult véresebbnek: 2021, a Tigray War miatt;
valamint 1994, amikor bekövetkezett a Rwandan genocidum.

A világ nem kap lélegzetvételnyi szünetet sem

Rustad szerint az elmúlt öt-hat év legfontosabb jellemzője, hogy egyszerre több nagy intenzitású konfliktus zajlik. „Az utóbbi években több jelentős háború folyik párhuzamosan, és ezek mintha egymást váltanák. A világ nem kap szünetet” – hangsúlyozta.

A kutató szerint napjaink sajátossága a konfliktusok tartósan magas intenzitása globális szinten. Emlékeztetett arra, hogy a 2000-es években több olyan év is volt, amikor egyetlen államközi háborút sem jegyeztek fel.

A tanulmány az Uppsala Conflict Data Program (UCDP) adatbázisára épül, amely az Uppsala University keretében működik. A program három fő kategóriába sorolja a szervezett erőszakot: állami szereplőket érintő konfliktusok; nem állami szereplők közötti konfliktusok; civilek elleni egyoldalú erőszak.

Rustad szerint jelenleg „Izrael egyértelműen a világ egyik legagresszívebb állama”, utalva az ország részvételére a Gázai övezetben, Szíriában és Libanonban zajló katonai műveletekben, valamint az Iránnal és a húszi lázadókkal kapcsolatos összecsapásokban.
A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy számos súlyos erőszakhullám kevés nemzetközi figyelmet kap. Ilyen például a Haiti bűnbandái által elkövetett erőszak vagy a Tanzania választások utáni zavargások.

Rustad úgy véli, a világban egyértelműen nő a feszültség. „Bizonyos értelemben az Egyesült Államok jelentős felelősséget visel ezért. Nemcsak a katonai beavatkozások és az erőszak fokozódása miatt, hanem az új kereskedelmi akadályok következtében is, amelyeket Donald Trump hatalomra való visszatérése után vezettek be” – mondta.

Hozzátette, hogy a nemzetközi együttműködés egyre nehezebbé válik. „Akadályozzuk az együttműködést. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jelenleg nem működik megfelelően. Egy sokkal polarizáltabb világ felé haladunk” – fogalmazott.

A jelentés szerint az államokat érintő konfliktusok tekintetében továbbra is Afrika a legsúlyosabban érintett régió, ahol 29 konfliktust regisztráltak. Afrikát sorrendben Ázsia, a Közel-Kelet, Észak- és Dél-Amerika, valamint Európa követi a konfliktusok számát tekintve.